Magyar Hang: Megpróbáltak elsüllyeszteni egy tanulmányt, amely a magyarországi járványkezelés elhibázottságára utal

Magyar kutatók írtak egy tanulmányt, amelyben hazai koronavírus-minták elemzése alapján arra jutottak, hogy a világjárvány első és második hulláma között nem azért volt olyan óriási különbség, mert maga a vírus addigra annyival fertőzőképesebbé vált volna, hanem a gyökeresen eltérő epidemiológiai környezet miatt – magyarul nem a víruson, hanem a kezelésén múlhatott, hogy a 2020. őszi második hullám sokkal súlyosabb volt itthon, mint az első – írja a Magyar Hang.

A lap szerint a tanulmány kéziratát először szabadon hozzáférhetővé tették a kutatók, később mégis visszavonták, és azóta sem érhető el nyilvánosan.

Genetikai sokszínűség és akadálytalan terjedés

Nézzük előbb magát a kutatást.

A lapnak birtokába jutott a visszavont kézirat. Azt írják, a kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, mitől volt a második hullám sokkal súlyosabb az elsőnél, és arra az eredményre jutottak, hogy az akkoriban domináns vírusváltozat nem volt fertőzőképesebb, mint a korábban terjedők.

A vírus szekvenálásával, azaz genetikai elemzésével pontosan felmérhető – már ha elegendő mintát szekvenálnak hozzá –, hogyan változik, mutálódik idővel a koronavírus, milyen variánsok mikor milyen arányban terjednek. Ezzel a járvány alakulása is feltérképezhető, ami segít utólag értékelni a kezelésére hozott döntéseket, és ha szükséges, finomhangolni a stratégiát.

A kutatók több mint 350 minta elemzése alapján megállapították, hogy az első hullámban sokféle vírusváltozat terjedt Magyarországon, ami arra utal, hogy a járvány hivatalos, 2020. márciusi kezdete előtt ezek észrevétlenül már megjelentek és terjedni kezdtek itthon. Ezek az észrevétlen behurcolások azonban nem okoztak közösségi terjedést, köszönhetően a gyors és határozott intézkedéseknek. A második hullám alatt sokkal kisebb volt a genetikai változatosság, az Európában általános B.1.160 variáns volt a domináns itthon is, de nem találták jelét, hogy ez a saját tulajdonságainak köszönhetően gyorsabban tudott volna terjedni, viszont sokkal hosszabb ideig – három hét helyett öt hónapig – terjedhetett zavartalanul.

A kutatók konklúziója szerint „a genomikai és epidemiológiai elemzés azt mutatja, hogy a B.1.160 dominanciáját nem belső fertőzőképességbeli előny vagy ismétlődő behurcolások okozták, hanem inkább a [vírus számára] kedvező epidemiológiai körülmények a rejtett terjedési időszakban”.

A Magyar Hang cikke alapján maguk a kutatók – lévén ők genetikai elemzést végeztek –, nem vontak le ebből következtetést a járványkezelésre vonatkozóan, de ha maga vírus nem okozott volna súlyosabb járványlefolyást, akkor kizárásos alapon logikus következetés, hogy a járványkezelésben keresendő ennek oka – már csak azért is, mert ahogy akkori cikkünkben mi is részletesen írtunk róla, a szakértők már akkor is elkésettnek és kevésnek ítélték a vírus terjedését korlátozó intézkedéseket.

Nem szakmai okból vonhatták vissza

A tanulmány szerzői között az ELTE, a PTE, az SZTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói is megtalálhatók, de vannak közöttük olyanok, akiknek a Magyar Hang szerint fogalmuk sem volt arról, hogy az utolsó szerző visszavonatta a kéziratot a lektorálás előtt álló (preprint) tanulmányok közzétételét lehetővé tevő biorXivról. Erről ők maguk is csak a lap újságírójától értesültek, és vannak, akik fontolgatják is, hogy emiatt töröltetik magukat a szerzők közül. A lapnak többen is azt mondták, az utolsó szerzővel szemben – akit a Magyar Hang cikke nem nevez meg – ők a tanulmány nyilvánosságra hozása mellett vannak.

A Magyar Hang úgy tudja, hogy a kutatók eredményeinek várható, a kormányra nézve kellemetlen olvasata miatt a tanulmány már az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) vezetéséhez is eljutott, és ők is a közzététele ellen voltak. A lap információi szerint a kéziratot csak a nyilvános biorXiv szerverről vonták vissza, de a Virus Evolution nevű nemzetközi szakfolyóiratból, ahová lektorálásra beküldték, nem, így nem valószínű, hogy a lépésnek szakmai okai lennének. Mivel a lektorálási folyamat hosszabb ideig eltarthat, jó eséllyel a végleges változat már a választások utáni időszakban jelenhet meg – jegyzi meg a lap.