Szlávik János: Az omikron sem a barátunk, ha enyhébb is, kell ellene az oltás

Az omikron bizonyosan enyhébb tüneteket produkál, de továbbra is felelőtlenség lenne átesni a fertőzésen, mert a koronavírus sok szervünket megtámadhatja – derült ki Szlávik János Inforádiónak adott interjújából. A Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetőjének vegyes meglátásai vannak a járvány alakulását illetően.

Az egészségügy szerinte sokat tanult a járványból, jól sikerült a források és a kapacitások megfelelő összpontosítása sok országban. Reményei szerint „Magyarország sokat tanult egy következő járvány esetére, hogy hogyan kell egy ilyen járvány esetén az egészségügynek működnie”.

A szakember nem zárja ki, hogy már idén eljuthat a tudomány egy olyan oltásig, amely széles körben nyújt védelmet a koronavírus különböző mutációi ellen, másrészt túlzott optimizmusnak tartja azt gondolni, hogy az omikronnal elérkezett a járvány utolsó hulláma.

A fertőzést újra el lehet kapni, oltással is, de „a jó hír az, hogy három oltás felvételével a harmadik oltást követő három-négy hónapban szinten biztos, hogy nem fogunk súlyosan megbetegedni az omikron változattól sem”.

A vakcinafejlesztésről és a generális oltás esélyeiről itt olvashatja részletes cikkünket.

„Nem biztos, hogy az lesz a megoldás, hogy minden négy-öt hónapban újraoltjuk az emberiséget. Sokkal szimpatikusabb nekem az a megoldás, ha olyan oltást fejlesztenek ki, ami valamennyi leendő variáns ellen hatékony. Van ilyen út és vannak ilyen próbálkozások, és akár már idén megjelenhet egy olyan oltás, ami valamennyi variáns ellen hatékony. Akkor vége a történetnek” – mondta Szlávik.

Az omikron sem a barátunk

„Szerencsére az omikronra abszolút jellemző, hogy enyhébb lefolyású, ezt ma már ki lehet jelenteni. Nemcsak a tünetek enyhébbek, hanem sokkal kevésbé okoz tüdőgyulladást vagy súlyos tüneteket, pláne, ha az illető oltott. Az oltottaknál az omikron nagyon ritkán okoz súlyos megbetegedést, ellentétben az oltatlanokkal, ahol azért bőven előfordulhat akár súlyos, intenzív osztályos kezelést igénylő súlyos tüdőgyulladás” – a szakember szerint tehát továbbra is nélkülözhetetlen az oltás.

Indokoltnak tartja viszont, hogy enyhítések léptek életbe a karanténszabályozásban, miután a tíznapos izolációt hét napra rövidítették le a fertőzöttek esetében, és ebből negatív teszttel már öt nap után szabadulni lehet. Az iskolákban pedig öt napra rövidítették le a karantént azoknál, akik az osztályukban fellelt pozitív esetek miatt, lehetséges kontaktszemélyként kerültek karanténba.

Túl érzékeny a PCR, felesleges az antitestmérő teszt

Az omikron „sokkal gyorsabban okoz megbetegedést, tehát nem négy-öt nap a lappangási ideje, hanem akár két-három nap is lehet, a lefolyása emiatt gyorsabb, mint a korábbi változatoknak, azaz bőven elképzelhető, hogy egy héten belül mindenki meggyógyul a betegségből” – mondta.

A gyorstesztek szerinte megbízhatók, sőt: a PCR ugyan pontosabb, de épp ezért még akkor is mutathat pozitív eredményt, amikor a beteg már kigyógyult, nem fertőz, de kis mennyiségben még jelen lehet nála a vírus.

Az antitest-vizsgálatnak viszont nem látja sok értelmét: „Több százmillió beteg diagnosztizálása után egyetlenegy tanulmány sem jelent meg, ami igazolná azt, hogy ha valakinek magas antitestszintje van, akkor védett, illetve, ha alacsony, akkor nem védett. Ennek azért oka van. Éppen ezért én úgy gondolom, nincs sok értelme ezeket méretni, ráadásul rengeteg helyen, rengetegféle módon mérik.”

Nem jelent kiemelt veszélyt, ha az influenza is beindul

Szlávik szerint nem kell tartani attól, hogy a koronavírus-járványra rájön az évnek ebben a szakában egyébként rendszeres influenzajárvány. Nem alakulnak ki belőlük „szörnyű mutánsok”, mert „teljesen más típusú vírusokról van szó”.

Olyannyira, hogy fel lehet venni mindkettő ellen az oltást, akár egyszerre is.

Óvatosan azt is kijelentette, hogy volt olyan megfigyelés, amely szerint az influenza elleni oltással rendelkezők, akik később megbetegedtek a koronavírussal, enyhébb tüneteket produkáltak, de hangsúlyozottan nem vont a kettő közé szoros kapcsolatot.

A gyerekek még mindig kevéssé fenyegetettek

A gyerekek harmadik oltása csak 14 év felett lehetséges, a negyedik oltásról még nincsen szó. A védelem azonban nem teljesen indokolatlan, mert akkor elkerülhető a kis eséllyel jelentkező súlyos betegség vagy a poszt-Covid-szindróma vagy „olyan immunmechanizmusú gyulladásos betegség, amely szintén aránylag gyakori a koronavírust követően, és amely miatt a gyerek újra kórházba kerül, négy-hat héttel a gyógyulás után és emiatt immunterápiával kell őt gyógyítani.”

„Nem jó átesni ezeken a betegségeken. Vannak olyan gyermekkori védőoltással megelőzhető fertőző betegségek, amelyeknek nagyon súlyos késői szövődményei vagy késői utórezgései lehetnek. Nem kell a gyerekeinket kitenni ezeknek a fertőző betegségeknek, ha van ellenük hatékony védőoltás.”

Ezek a veszélyek azonban nagyon csekély számban jelentkeznek: „A gyerekek 3 százaléka lesz súlyos beteg, ami rendkívül alacsony, összehasonlítva a felnőttekével. A gyerekek közül 0,12 százalék hal meg” – áll az interjúban, de ezt gyorsan egyértelműsítsük: A három százalék egy ezrelékét érheti halál, azaz

százezer gyerekből háromezer fertőződik meg, és ebből lehet három haláleset.