70%-os átoltottsággal büszkélkedik a kormány, de ebből nem sok derül ki a járványhelyzetről

A Magyar Kormány a napokban több, fontosnak tartott hírt is közölt hivatalos oldalán, ma például egy térkép formájában tudatta a hírt, hogy

70%-ra nőtt az átoltottság az oltható korú lakosság körében.

Az adatokból kiderül, az átoltottság továbbra is Pest megyében (75,4%), Fejér megyében (72,4%) és Budapesten (71,1%) a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig Jász-Nagykun Szolnok (61,5%), Borsod-Abaúj-Zemplén (63,4%) és Hajdú-Bihar (63,9%) megyében.

Ez az átoltottsági adat önmagában sajnos értelmezhetetlen, az aktuális védettségről semmit nem mond. Egyrészt a 70% csak a 12 éven felüliekre vonatkozik, de a lakosság 12 éven aluli része is fertőződhet, fertőzhet. Az átoltottság kifejezést pedig úgy használja a kormány,

mintha ennyien védettek is lennének, pedig ez korántsem igaz,

ebbe a körbe beletartozik az a több millió ember is, akik már több mint fél éve kapták meg a 2. oltásukat, és harmadikat nem kértek. Az ő védettségük legalábbis megkérdőjelezhető.

Eleve például a Sinopharm-vakcina korcsoporttól függően a fertőzéssel szemben 43-84% közötti védettséget biztosít, de az AstraZeneca is 39–77% közötti értéket mutat 2 héttel a második oltás után, míg a többi oltóanyag is 80-90% között teljesít. Ez a védettség pedig az idő múlásával jelentősen csökken tovább, fél évvel a beadás után már eléggé korlátozott is lehet.

Ráadásul aki valaha akár egyetlen oltást is kapott, a mai napig érvényes védettségi igazolvánnyal rendelkezik, bár Gulyás Gergely csütörtökön bejelentette, hogy a jövőben a harmadik oltáshoz fogják kötni a védettségi igazolványt érvényességét.

Vannak viszont olyan statisztikai adatok, amiket nem kommunikál a kormány, sőt vannak olyanok is, amihez még hozzáférést sem biztosít.

Nem látunk grafikonokat, posztokat arról, hogy az uniós országok között november 29-én ismét Magyarország került az első helyre a halálozásban a hétnapos mozgóátlag alapján (a mozgóátlag kisimítja az általában a statisztikai adatközlésekből származó hullámzásokat). Ezen a grafikonon csak a jelenleg legkritikusabb helyzetben lévő EU-s országok láthatók.

Bár Gulyás Gergely szeptember óta szinte minden egyes kormányinfón megígéri, hogy mindent megtesz az adatok nyilvánosságáért, semmi nem változik. Hiába kérdezzük, kérjük az adatokat, fogalmunk sincs arról, hogy

• a kórházban kezeltek közül hányan kaptak oltást,
• milyen oltást kaptak,
• vagy mikor, hány adagot kaptak.

Miért nem készül olyan összesítés, amiből kiderülhet, a lakosság hány százaléka védett?

Nem kapunk választ arra sem, hogy

• miért nincs napi adatszolgáltatás,
• miért nem nyilvános, hogy a hét 3 napján hányan fertőződnek meg, kerülnek kórházba, halnak meg,
• miért nem kérdezhető sajtótájékoztatón az operatív törzs, sem személyesen, sem írásban, vagy
• miért nem nyilvánosak a szennyvizekben mért koncentrációk pontos értékei.

Az elmúlt hónapokban a Telex többször is kérdezte arról az operatív törzset, hogy mikor állnak vissza a napi adatközlésre a hétvégén is, de soha nem kaptunk választ egyetlen kérdésünkre sem.