A járvány kitörése óta 15-20 százalékkal kevesebb daganatos beteget diagnosztizáltak Magyarországon

A koronavírus-járvány kitörése óta, az elmúlt öt negyedév alatt 15-20 százalékkal kevesebb daganatos beteget diagnosztizáltak Magyarországon, mint a korábbi években – derült ki abból a tanulmányból, amit kedden a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján ismertettek, írja a Népszava.

Nyolc egészséggazdász: Elek Péter, Bécsi Rita, Fadgyas-Freyler Petra, Gervai Nóra, Szécsényi-Nagy Balázs, Tóth Manna, Váradi Balázs és Zemplényi Antal azt vizsgálta, hogy milyen hatással volt a koronavírus-járvány a tüdő-, a vastag- és végbél-, valamint a mellrákkal érintett betegekre. Arra keresték a választ, hogy mennyivel kevesebb új daganatos beteget ismertek fel ezekben a betegségcsoportokban a járvány előtti időszakhoz képest. A nyers adatokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az Országos Kórházi Főigazgatóság adattárából válogatták le.

A kutatók vizsgálata szerint jelenleg mintegy 5000 fel nem ismert magyar beteg nem kap kezelést.

Ez 1300 tüdőrák-, 2300 vastag- és végbélrák- és 1400 emlőrákesetet jelent. Mindhárom daganattípusnál az idősebbek körében csökkent leginkább a felismert esetek száma. Az ellátórendszer számára „láthatatlan” maradt betegek sorsáról nem tudni semmit – mondják a kutatók. Valószínű, hogy ők később és már nehezebben kezelhetőként találkoznak az orvosokkal.

A szerzők szerint több oka is van, hogy ilyen sok beteget nem sikerült időben diagnosztizálni, például a szűrések többszöri, időleges felfüggesztése, az ellátórendszer járvány alatti leterheltsége, valamint a kórházi ellátások átszervezése is hozzájárult ehhez. Emellett romlott a szűréseken való részvételi hajlandóság, sokan féltek orvoshoz fordulni. Az adatokból az is látszik, hogy jobban visszaesett a tüdődaganatos műtétek száma, mint a felismert eseteké. Ez arra utal, hogy később a késlekedés hatása megjelenhet a halálozási adatokban is.