Titokban eltűnt több vuhani koronavírus-minta is egy nagy génadatbázisból

Egy amerikai kutató előtúrt a Google Cloudból 13 olyan SARS-CoV-2 génszekvenciát, amit az elmúlt egy évben valamiért törtöltek a National Institutes of Health (NIH) adatbázisából – írja a New York Times cikke alapján a Live Science. A minták mind Vuhanból származnak, és segíthetnek abban, hogy megértsük, hogy a vírus mikor és hogyan fertőzhette meg az első emberi beteget.

Az esetről szóló tanulmány a bioRxiv pre-print szaklapban jelent meg.

Arra nem jók, hogy megerősítsék bármelyik elméletet arról, hogy honnan ered a vírus. Nem derül ki belőlük, hogy egy kínai laborból szabadult volna, ahogy az sem derül ki teljes biztossággal, hogy milyen állatról kerülhetett át az emberre. Az azonban elmondható róluk, hogy még a járvány kitörése előtt vették a mintákat, és arra utalnak, hogy a vírus nem egy halpiacon kezdett el terjedni.

Ahhoz, hogy kiderítsék, honnan ered egy kórokozó, a tudósoknak meg kell találniuk az első változatot, az eredeti vírust, amiből a többi, ma is cirkuláló mutáció ered. Bár eleinte úgy tűnt, hogy ez a vírus található azokban, akik 2019 decemberének végén, a halpiacon fertőződtek meg, de aztán kutatók rátaláltak mintákra, miket még kora decemberben, sőt, novemberben vettek fertőzöttektől.

Ez alapján a vírus jó eséllyel máshonnan származott.

A halpiachoz köthető mintákban észleltek három olyan elváltozást, amik megkülönböztették azokat a pár héttel később, a halpiacon kívül felbukkanó fertőzésektől. Ezek a vírusok sokkal jobban hasonlítottak a patkósdenevérekben található koronavírusokhoz. Mivel sok kutató úgy látja, hogy a jelenleg keringő koronavírus denevérektől származik, logikus, hogy az eredeti vírusban sincsenek meg ezek az elváltozások.

Dr. Jesse Bloom, a Hughes Orvosi Intézet kutatója talált rá a mintákra, amik eltűntek a NIH adatbázisából. Bloom szerint ez azt jelenti, hogy a halpiaci változat, ami a vírus eredetét vizsgáló WHO-jelentés középpontjában áll, nem ad teljes képet a 2019 végén Vuhanban keringő vírusokról.

Azt NYT szerint összesen 241 koronavírus-génszekvencia tűnt el egy éve a NIH adatbázisából. Ezt Bloom úgy vette észre, hogy egy 2020. májusi PeerJ-cikk szerzői 241 génszekvenciát említettek a tanulmányukban, de mikor rákeresett az adatbázisban, már nem voltak meg. Ezek a minták elvileg két kínai kórházból származtak, pontosabban a járvány elején megfertőződött betegektől.

Nem talált semmi okot arra, hogy a szekvenciák miért tűnhettek el az adatbázisból. Az NIH szóvivője annyit mondott, hogy tavaly márciusban feltöltötték, júniusban pedig visszavonták az adatokat. A meg nem nevezett feltöltő arra hivatkozott, hogy frissítik az adatokat, és egy másik adatbázisba töltik fel azokat. Bloom más adatbázisban se találta meg a génszekvenciákat.

„Nincs érthető tudományos érv arra, hogy kitöröljék az adatokat: a szekvenciák teljesen megegyeznek a Wang et al. (2020a,b) tanulmányban leírt mintákkal. A tanulmányt nem javították azóta, elvileg a tesztalanyok beleegyezését is megkapták, és a szekvenálás alapján nincs szó szennyeződésről. Ez alapján valószínűnek tűnik, hogy a szekvenciákat azért törtölték, hogy elfedjék a létezésüket”

– mondta Bloom.

A tanulmányról részletesebben a New York Times cikkében olvashat.