Bányai Gábor: Átéltem olyan pillanatokat, amikor lekapcsolódtam a testi életről

2021. június 22. – 11:59

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Június elsején egy Facebook-posztban köszönt be újra a közösségi médiába Bányai Gábor fideszes országgyűlési képviselő, akiről ezelőtt utoljára április 15-én tett közzé hírt a családja azzal, hogy már 50 nap telt el onnantól, hogy lélegeztetőgépre került. Később részleteket is megosztott arról, milyen állapotban volt, most pedig megjelent vele az első interjú a Halasmédia.hu-n.

Az interjúból kiderül, hogy Bányai jelenleg – a tervek szerint augusztus elejéig – Balatonfüreden vesz részt rehabilitáción, ahol ott van vele a legidősebb fia, ő mindenben támogatja. Szüksége is van segítségre, mert mint mondta, bár jól van és örül az életnek, azért járókeretre szorul, a lábait pedig alig bírja mozgatni.

„Gyakorlatilag az izmaim elsorvadtak, közel 30 kilót fogytam, tele van a testem szúrások helyével és sajnos felfekvések is keletkeztek rajtam. Sok-sok segítségre szorulok a napi teendőim elvégzésében, amelyben a felállás is nehézség, de élek. Hálával gondolok mindazokra, akik segítettek lélekben és fizikálisan. Elsősorban az orvosokra, az ápolókra. Büszke vagyok a családomra, a feleségemre, a gyermekeimre, az édesanyámra, akik, mint utólag megtudtam végig velem voltak”

– fogalmazott a politikus, aki a kórházba kerüléséig mindennel tisztában volt, tudta, hogy bekerült, ami egyébként nem az ő döntése volt. „Megvan, ahogy besegítenek a mentőbe, és emlékszem arra is, hogy a betegágyból még búcsúzó üzeneteket küldtem a telefonomról. Aztán valaki szkafanderben kivette a kezemből a készüléket. A többit elmesélték.”

Azt már mástól tudja, hogy mialatt lélegeztetőgépen volt, a kezdeti javulás után súlyos, kritikus állapotba került, ezért volt szükség a műtüdő alkalmazására, ami Szegeden állt rendelkezésre, ezért átszállították. Volt olyan az ápolása során, hogy ötféle orvostechnikai eszköz együttes alkalmazásával tartották életben a dolgozók.

A szíve kétszer is megállt, újra kellett élesszék, ez alatt az agya nem sérült, de ez már csak hetekkel azután derült ki, hogy Szegedre került. „Többször felmerült a tüdőtranszplantáció, amire végül nem került sor” – mondta. Beszélt arról is, hogy a fordulópont május közepén állt be az állapotában, amikor egy vizsgálati komplikáció miatt azonnal le kellett kerülnie a műtüdőről. A szervezete azonban nagyon jól reagált, tisztulni kezdett a tüdeje, ami addig kb. 10 százalékos ép kapacitással bírt. Mostanra „olyan egészséges, mint korábban. Napok alatt akkorát javult, hogy az orvosok nem hittek a szemüknek. Ezután nagyon gyorsan lekerültem a lélegeztetőgépről is.”

Arra, hogy élt-e át halálélményt, azt mondta: „Átéltem olyan pillanatokat, amikor lekapcsolódtam a testi életről. Nem láttam kívülről magamat, és hangok, határozott üzenetek jutottak el hozzám. Nem kérdés számomra, hogy Istennel kerültem kapcsolatba.”

A képviselő szerint a hang döntési lehetőséget hagyott neki. „Azt mondta, ha úgy érzem, hogy van még dolgom, maradhatok. Bármilyen furcsán is hangzik, döntési helyzetbe hozott.”

Az ébredése fájdalmas volt, nem tudta, hol van, sírt. Beszélni nem tudott, nem mozgott semmije, nem érezte a végtagjait sem. „Szellemileg ép, de mozdulatlan, kommunikálni képtelen lény voltam. Előfordultak olyan pillanatok, amikor legszívesebben meghaltam volna a fizikai, lelki gyötrelmek miatt. Aztán néhány nap alatt kitisztult minden. Találkoztam a családommal, ami óriási erőt adott” – mondta.