Térképen ábrázoltuk, hányan haltak meg koronavírussal összefüggésben egy év alatt

2021. június 02. – 07:04

frissítve

Térképen ábrázoltuk, hányan haltak meg koronavírussal összefüggésben egy év alatt
Temetkezési vállalkozók dolgoznak Budapesten 2021 áprilisában – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Te ismertél az első hullámban olyat, aki egyáltalán megfertőződött? Van olyan közvetlen vagy közvetett ismerősöd, aki a második vagy a harmadik hullámban halt meg?

Az elmúlt egy évben mindannyian választ tudtunk adni ezekre a kérdésre, és azt is tudjuk, milyen drámai különbség lehet a két válasz között. Az elmúlt évben nap mint nap olvashattuk a járvány országos adatait, de a közelünkben történtekről nem ismerhettük a statisztikákat. Annyit tudhattunk, hogy megyei szinten hogyan oszlik meg a fertőzöttek száma, de azt nem, hogy településenként hányan fertőződtek és haltak meg.

A K-Monitornak köszönhetően februárban a fertőzöttek, a múlt héten pedig az elhunytak települések szerinti eloszlását ismerhettük meg. A civil szervezet kitartó levelezés után közérdekű adatigényléssel jutott hozzá ahhoz az adatsorhoz, amely megmutatja: hány áldozata volt a koronavírusnak március 4-ig az egyes magyarországi településeken.

Ez az adatsor is nagy érték, de a legdrámaibb harmadik járványhullámnak csak az elejét mutatja. Március 4-én már jelentősen megemelkedett az új fertőzöttek és az elhunytak száma, de akkor még senki nem tudta, mi következik később.

  • 2020. március 4. és 2021. március 4. között 15 476 ember halt meg
  • 2021. március 4-től mostanáig, azaz kevesebb mint három hónap alatt majdnem még egyszer ennyi, 14 257 halálos áldozat volt.

Ezen a térképén azt ábrázoltuk, hogy 2021. március 4-ig hány ember hunyt el az egyes településeken a koronavírussal összefüggésben. Értelemszerűen ott haltak meg többen, ahol többen is élnek, így a fővárosban és a megyeszékhelyeken.

Érdemes arra is figyelni, amit a térkép nem mutat.

  • 2020. március 4. és 2021. február 14. között a 3230 közül már csak 71 olyan település volt, ahol egyetlen fertőzöttet sem regisztráltak (cikkünk eredeti verziójában más adat szerepelt, de ezt javítottuk egy számolási hiba miatt – a szerk.)
  • 2021. március 4-ig 1197 olyan település volt Magyarországon, ahol egyetlen koronavírusos halálozás sem történt. Ez a hazai települések 37 százaléka.

Utóbbi adatnak az oltási hajlandóságot nézve van jelentősége. Sokan hiába látták a drámai beszámolókat a tévében, vagy olvastak róluk az újságban és a portálokon, amíg nem volt közvetlen tapasztalatuk arról, hogy a közelükben élő emberek is áldozatul eshetnek a járványnak, nehezebben szánták rá magukat az oltásra.

Többet mutat, ha azt nézzük meg, hogy a 10 ezernél nagyobb lélekszámú településeken a lakosság számához képest hol haltak meg a legtöbben ebben az időszakban. Itt meglepő módon Lajosmizsénél a legmagasabb a halálozási arány: 10 ezer lakosra 29 elhunytat regisztráltak, miközben Budapesten ezen idő alatt 16-an, Debrecenben 12-en haltak meg 10 ezer lakosonként.

A magas arány oka, hogy Lajosmizsén idősotthon működik, és korábbi hírek szerint igencsak sokan fertőződtek meg ott. A Hírös.hu tavaly novemberi beszámolója szerint az otthon 139 lakója közül 66-an, a dolgozók közül pedig 23-an kapták el a fertőzést. 9 gondozottat kellett kórházba szállítani.

Ezen kívül magas volt még az elhunytak aránya Kiskunfélegyházán (27/10 ezer lakos), Tiszakécskén (26/10 ezer lakos) és Balassagyarmaton (26/10 ezer lakos). Mindegyik helyen vannak idősotthonok, Balassagyarmaton járványkórház is működött. Azokat, akik nem az adott településre valók voltak, és ott haltak meg, a statisztikákban a lakóhelyüknél tüntették fel.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!