Átestem a víruson, de meddig vagyok védett?

2021. március 25. – 20:32

frissítve

Átestem a víruson, de meddig vagyok védett?
Vérmintát vesznek antitestkutatáshoz egy német laboratóriumban 2020 novemberében – Fotó: Britta Pedersen / dpa-Zentralbild/ AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A világszerte több-kevesebb sikerrel induló oltási programok sokakban felkeltették a reményt, hogy hamarosan visszatérhetünk a vírus előtti békeidőkhöz, de mivel a vírus egy éve van velünk, még nagyon sok mindent nem tudunk pontosan. Ilyen például az, hogy ha egyszer valakinek sikerül leküzdenie a vírust, akkor meddig lesz védett egy újabb fertőzéssel szemben.

Március 23-án a Lancet Microbe folyóiratban megjelent egy tanulmány, amely pontosan erről szól. A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Kutatócsoportja a Facebookon összeszedte, mi áll a tanulmányban. A nemzetközi kutatócsoport 164 fertőzöttet vizsgált, fél év alatt többször is vettek tőlük vért, majd öt csoportba sorolták őket:

  • a vizsgált betegek 12 százalékánál már a betegség legelejétől nem vagy csak alig találtak semlegesítő antitesteket (164 betegből 19-nél);
  • a vizsgált betegek 27 százalékánál 20 napig magas volt az antitestek száma, majd nagyon gyorsan elkezdett csökkenni. 180 nap után közülük sokaknál már nem is találtak antitesteket (164 betegből 44-nél);
  • a vizsgált betegek 29 százalékánál szintén magas volt a korai antitestszám, de két-három hét után lassan csökkenni kezdett. Náluk 180 nap után is találtak bőven semlegesítő antitesteket (a tanulmányban azt írják, hogy ez 52 betegre volt jellemző, de a 164 29 százaléka 47,5);
  • a vizsgált betegek 32 százalékánál még 180 nap után is magas antitestszintet mértek. A csoport többsége súlyosabb klinikai tüneteket produkált a fertőzés során (164-ből 52);
  • három ember leginkább a váratlan kategóriába került: náluk a lábadozási későbbi szakaszában (90–180 nappal az első tünetek után) hirtelen megugrott az antitestszint.
Az antitestszint alakulása a különböző csoportoknál. A függőleges tengelyen az antitestszint, a vízszintesen pedig az eltelt napok száma látható – Ábra: Wan Ni Chia, Feng Zhu, et al. / Elsevier Ltd.

Mivel viszonylag kevés embert vizsgáltak, az eredményt semmiképp nem lehet felnagyítani, tehát csak ez alapján nem mondhatjuk, hogy 942 millió embernél szinte semennyi semlegesítő antitest nem alakul ki.

A szerzők viszont azt a következtetést le tudták vonni, hogy a betegségből felépültek antitestszintje nagyon eltérő lehet, ezért mindenkinél külön-külön lehet csak mérni.

Mindenesetre mivel a vizsgált személyek 39 százaléknál fél év után alig találtak antitesteket, továbbra is fontosnak tartják az óvintézkedések (maszk, kézmosás, távolságtartás) betartását és az oltást.

A betegek 61 százalékánál még fél év után is találtak annyi antitestet, ami legalább minimális védettséget nyújthat. Súlyosabb betegséggel magasabb antitestszint járt, ami tovább is megmaradt a szervezetben. Szintén jó hír, hogy a T-sejt-válasz, ami a sejtes immunitás alapja, minden csoportban hasonlóan magas volt.

Ahogy korábban írtuk, az immunrendszerünk két módon támadja a vírust. A B-sejt nevű immunsejtek antitesteket termelnek, és egyelőre úgy tűnik, hogy az antitestszint nagyban függ a betegség súlyosságától. A másik immunreakcióban a T-sejtek vesznek részt, amik a megfertőzött sejteket pusztítják, gyulladási szabályozó fehérjéket termelnek, és segítik a B-sejtek munkáját. Ez az úgynevezett sejtes immunitás.

Egy tanulmány szerint a T-sejtes immunitás hasonló mértékű a tünetes és tünetmentes megbetegedések során. A különbség az, hogy a tünetmentes esetekben jókor és jó mennyiségben termelődött IFN-γ és IL-2 gyulladási szabályozó fehérje, így az immunrendszer kiegyensúlyozottan tudott fellépni a fertőzés elején, ezért nem is alakultak ki súlyos tünetek. Az is fontos, hogy időben nem csökkent a sejtes immunitás mértéke egyik csoportban sem.

Azért ilyen eltérő az egyes emberek antitestszintje, mert a kutatásban kizárólag olyanokat vizsgáltak, akikben a fertőzés miatt alakult ki immunválasz.

„A természetes fertőzés egy nagyobb skálán szóró immunitást ad. Ha megfertőződtél, sokkal kiszámíthatatlanabb, hogy melyik kategóriába esel. A vakcinánál ez sokkal kiszámíthatóbb”

– mondta a Telexnek egy névtelenséget kérő szakértő.

Dániában 4 milliós teszt alapján azt tapasztalták, hogy az emberek 0,65 százaléka fertőződött újra, a többség (80 százalék) még legalább hét hónapig védett volt. Ez az életkorral csökkent, a 65 év felettieknek a 47 százaléka bizonyult védettnek az újrafertőződés ellen.

Jelenlegi tudásunk szerint a vakcinák szintén hónapokig (a Modernáé minimum három hónapig) nyújtanak védettséget, de ez a szám, ahogy futnak be az új információk, folyamatosan nő. A kísérleti fázis alatt beoltottakat két évig követik és tesztelik, hogy minél pontosabb adatokhoz jussunk. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a vakcinák nemcsak biztonságosabbak,de még kiszámíthatóbb védettséget is adnak.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!