Összellenzék: A kormány osztályzata elégtelen, de ha ez nem lenne elég...

2021. március 05. – 14:35

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Az ellenzéki pártok Covid 2021 Vizsgálóbizottsága megtartotta negyedik ülését, egészségügyi és gazdasági kérdések mentén értékelte a kormányzat járványkezelését.

Amikor a kormány vagy konkrétan a miniszterelnök beszél az oltási menetrendről, majd a valóság később alaposan megcáfolja a szavait, az elég kínos, de azért attól sem lesz vidámabb az ember, ha az ellenzék értékelését hallgatja a válságkezelésről.

A hangulatot talán a legjobban a cikkünk címében is idézett gondolat írja le, Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettesének volt ez a vicces elszólása, ő ugyanis úgy vélte, hogy a kormány osztályzata egészségügyi és gazdasági területen is egyértelműen elégtelen, de ha ez nem lenne elég…

Hol járunk? Az ellenzéki pártok Covid 2021 Vizsgálóbizottsága megtartotta negyedik ülését, ahol a meghívott szakértő vendégek, vagyis Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, illetve Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő segítségével egészségügyi és gazdasági kérdések mentén értékelték a megjelentek a kormányzat járványkezelését. Minden érintett párt FB-oldala közvetítette az eseményt, akit utólag érdekel az esemény, teljes egészében például az LMP oldalán is megtekintheti.

Kritikák

Nem szeretnénk spoilerezni, de az esemény után megszólaló ellenzéki politikusok nem voltak kifejezetten elégedettek a kormányzat munkájával, sem egészségügyi szempontból, sem gazdasági aspektusból.

Varga Zoltán, a DK országgyűlési képviselője azon is csodálkozott, hogy Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Müller Cecília és Kásler Miklós nem jelentek meg az ülésen.

„Mi a bánat folyik itt?”

– tette fel a kérdést a politikus, aki szerint most hétvégén éppen 74 ezer embert tesz a kormányzat lóvá, amit elintézettnek vél azzal, hogy, majd sms-ben bocsánatot kér.

„Ma hivatalosan is összeomlott a kormány járványkezelése”

– vonta le a tanulságot Varga Zoltán, aki szerint végül az ingyenes parkolás nem állította meg a koronavírust.

Miről konzultál ez az ember? A nyitásról, amikor ő éppen zár? Hiszen tisztában volt vele, hogy a járvány harmadik hulláma itt van a nyakunkon. (Itt „az ember” Orbán Viktor kormányfő volt.)

Nem élmezőny, kínpad

Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese is úgy értékelt, hogy gazdasági, illetve egészségügyi adatok alapján nem Európa élmezőnyében vagyunk, hanem inkább kispadon, sőt szégyenpadon.

„Káosz és fejetlenség, az oltási rendszer összeomlása, egy éve itt van a vírus, de a magyar kormány nem képes kezelni a magyar állampolgárok adatait, egy középiskolai it-tanártól ezért elbúcsúztak volna.”

– összegezte véleményét a politikus.

Lukács László, a Jobbik alelnöke megemlékezett arról, hogy a járványhelyzet és a korlátozások jubilálnak, vagyis egy éve van velünk a kegyetlen kór. A bizottság ülése a politikus szerint azért volt különösen fontos, mert segített abban, hogy a hatásokról pontos képet kapjanak a résztvevők, mi volt a jó intézkedés és mi volt a rossz intézkedés.

Lukács László összefüggést látott az egészségügy államigazgatási rendszerének 2015-ös szétzilálása és a járványkezelés között.

„Orbán hagyta, hogy a vírus diktálja a tempót”

– vélte a politikus, aki szerint a tömeges és ingyenes tesztelési rendszer segíthetett volna lépést tartani a vírussal.

Úgy kalkulált, hogy, világviszonylatban a tíz legrosszabb állam között vagyunk, ha a népességarányos halálozási arányt nézünk, mint mondta, a lakosságot lelki és gazdasági gyötrelmektől kell védeni, de ebben a kormány kudarcot vallott.

Későn és keveset

Iker Áron, a Momentum közpolitikai igazgatója a kormány gazdasági és egészségügyi lépéseit így értékelte

„későn és keveset”

tett Magyarország, pedig például Ausztriában a béreket és a kieső bevételeket is jobban kompenzálták. Itthon nagyon hamar összeomlott a kontaktkutatás, majd a tesztelés is, most az oltások szervezettsége (vagy inkább szervezetlensége) okoz gondot, és a politikus szerint a munkanélküliség tekintetében is rosszul állunk.

A szakpolitikus szerint

„1,1 millió embert kéne gyorsan beoltani, de a kormány 60-70 ezer adag beadására sem képes”.

Iker azt is kárhoztatta, hogy a kormány úgy vállalt magasabb államadósságot, illetve államháztartási hiányt, hogy a forrásokat túlnyomórészt nem védekezésre költötte.

Végül Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese kapott szót. Ő Molnár László gondolatai alapján a gazdasági válságkezelésre helyezte a hangsúlyt, a legsürgetőbb lépéseknek a következőket emelte ki:

  • az alacsony nyugdíjúak nyugdíjemelése, hiszen a magyar mediánérték csak 80-85 ezer forint;
  • a családi pótlék azonnali megemelése, mert immár tarthatatlan a 11 éves befagyasztás;
  • a hitelmoratórium kezelése, vagyis annak kidolgozása, hogy a fizetési haladék után mi legyen a rossz adósokkal;
  • az önkormányzati források biztosítása a növekvő segélyezési feladatok fokozására;
  • munkanélküli segélyek rendezése, mint a folyósítási időszak hossza, mint a támogatások mérete révén.

A bizottság folytatja munkáját, de jelen fokozott járványhelyzetben egyelőre nem ül újra össze.