A járvány kitermelt egy magyar fejlesztésű maszkot, amely még később is jól jöhet

2020. december 23. – 07:05

A járvány kitermelt egy magyar fejlesztésű maszkot, amely még később is jól jöhet
Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Először csak saját magának tervezett maszkot az a két magyar mérnök, akik végül olyan, szabadalmaztatott maszkot készítettek, amely a múlt héten megkapta az Egészségügyi Világszervezettől a (WHO) a hitelesítést.

„Három éve hoztunk létre egy közös céget egészen más célból, a KC név is csak a vezetéknevünkből jött, bár 2020-ban úgy tűnik, mintha azt jelentené, hogy Korona–Covid” – mesélte Kállai Miklós és Csősz Botond a most maszkokra fókuszáló vállalkozás kezdeteiről. Tavasszal a koronavírus miatt az új alumínium ablak- és ajtórendszerekbe tett befektetés meghiúsult, és az óceánjárókra tervezett hanggátló tolóajtók projektje is elfekvőbe került. A hajó- és gépészmérnök, illetve az építőtechnológus és formatervező páros az első karantén alatt otthoni irodájukban ültek, és azon gondolkodtak, hogy most mihez kezdjenek a hirtelen felszabadult kapacitásukkal és mérnöki tudásukkal.

Eleinte egyszerűen készíteni akartak maguknak egy maszkot, mivel egy időre hiány is volt belőlük a piacon. A végeredmény egy szabadalmaztatott eszköz lett, amelyről kiderült, hogy hasonló annyira nincs forgalomban, hogy szabályozás sem volt rá.

A maszkok ugyanis vagy a használóját, vagy a környezetüket védik vírusok és baktériumok ellen, ellentétben a porvédő maszkokkal. A KC Mask oda-vissza védelmet biztosít, illetve vírusok elleni védelemre is egyszerre alkalmas, erre jellemzően nem volt még példa, pedig a világjárvány miatt ez kézenfekvő elvárás. A maszk múlt héten megkapta a WHO által a járvány alatt a maszkok minősítésére létrehozott, Covid-19 kategóriára vonatkozó hitelesítést.

„Először puha maszkokat nyomtattunk 3D nyomtatón, de nem volt kényelmes” – mondta Csősz, aki ekkor még nem gondolta, hogy nagy energiát fektetnek a munkába. Azóta csatlakozott hozzájuk nővére, Csősz-Talu Boglárka, aki befektetőként és külkapcsolati menedzserként segíti a vállalkozást. „Apránként alakítottuk ki a megfelelő maszktestet, míg eljutottunk oda, hogy melyik az, amelyik kis felületen érintkezik a bőrrel, de kényelmes és hosszú ideig hordható” – mesélte Kállai. A megfelelő anyag felkutatása is időbe telt, végül a gyártás gyorsítása miatt is egy újrahasznosítható, szilikonszerű, de sokkal erősebb, az orvostechnikában használt anyag győzött (TPE), amely otthon is fertőtleníthető.

Csősz Botond és Kállai Miklós, a KC Struktur tulajdonosai, akikhez csatlakozott Csősz Boglárka, aki befektetőként és külkapcsolati menedzserként segíti a vállalkozást – Fotó: Bődey János / Telex

Ezután azonban még megfelelő szűrőt kellett találni. „Mértünk mindent, amit elértünk, a szénpollenszűrőtől az ipari HEPA-filteren át a kozmetikai filterekig. A legjobb szűrőnek végül az orvostechnikai eszközökben használt vírusfilterek bizonyultak, de formájukat tekintve nem voltak megfelelőek, illetve maszkba még senki sem próbálkozott beépíteni őket. Ezeket a filtereket először saját, de bevizsgált lézeres mérőeszközzel teszteltük, amelyik 10 mikrontól 0,3 mikronig mér. A közismert légzésvédelmi FFP-pormaszkok vizsgálatánál a NaCl-tesztek alatt az alsó határérték fél mikron, azaz a 0,5 mikronnál kisebb szennyeződések átjutását nem is vizsgálják, pedig az a koronavírus méretének tízszerese is lehet” – mondta el a mérések szakmai hátterét Csősz Botond.

Persze ebből nem következik, hogy a vírus akadálytalanul átjut, hiszen az szemcséken, páracseppeken megtapadva lebeg, márpedig ezek a cseppek általában jóval nagyobbak. Lehetnek csupán 0,1 mikron méretűek is, ezek láthatatlanok a legtöbb mérőműszer számára. Mégis órákon át lebeghetnek a levegőben, hordozva magukkal a vírust.

A legtöbb maszkot nem világjárványra tervezték

Egy FFP-2 maszk esetében a bejövő levegő 11 százaléka oldalról, alulról, szűretlenül érkezik, hiszen nem tapad annyira az archoz, hogy ez elkerülhető legyen, a sebészeti maszkok esetében ezt nem is mérik. Ettől persze a sebészi maszk hasznos, de funkciójának megfelelően nem a használóját védi, hanem a környezetét. Az egyszer használatos sebészi maszk alapvető célja, hogy cseppfertőzés ne jusson a maszkot használó irányából kifelé, illetve – egy műtét esetén – a sebészt megvédje az esetleg ráfröccsenő vértől. Nem arra tervezték, hogy úgy tapadjon az arcra, hogy se ki, se be ne jusson a legkisebb méretű baktérium vagy vírus.

Fotó: Bődey János / Telex

Ilyen eddig nem kellett

Az orvostechnikai eszközként hitelesített sebészi maszk tehát alapvetően a felhasználó környezetében lévők védelmét célozza, míg a pormaszkok feladata értelemszerűen a felhasználó védelme.

Valós igény a kétirányú védelmet nyújtó maszkra, illetve újrafelhasználható, többször használatos orvosi maszkra a mostani világjárványig nem volt.

„Mi a maszkunkkal beleestünk a hitelesítés útvesztőibe” – mondta Kállai Miklós. Méghozzá azzal, hogy maszkjuk mindkét irányban szűr, a vírusok meg baktériumok ellen véd, a szűrőjét eleve vírusokra és baktériumokra tesztelték. Külön a két irányban védelmet nyújtó maszkokra azonban mérési előírások eddig nem léteztek, így ilyen kategóriára vonatkozó hitelesítés sem volt.

Az eddigi szabályozás valóban nem a világjárvánnyal megjelenő újfajta igényekre van belőve. Ebben van változás, a WHO ajánlására megjelent a Covid-19 kategória. A 2016/425 rendelet alapján az egyéni légzésvédelmi védőeszközökre való III. kategóriájú hitelesítést a múlt héten kapta meg a magyar fejlesztésű maszk.

A sorozatgyártás Mosonmagyaróváron indult be december elején, most havi 25 ezer maszk gyártására képesek, Kállai és Csősz szerint ez 40 ezerig is felvihető a meglévő kapacitással. (A cserélhető elhasznált szűrők pedig ledarálva, hőkezelve alapanyagként újra felhasználhatók.)

Hosszú az út a hitelesítésig

A maszk kidolgozói tervezik, hogy az FFP3-nak megfelelő és az orvosi segédeszköznek megfelelő igazolást is megszerezzék – az eddigi adatok alapján erre minden esély megvan.

Az orvostechnikai eszközként való hitelesítésről szóló igazolást az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) állíthatja ki a megfelelő laboratóriumi vizsgálatok ismeretében. Erre alkalmas laboratórium nem sok van az EU-ban, Magyarországon nincs – ez a hitelesítés ugyanis nem azonos az egyéni védőeszközöket vizsgáló laborok hitelesítésétől. A maszkban használatos szűrőket a világ egyik vezető egészségügyi és mikrobiológiai laboratóriuma, a Nelson Laboratories tesztelte, és megállapította, hogy virális és bakteriális szűrési hatékonyságuk 99,98 százalékos.

De mint mondanak a maszkról az egészségügyi dolgozók?

Akik már próbálták a prototípust, kiemelték, hogy egy teljes műszak ebben valóban kisebb megterhelést jelent az arcbőrnek. Egy budapesti körzeti orvos arról beszélt, hogy összességében még anyagilag is jobban megéri, mint az egyszer használatos maszkok: tizenegyezer forint körül van maga a maszk, de ebben a szűrő cserélhető, körülbelül 650 forintért beszerezhető. Egy szűrő 24 munkaórát bír ki, tehát három munkanap vagy két hosszabb műszak alatt elég egy, így műszakonként 200-300 forint a költség, miközben az eldobható FFP-maszkok ennyit nem bírnak, így összességében jóval drágábbak. Egy megyei kórházban negyven éve belgyógyászként dolgozó orvos is dicsérte a konstrukciót: „Kényelmes, jól lehet lélegezni benne. Az FFP2-ben egy kicsit könnyebb, de csak azért, mert ott a kifújáskor a maszk mellett is megy el levegő – azaz annyival kevésbé is védi a környezetünkben lévőket.”

Az orvos azt is nagy előrelépésként élte meg, hogy nem párásodik a szemüvege – hiszen a maszk szélein nem áramlik ki a levegő –, és eközben a szemüveget sem tolja le, mert van az orrnyeregnél egy kis szemüvegtartó kiszögellés.

Fotó: Bődey János / Telex

Jól szűr, de kell ennyire?

Persze nem mindig és nem mindenkinek kell ilyen szűrőképességű maszk. Ha valaki ezután azt gondolná, hogy azok, amelyek erre nem képesek, azok legfeljebb azért jók, hogy ne büntessék meg a maszkviselési előírások miatt, az téved. A megkérdezett orvosok szerint átlagos utcai használatra megteszik az egyszerűbb maszkok is. A szürke zónában dolgozó egyik orvos szerint azonban a civil használatban is van olyan terület, ahol nem felesleges túlzás egy ilyen maszk: „A távolsági tömegközlekedésen, buszon, vonaton már van értelme – az már bőven felér azzal a kockázati szinten, mint ez egészségügyben az átmeneti vagy szürke zóna, ahol én dolgozom.”

De az orvos szerint már a szállodai légkondicionáló is rejthet annyi kockázatot, amely ellen esetenként indokolt lehet egy ilyen maszk. A rövid távú tömegközlekedés – a rövidebb út és a gyakran nyíló ajtók révén gyorsabban cserélődő levegő miatt – kisebb kockázatot jelent. A repülőknél a helyzet más: szinte mindenütt HEPA-szűrő van, amely olyan megbízhatóan szűr, hogy a levegője egy műtőhöz is alkalmas lenne. Sok múlik azonban a levegő áramoltatásán. Ott, ahol a levegőt az ablakok alatt, a gép törzsének mentén szívja be a rendszer, kisebb a kockázat, mint ott, ahol ezt csak a gép végén teszik meg. (De könnyebb részecskéken így is lebeghet egy ideig a vírus a levegőben, ezért is indokolt a maszkok használata a gépeken.)

A megkérdezett belgyógyász szerint, „ha valamikor, hát most biztosan nagy változásokat hoz a maszkokban a járvány” – azaz a Covid-19 esetleges legyőzése után sem vész el az értelmük a fejlesztéseknek: az intenzív osztályon, a fertőzőosztályokon vagy a csontvelő- és más szervátültetésre váró pácienseknél, kemoterápián lévőknél az immunrendszer legyengítése miatt a mostani járványtól függetlenül hasznos lehet egy hosszan, az arcot kímélően hordható, de a szokásosnál nagyobb biztonságot nyújtó maszk. De rendszeresedhet a fogorvosok körében is. Ugyanez igaz lehet az idősotthonokban dolgozókra is, hiszen minden esély megvan rá, hogy a rájuk vonatkozó protokoll a koronavírus után sem lesz ugyanolyan, mint a járvány előtt volt.