Több hatáskört adnának az uniós polgárok az EU-nak a járvány kezelésében
2020. november 20. – 09:16
A koronavírus-járvány második hullámának szorításában az uniós polgárok kétharmada szélesebb hatáskört és a válságkezelésre is elegendő költségvetést adna az Uniónak a Parlament megbízásából készült felmérés szerint – közölte az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája.
Az Európai Parlament pénteken közzétette a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos harmadik felmérésének teljes adatsorát. (A kutatás előzetes adatait már októberben ismertette a Parlament.) A felmérésben az európai polgárok koronavírus-járvánnyal és az Európai Unióval kapcsolatos vélekedésére kérdeztek rá. Habár az őszi felmérésben a válság gazdasági következményei és a járvány hatására az európaiak 50 százaléka (Magyarországon 51 százalék) továbbra is a bizonytalanságot nevezte meg leginkább jellemző lelkiállapotának, a tavaszi adatokhoz képest többen vélekedtek pozitívan az Unióról.
Szélesebb hatáskörök
Miközben az uniós polgárok egyre nagyobb része érez bizonytalanságot a jövőjével kapcsolatban, a válaszadók kétharmada (66 százaléka) egyetértett azzal, hogy az Uniónak szélesebb hatásköröket kellene adni a koronavírus-járványhoz hasonló válságok kezelésére. Emellett az európaiak többsége (54 százaléka) gondolja úgy, hogy az Uniónak nagyobb források fölött kellene rendelkeznie ahhoz, hogy legyőzhesse a koronavírus-járványt.
Magyarországon a tavaszi arányhoz képest négy százalékpontos növekedéssel a válaszadók 61 százaléka adna további hatáskört az Uniónak. A magyar válaszadók 44 százaléka növelné az uniós büdzsét, míg 41 százalékuk szerint már most is elegendő forrás áll az Unió rendelkezésére.
A válaszadók több mint fele (54 százaléka) szerint a megnövelt uniós büdzsét elsősorban közegészségügyi célokra kellene fordítani, ezt a gazdaság helyreállítása és új lehetőségek teremtése a vállalkozások számára (42 százalék), az éghajlatváltozás elleni fellépés és a környezetvédelem (37 százalék), majd a foglalkoztatás és a szociális ügyek (35 százalék) témája követi. A megnövelt uniós forrásokat a magyar válaszadók legnagyobb része (57 százaléka) szintén népegészségügyi célokra fordítaná.
Jogállamiság és demokratikus elvek
Az európaiak kiemelten fontosnak tartják, hogy az uniós források csak olyan tagállamokhoz áramoljanak, ahol működik az igazságszolgáltatás és tiszteletben tartják a közös demokratikus értékeket. A válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) egyetért azzal, hogy csak olyan tagállamok kapjanak uniós forrásokat, amelyeknek kormánya tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokratikus elveket. Magyarországon a közvélemény-kutatásban résztvevők 72 százaléka inkább (36 százalék) vagy teljesen (36 százalék) egyetért az elvvel.
Az idei első, 2020. április-májusi felmérés óta javult az Unióval kapcsolatos közvélekedés. Az EU-ról pozitívan vélekedők aránya folyamatosan emelkedett, az áprilisi 31 százalékról 41 százalékra (Magyarországon a szeptember-októberi adat 42 százalék az április-májusi 35,4 százalék után). Ugyanakkor a válaszadók többsége továbbra is elégedetlen a tagállamok közötti szolidaritás mértékével. A válaszadók mintegy fele (49 százalék) nyilatkozott úgy, hogy elégedett kormánya a koronavírus-járványban hozott eddigi intézkedéseivel. Az elégedetlenek aránya ehhez nagyon hasonlóan alakul (48 százalék). A legutóbbi felmérés óta a kormányokkal való elégedettség szintje az európai átlagot tekintve csökkent.
Jövedelmek
Az európaiak nagy része (39 százaléka) arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány már hatással van jövedelmének alakulására – Magyarországon a válaszadók 48 százaléka válaszolt így. Az európaiak további 27, a magyaroknak pedig 26 százaléka még nem érintett, de számít a járvány pénzügyi hatására.
Európában a legsúlyosabban a fiatalokat és a kisgyermekes családokat érinti a válság:
a 16-34 év közöttiek 64 százaléka tapasztalt valamilyen pénzügyi nehézséget, a gyermeket nevelő válaszadók 27 százaléka pedig a tervezettnél előbb nyúlt megtakarításaihoz. Öt tagállamban (Cipruson, Görögországban, Spanyolországban, Romániában és Bulgáriában) a válaszadók több mint fele mondta azt, hogy a világjárvány már befolyásolta személyes bevételeit.
Háttér
Az Európai Parlament a koronavírus-járvány kezdete óta három külön kutatásban mérte fel az európaiak koronavírus-járvánnyal kapcsolatos véleményét. A legutóbbi felmérést a Kantar 2020. szeptember 25. és október 7. között, 27 tagország 24.812 válaszadójának internetes (Máltán telefonos) megkérdezésével végezte el. A felmérésben részt vevők életkora 16 és 64 év közé (Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Görögországban, Magyarországon, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Szlovéniában és Szlovákiában 16 és 54 közé) esett. Országos szinten (nem, életkor és régió szerinti) kvóták biztosítják a felmérés reprezentatív jellegét. Az uniós szinten mért végeredmény az egyes országok népessége szerint súlyozott.