A Semmelweis Egyetem nem áll át a teljes online oktatásra, kiborulóban a hallgatók
2020. november 13. – 16:04
frissítve
Nem lehet mindenhol online platformra vezetni azt oktatást, mert olyan gyakorlati készségekre is szükség van, amelyek személyes jelenlétet igényelnek. A Semmelweis Egyetem (SE) is csak részben tér át online-ra. Az egyetem igyekszik segítséget adni azon diákjainak is, akiknek a kollégiuma bezárt a járványügyi intézkedések miatt.
A járványhelyzet ellenére be kell járniuk a Semmelweis Egyetem hallgatóinak egyes órákra, ami logisztikailag és járványügyi félelem okán sem örömteli dolog a lapunknak panaszkodó hallgatóknak. Ráadásul a kollégiumi helyzet is csak bonyolítja a dolgokat.
Ellentétben ugyanis azzal, ahogyan elsőre a kormányfő hétfő esti bejelentését érteni lehetett, mégsem kell a felsőoktatásban mindenütt online oktatásra áttérni. A Magyar Közlönyben megjelent részletes rendeletből kiderült, hogy a rektorok kérvényezhetik felsőoktatásért felelős miniszternél – az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) vezető Palkovics Lászlónál – a jelenlétigényes oktatás fenntartását is. A lehetőséggel többek között az SE rektora, Merkely Béla is élt.
A részleges fenntartást az indokolta az érintettek szerint, hogy az egészségügyi oktatásnak lételeme a gyakorlat és a gyakorlati képzés, így online-ra csak ott tértek át, ahol ez elengedhető, részletes választ azonban az egyetem későbbre ígért. Kérdéseinkkel az ITM-hez és a Magyar Rektori Konferenciához is fordultunk, válaszuk esetén frissítjük a cikket. Úgy tudni, hogy az előadások nagy része online platformon folytatódik, ám sok gyakorlat sem váltható ki digitálisan, emellett az államvizsga és a gyakorlati vizsgák is jelenléthez kötöttek.
Ez az érthető elvárás azonban több hallgatót nehéz feladat elé állít: a hallgatók eddigi tapasztalata szerint gyakran előfordul, hogy egy gyakorlat 15-20 perccel egy előadás előtt vagy után van – azaz, ebben az esetben olyan előadástól, amelyre online kerül sor.
„Innentől fogva 15 perccel a gyakorlat vége után vagy kezdete előtt internet-közelben kéne lennie a hallgatónak, ha részt akar rajta venni”
– mesélte egy hallgató. Feltéve, ha nincs szinte korlátlan mobilnete, hiszen sem könyvtárakba, sem kávézókba nem ülhetnek be wifiért, miután ezek is zárva vannak a járvány miatt,
„Maradnak esetleg az egyetem azon épületei, ahol a gyakorlatokat tartják, és ahol fülhallgatóval a folyosón csövezve ülhet párszáz hallgató” – írta egy hallgató, aki szerint ennél akár az is biztonságosabb lett volna, ha „három székenként egy hallgató van egy felügyelt teremben.” Igaz, több előadás fel van véve, így később is elérhető, ám egyelőre ez nem minden esetben biztosított.
Egy hallgató szerint az sem világos, hogy a kijárási tilalom alól kivételt jelentenek-e. „Számítanunk kell-e arra pl.: ha egy gyakorlat este 7-ig tart és nem érünk haza 8 óráig, emiatt megbüntetnek. Esetleg az egyetem felelősséget vállal-e azért, ha ezen körülmények között valaki megfertőződik a vírussal.”
Szegeden péntek este még várták a jóváhagyást
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) is a minisztériumhoz fordult, hogy ne kelljen teljes egészében áttérni az online oktatásra. A válasz „még nem érkezett meg, de arra számítunk, hogy még ma megjön” – közölte a Telexszel az SZTE oktatási igazgatója.
„Jelenléti oktatás csak ott lesz, ahol a gyakorlati képzéshez ez elengedhetetlen és betarthatók a járványügyi előírások. Ilyenek lehetnek például a laborgyakorlatok, az egészségügyi képzés gyakorlatai vagy a tanárképzéshez kapcsolódó gyakorlatok” – írta Szakál Péter, megjegyezve, hogy a jelenléti oktatásról megfelelő időben tájékoztatást kapnak a hallgatók.
Szerinte nem kell tartani attól, hogy a gyakorlatok a kijárási tilalom kezdetéhez közeli időben érnének véget, mert azok mind napközben lesznek megtartva.
A kollégiumok nyitva maradnak, de nem minden lakójának. A Szegedi Tudományegyetemen már hétfőn tájékoztatták a hallgatókat arról, hogy november 15-ig kötelesek kiköltözni és kik azok, akik maradhatnak:
„Lesznek, akik a rektornak írt kérelmükre tekintettel maradhatnak, mások pedig az egyetem által meghatározott kivételi körre való tekintettel nem költöznek ki, ilyenek például az önkéntes járványügyi és közösségszervezési munkákban részt vevő hallgatók, a doktoranduszok, akiknek kutatási tevékenységéhez a személyes jelenlét nélkülözhetetlen, a határon túli magyar hallgatók vagy az idegen nyelvű képzésben részt vevő külföldi állampolgár hallgatók.”
A kiköltözés zavartalansága érdekében rektori szünetet is elrendeltek.
Az SZTE Szegeden egyeztetett az érintett a kollégiumokkal, diákszállásokkal, és „ha szükséges tudunk helyet biztosítani az itt maradó hallgatóknak.”
„A Szegedi Tudományegyetemen elsődleges szempontként kezeljük, hogy a járványügyi intézkedések miatt a hallgatókat ne érje hátrány.”
Kollégiumi zavar
Az egyetemi kollégiumok nyitva tartásáról a rektor dönthet, hatásköre azonban értelemszerűen csak az adott egyetem kollégiumára terjed ki. A Semmelweis Egyetem kollégiuma ennek megfelelően nem is zárt be, ám vannak hallgatók, akik olyan kollégiumban laktak, amelyet el kellett hagyni a járványügyi intézkedések miatt.
A hírek szerint az SE igyekszik megoldást találni az ideiglenesen kollégiumi szállás nélkül maradt hallgatóknak, ám helyzetük egyelőre nem rendeződött, márpedig hétfőn már lehet olyan órájuk, amelyen személyesen jelen kell lenniük.
„Van, aki több száz kilométerre lakik Pesttől, és kedd este haza is költözött, vesztére. Most nem tud az órákon részt venni, annak ellenére, hogy egyes tárgyakból egy darab hiányzás esetén is megtagadható az aláírás”
– írta a Telexnek egy hallgató, aki megerősítette, hogy a Semmelweis Egyetem valóban igyekszik helyet találni a kollégium nélkül maradt diákoknak. Igaz, ez járványügyi szempontból is előkészületeket igényelhet, például a hallgatók tesztelését, mielőtt egy másik kollégiumba hurcolkodhatnának át.
Sokan önkéntesként is maradtak
A kollégiumi kiürítések ellenére sok – magyar és külföldi – Semmelweis Egyetem-hallgató a fővárosban maradt, hogy önkéntesként részt vegyen az egészségügy járvány elleni munkájában.
A közelmúltban a hallgatói önkormányzat is felmérte kik, milyen segítséget vállalnának. Lehetőség volt arra is, hogy ne csak a járványszempontból kiemelt „vörös zónában”, hanem a kisebb fertőzéskockázattal járó területeken vállaljanak feladatot a hallgatók, így olyanok is, akiknek a „frontvonalhoz” szükséges ismereteik más jellegű tanulmányaiknál fogva nincsenek meg.
Többen jelentkeztek például önkéntes munkára a 2017 óta a Semmelweis Egyetem alá tartozó Pető András Karról, ahol konduktorokat képeznek, akik a diploma megszerzése után főként központi idegrendszeri sérülés miatt nehézséggel küzdő embereken segítenek majd.