Epidemiológus: Menne még feljebb a járványgörbe, de elértük a tesztelési kapacitás felső határát

2020. október 10. – 11:39

Másolás

Vágólapra másolva

A súlyos esetek aránya most növekedni fog. Ha pedig végre megjelenik a koronavírus elleni védőoltás, az nem a varázsütésszerű változást, sokkal inkább a védekezés harmadik fázisát hozza csak el – vélik a szakemberek.

Ha lesz vakcina, az nem jut el azonnal mindenkihez, de lassíthatja a vírus terjedését és segíthet elérni a nyájimmunitást. Az InfoRádió Aréna című műsorában Oroszi Beatrix orvos-epidemiológus, a Semmelweis Egyetem munkatársa, illetve Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa voltak a vendégek.

Röst Gergely szerint a matematikai modellek majd segíthetnek az optimális beoltási modellek kialakításában, általuk lehet finomhangolni a programot, hiszen nem áll majd azonnal rendelkezésre mindenki számára vakcina, a készletek korlátozottak lesznek.

Oroszi Beatrix hozzátette: az oltóanyag rendelkezésre állásával nem fog egy pálcasuhintással minden probléma megoldódni, a vakcina nem a járvány végét jelenti majd, hanem a következő, a harmadik fázis kezdetét.

(Ide kattintva olvashatóak a Telex legfrissebb hírei.)

Azt még nem tudni, hogy a sokféle oltóanyag közül melyik lesz igazán biztonságos, illetve hatásos. A jelenlegi iránymutatások alapján, ha már 50 százalékos lesz a hatásosság, el fogják fogadni, ami nagyon jó arány, de mégsem nyújt 100 százalékos biztonságot. További bizonytalanság, hogy vajon mennyi ideig fog tartani az oltás utáni védettség, illetve bizonytalanságot okoz az is, hogy magát a fertőzést fogja-e kivédeni az oltás, vagy esetleg csak a súlyos lefolyás ellen fog biztonságot jelenteni. Előbbi esetében ugyanis várható a nyájimmunitás, míg utóbbinál nem – magyarázta az orvos-epidemiológus.

A beszélgetésen elhangzott, hogy az elmúlt hetek megnövekedett esetszámaival nem tartott lépést a teszteléseknek a száma, vagyis a naponta jelentett adatok nem tudnak megfelelő iránymutatást adni arra, hogy mi a valós trendje a járványnak.

Ha nő a napi pozitív eseteknek az aránya, azonos tesztelési szám mellett, abból ugyan arra gondolhatunk, hogy egyre több fertőzött van, azonban nem következtethető pontosan a valós fertőzöttség növekedésre, mert az nem áll egyértelmű kapcsolatban a pozitivitási aránnyal.

Szemléletesképpen hozzátette: „ha például 8 ezer tesztből 800 pozitív, akkor abból még arra sem lehet következtetni, hogy 10 ezer teszt esetén ugyancsak 800, vagy 1000, esetleg 1200 lenne a várható.”

Oroszi Beatrix szerint éppen ezért téves feltételezés, mely szerint azért van több pozitív adatunk, mert többet tesztelünk. A probléma azzal van, ha a valóságban nő az esetszám, akkor a tesztelés limitje, felső határa meg fogja szabni azt is, hogy a meglevő összes fertőzésből mennyit fogunk tudni észlelni.

A jelenlegi tesztelési kapacitással nem lehet az összes esetet detektálni. Vagyis menne még följebb a járványgörbe, de nem tud, mert a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetszám képezi az alapját, aminek szűk keresztmetszete, hogy ma Magyarországon egy nap alatt mennyi tesztet vagyunk képesek végezni.

Tehát, nem azért nem nő az esetszámunk, mert a járvány nem halad előre, hanem mert a tesztelései kapacitásunk elérte a felső határát.

Oroszi Beatrix hozzátette, ami viszont egyértelműen látszik a járványgörbén, hogy az érintettek kormegoszlása megváltozik. Egyre idősebbek jönnek be a képbe, egyre nő az azonosított esetek átlagkora, annál inkább csökken a kevésbé súlyos esetek azonosítása. Az eltolódásból pedig az következik, hogy sajnos a kritikus lefolyású eseteknek az emelkedése várható.