Kínai cigarettagyár áll a sok százmillió szálas ukrán cigarettacsempészet hátterében
2022. július 22. – 10:29
frissítve
- Ukrajnában nagyon sokan dohányoznak, a világon itt a legnagyobb a cigarettázók aránya.
- 2013 óta a China Tobacco több százmillió szál cigarettát exportált európai gyárából Ukrajnába, annak ellenére, hogy ott egyik márkáját sem árulják legálisan.
- Az egyik legfontosabb ügyfele egy dohánycsempészet miatt eljárás alatt álló vállalat. A cég társtulajdonosa a kiterjedt kapcsolatrendszerrel bíró Vadim Szljuszarjev egykori határőr, aki szoros kapcsolatban áll Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
- Két, szintén nagynak számító ügyfelük is az orosz megszállás alatt álló területen működő vállalat, amelyek ellen szintén csempészet miatt nyomoznak. A cégek összesen több mint 300 millió cigarettát vásároltak, annak ellenére, hogy nincs engedélyük dohánytermékek behozatalára vagy forgalmazására.
Négy évvel ezelőtt egy teherautó gördült be az ukrajnai kikötővárosba, Odesszába, a raktérben 12,5 millió cigarettával. Akár szokványos dohányszállítmánynak is tűnhetett volna Európából Ukrajnába – abba az országba, ahola világon az egyik legnagyobb a dohányzók aránya –, ha nem lett volna néhány árulkodó, furcsa jel.
A teherautóban lévő Regina Blue és Regina Red márkájú cigarettákon ugyanis nem volt zárjegy, a csomagolásukon lévő címkék figyelmeztető szövege nem is ukránul volt, a dobozok oldalán pedig apró betűkkel az állt: „Kizárólag vámmentes értékesítésre.”
Így aztán a bűnüldöző szervek arra gyanakodtak, hogy valakik Ukrajnán keresztül akarnak cigarettát csempészni.
A Regina két márkája, amelyek védjegye – a nagy fehér R betű arany vagy ezüst koronával – közel sem annyira ismert, mint a Marlboróé vagy a Lucky Strike-é, az elmúlt néhány évben mégis az egyik legtöbbet csempészett dohánytermék lett Európában.
A márkát a China National Tobacco Corporation (más néven China Tobacco vagy CNTC), egy kínai állami tulajdonú vállalat gyártja, amely a világ cigarettáinak majdnem a felét állítja elő. Évekig a kínai piacra összpontosított, az utóbbi időben azonban Peking már egyre agresszívabban, világszerte terjeszkedik cigarettáival.
Az új piacok némelyike pedig nem legális, ezt állapította meg az OCCRP és a Kyiv Post közös kutatása.
Az elmúlt hét évben a China Tobacco egyetlen európai gyárából, ami néhány órás autóútra van a román fővárostól északra, legalább félmilliárd cigarettával árasztották el Ukrajnát. Az állami adóhatóság és az ország legnagyobb dohánytermék-előállítóit tömörítő szövetség szerint a kínai márkák egyike sem legálisan kerül forgalomba.
Az OCCRP román adatai szerint a gyár – állítása szerint – 14 különböző ukrajnai vállalatnak exportál törvényesen cigarettát, de az OCCRP újságírói azt derítették ki, hogy a 14 cég közül legalább három ellen nagymértékű cigarettacsempészet miatt folyik nyomozás.
Az ukrán bűnüldöző szervek a cégeket egy olyan dohánykereskedelmi hálózat részeiként azonosították, amelyek nagy mennyiségű cigarettát szállítottak Romániából, Belaruszból és az Egyesült Arab Emírségekből Ukrajnába – onnan pedig gyakran tovább az Európai Unió országaiba is.
„Ez a csempészet alapja világszerte – mondta Luk Joossens dohányipari szakértő. – Vannak nemzetközi vállalatok, amelyek olyan helyekre exportálnak, ahol a végpiac nem egyezik meg a fogyasztói kereslettel.”
Kína is aláírta azEgészségügyi Világszervezet dohányzás-ellenőrzési keretegyezményét, amely a cigarettacsempészetet és -hamisítást hivatott megfékezni.
Az egyik legfontosabb rendelkezés az, hogy a dohányipari vállalatoknak az exportálás előtt meg kell győződniük arról, hogy az adott helyi piacon létezik-e valódi kereslet a cigarettáik iránt. Emellett meg kell vizsgálniuk ügyfeleik hátterét, és meg kell győződniük arról, hogy megtalálhatók-e a nyilvántartásokban, és birtokában vannak-e a szükséges engedélyeknek.
A China Tobacco, úgy tűnik, egyiket sem tette meg.
A CNTC nem válaszolt az újságírói megkeresésre. Romániai leányvállalata, a China Tobacco International Europe Company, azt nyilatkozta, hogy betartja az összes vonatkozó romániai és uniós törvényt, valamint, hogy „folyamatosan javít a kockázatkezelési intézkedésein”, ideértve a csempészet visszaszorítása érdekében 2019-ben bevezetett nyomonkövetési rendszert.
A vállalat azonban nem volt hajlandó válaszolni az ukrán ügyfeleivel és az ellenük felhozott vádakkal kapcsolatos kérdésekre.
Ukrajna az Európába irányuló csempészet kapuja
Ukrajnát régóta a cigarettacsempészet csomópontjaként ismerik, ma is az EU-ba csempészett cigaretta egyik legnagyobb forrásának számít. Mivel a blokk keleti peremén helyezkedik el, a dohányárak pedig jóval alacsonyabbak az uniós országokban szokottaknál, a csempészek paradicsomává vált.
Vonzerejét csak fokozza, hogy a cigarettacsempészet – bár illegális – Ukrajnában nem számít bűncselekménynek. Miután az EU évek óta nyomást gyakorol a büntetések szigorítása érdekében, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök áprilisban törvényjavaslatot terjesztett elő, amely a csempészetet bűncselekménynek minősítené, szankcióként pedig akár 12 év börtönbüntetés és jelentős pénzbírság lenne kiszabható.
Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának 2009-es leleplező riportja feltárta, hogy a nagy cigarettagyárak az azt megelőző évben majdnem 130 milliárd cigarettát gyártottak és importáltak – 30 százalékkal többet, mint amennyit a helyi piacon el tudtak volna adni. Ezek a cigarettamilliárdok eltűntek a piacról, és valószínűleg az EU-ba tartó illegális kereskedelmet táplálták.
A cigarettacsempészettel kapcsolatos ukrajnai nyomozás 2017-től 2020 decemberének végéig tartott. Ekkor lezárták, mert az adóhatóság és az ukrán ügyészség nyomozói nem tudták megnevezni a gyanúsítottakat, akik ellen büntetőeljárást indíthattak volna. Az eljárást április 29-én nyitották meg újra, egy héttel azután, hogy újságírók további információkat kértek a főügyészségtől.
Bár a bűnüldöző szervek több mint négy éven át próbálták megfejteni az ügyet, úgy tűnik, nem sikerült megtalálniuk a fontos találkozási pontokat. Nem sikerült egyeztetniük a román rendőrséggel sem, amely a határ másik oldalán, Romániában vizsgálta a China Tobacco cigarettáinak csempészetét.
Miután 2017 májusában Odesszában megtalálták az illegális Regina cigarettákat, az azokat megvásárló cég, a Duty Free Odesa igazgatója határozottan azt állította, hogy korábban soha nem hozott kínai cigarettát az országba.
Ez azonban nem igaz. A romániai exportadatok azt mutatják, hogy a Duty Free Odesa mindössze egy hónappal korábban, 2017 áprilisában 12,5 millió Regina cigarettát importált Ukrajnába, ez a szállítmány pedig radar alatt maradt, nem tűnt fel a hatóságoknak. Ugyanaz a tulajdonosa és igazgatója egy másik cégnek, a Travel Retail Ukraine-nak is, amelyik 2015 júliusában majdnem 15,5 millió kínai cigarettát importált az országba.
Úgy látszik azonban, a nyomozók egyáltalán nem vizsgálták ezt a kapcsolt vállalatot, és nem vették észre, hogy ugyanaz a személy a tulajdonosa két olyan cégnek is, amelyek behozatali engedély nélkül szállítottak nagy mennyiségben kínai cigarettát Ukrajnába.
Az OCCRP jelentése szerint a China Tobaccóval kapcsolatban gyakoriak ezek a sötét foltok. A bűnüldöző szervek általában „olcsó fehérként” emlegetik a kínai cigarettákat – ez a kifejezés a kisebb gyártóüzemekben előállított és csempészetre szánt illegális cigarettákra vonatkozik – anélkül, hogy tudomásul vennék, hogy azokat a világ legnagyobb dohányipari vállalata állítja elő egy olyan időszakban, amikor a cég egyre jobban terjeszkedik a nemzetközi piacon.
„Ukrajna már régóta az EU-ba csempészett cigaretták egyik legfontosabb forrása”
– mondta dr. Allen Gallagher, a Bathi Egyetem Dohányzás-ellenőrzési Kutatócsoportjának tudományos munkatársa.
– A kutatások szerint ez részben annak tulajdonítható, hogy a nagy nemzetközi dohányipari vállalatok jóval a fogyasztás feletti mennyiséggel árasztják el az országot, a termék pedig aztán az EU-ba szivárog. Az ilyen tevékenységeket a hatóságok nehezen tudják megállítani, mivel a csempészek igen kifinomult módszereket használnak a tiltott termék elrejtésére.”
Egyenesen a csúcsra
A Duty Free Odesa és a Travel Retail Ukraine társtulajdonosa egy Vadim Szljuszarjev nevű férfi, a jelenlegi ukrán elnökkel is szoros kapcsolatban álló, befolyásos exhatárőr, aki kétes ügyleteivel szerzett magának hírnevet.
2021 áprilisában Miheil Szaakasvili volt grúz elnök nyilvánosan azzal vádolta meg Szljuszarjevet, hogy ő „Harkiv régió főcsempésze”, utalva ezzel az Ukrajna északkeleti határán fekvő területre, amely az ország egyik legfontosabb csempészútvonalának számít.
„Ő miért nincs rajta a listán?” – kérdezte a grúz Szaakasvili egyik ukrajnai televíziós szereplésekor, utalva Szljuszarjevre és az állítólagos csempészek ellen nemrég bejelentett szankciókra. Szaakasvili 2015-ben ukrán állampolgárságot szerzett, rövid ideig pedig Odessza kormányzója is volt. „Talán – folytatta – Szljuszarjev valamilyen mentességet élvez politikai kötődése miatt.”
Szljuszarjev szorosan kötődik Zelenszkij elnökhöz, akinek azután kezdett dolgozni, hogy 2015-ben az Állami Határőrszolgálat belbiztonsági főosztályának vezetőjeként nyugdíjba vonult. Ezt megelőzően évekig az Ukrán Állami Határőrszolgálat különböző részlegein dolgozott a harkivi régióban.
A csempészügyön dolgozó nyomozók egy újságírónak hangsúlyozták, arra nincs bizonyítékuk, hogy Szljuszarjev személyesen is érintett lenne az ügyben, de a vállalatai igen. A férfi 2017–2018 között lett társtulajdonosa a két cégnek, amelyek már ez előtt is csempésztek cigarettát. A másik társtulajdonos, Kszenyija Jablukovszka, még 2015–2016-ban szerzett részesedést a két vállalatban, miközben azok China Tobacco cigarettát importáltak Ukrajnába.
Szljuszarjev cégei nem válaszoltak a megkeresésekre, és őt sem sikerült elérni.
Vadim Szljuszarjev, a nép szolgája?
Szljuszarjev 2019-ben választási kampányt szervezett Zelenszkijnek, a korábbi tévésztárnak, aki a televízióban alakított elnököt, mielőtt a való életben is elvállalta volna ezt a szerepet.
Eleinte, máig tisztázatlan okokból, elhallgatta kapcsolatát Zelenszkij A Nép Szolgája nevű pártjával. Helyi médiumoka kapcsolatukat úgy jellemezték, hogy ő volt Zelenszkij csapatának úgynevezett „árnyékkurátora” a kelet-ukrajnai Harkiv régióban, segített szavazatokat szerezni neki a 2019-es parlamenti választásokon.
Az ukrán Szabad Európa Rádió (RFE/RL) Sémák című műsorais foglalkozott a Szljuszarjev vállalkozásai és a párt négy parlamentiképviselő-jelöltje közötti kapcsolatokkal. Egy másik portál, a Censor.Net azt iskiderítette, hogy Szljuszarjev állítólag két szállodát üzemeltet a Krímben, ahová Oroszországon keresztül repült, megsértve ezzel az ukrán törvényeket.
Úgy tűnik azonban, mindez nem ártott Szljuszarjev virágzó politikai karrierjének. Zelenszkij végül nyilvánosan megerősítette az RFE/RL újságíróinak, hogy Szljuszarjev az elnök harkivi választási központjának vezetője, Pavlo Szusko mellett dolgozott. Szljuszarjev és Szusko együtt szolgált az Állami Határőrszolgálatnál.
A választások után kezdett Szljuszarjev előbújni az árnyékból. Először Szerhij Trofimov, Zelenszkij hivatala vezetőhelyettesénekkülsős tanácsadója lett. Jelenleg – amint azt az elnök sajtószolgálata a Kyiv Posttal közölte – Szljuszarjev már nem áll Zelenszkij hivatalának alkalmazásában. Márciusban kineveztékaz újonnan létrehozott Politikai Tanácsba, hogy kidolgozza a Zelenszkij vezette A Nép Szolgája párt politikai stratégiáját. A párt nem reagált a megkeresésre.
Míg Szljuszarjev hivatalosan azután lett a két cég társtulajdonosa, hogy azok cigarettacsempészetbe keveredtek, a vállalatok felemelkedése párhuzamosan ívelt felfelé határőrségi karrierjével.
2012-ben a Travel Retail Ukraine vámmentes üzletet nyitott az ukrán–orosz határ mentén található Hoptivka ellenőrző ponton. Szljuszarjev akkoriban az Állami Határőrszolgálat keleti regionális osztályának belbiztonsági vezetőjeként dolgozott, amely több mint negyven határátkelőhelyet működtet Ukrajna és Oroszország határán, köztük a hoptivkai ellenőrző pontot is.
2017-ben, nyugdíjba vonulása után, Szljuszarjev a Travel Retail Ukraine társtulajdonosa lett. Ugyanebben az évben megvásárolta a Frontera nevű céget is, ennek a tulajdona a Hoptivka ellenőrző pont mellett található egyik épület, amelyet a harkivi határőrség bérelt ki, mert nincs saját épülete –derült ki az RFE/RL Sémák című műsorából.
Az újságírók szerint Szljuszarjev e cégének van a Hoptivka ellenőrző pont mellett is egy telke, amin most élelmiszerüzletek vannak és biztosítótársaságok dolgoznak.
Bár az OCCRP és a Kyiv Post nem talált bizonyítékot arra, hogy Szljuszarjev csempészetre használta volna ezeket az üzleteket, a 2017-es odesszai razzia során lefoglalt cigarettákon az a felirat állt, hogy „csak vámmentes értékesítésre” – a KANTAR adatelemző és márkatanácsadó cég2020-as tanulmánya szerint gyakran ezzel a trükkel juttatják a csempészcigarettákat Ukrajnába.
A szállítmányt vizsgáló egyik nyomozó szerint egyértelmű, hogy a cigarettát soha nem akarták vámmentes boltban értékesíteni. A nyomozó a Kyiv Postnak és az OCCRP-nek névtelenséget kérve beszélt, mert nem jogosult arra, hogy a médiának nyilatkozzon.
„A vámmentes boltok nem árulnak ilyen cigarettát” – mondta, és elmagyarázta, hogy az ilyen üzletek vásárlói magasabb kategóriájú márkákat akarnak venni. „Miért a vámmentes üzletekben? Mert az vámmentes. Úgy vannak vele, hogy »magunknak vásárolunk«. De nem árulnak ilyen cigarettákat.”
Kosztyantin Kraszovszkij, az ukrán Egészségügyi Minisztérium Stratégiai Tanulmányok Intézete dohányellenőrzési osztályának vezetője kifejtette, hogy Ukrajnában a vámmentes boltok hatósági felügyelete „nagyon-nagyon gyenge”, így válhattak a cigarettacsempészet ideális csatornájává.
„A könyvelés szerint ezeket a cigarettákat eladják – erről készítenek egy jelentést – magyarázza a megszokott eljárást.
– Valójában azonban ezeket a cigarettákat – mivel sokkal olcsóbbak – jövedelmezőbb készpénzért eladni a csempészeknek. Aztán külföldre szállítják az árut, Lengyelországba, Magyarországra, Romániába és így tovább.”
Az is előfordul, hogy a cigaretta Ukrajnában marad, és a feketepiacon értékesítik.
A riporterek több csomag, eladásra szánt Regina cigarettát találtak a dohányboltokban Ukrajna-szerte, és az interneten,„csak vámmentes értékesítésre” felirattal. A jelek szerint mindegyiket egy olyan férfi hozhatta be, aki 2017 májusában társult a Duty Free Odesával – Turki Halaf, Odesszában élő grúz üzletember.
Halaf cége, a Global Tobac Co. volt a beszállítója a 2017-es Regina-szállítmánynak, amelyet Odesszában tartóztattak fel. A Turkiéval megegyező címet használó Makszim Halafnak egy másik dohányimportőr cége is van, az Empire Tobacco, amely 2019-ben és 2020-ban több mint 66 tonna nyersdohányt vásárolt a China Tobacco romániai cégétől.
Az újságírók által megtalált illegális cigaretták egy részén az Empire Tobacco logója, a dobozok oldalán pedig egy kis címke volt látható, amelyen a „készült a Global Tobac Co., Ltd Hong Kong felhatalmazása alapján” felirat állt.
Khalaf nem válaszolt az újságírók megkeresésére.
A batumi manőver
Bár nem világos, hogy a Duty Free Odesa mit akart kezdeni a 2017-ben lefoglalt csempészett Regina cigarettákkal, a vállalat minden bizonnyal a vámhatóságoktól kaphatott fülest a rajtaütésről.
Mire az ukrán Állami Adóhatóság nyomozói azon a májusi napon házkutatási paranccsal megérkeztek a határállomáshoz, a cég igazgatója, Julija Timosenko megtalálta a módját, hogy az utolsó pillanatban elkerülje a felelősségre vonást. (A cégvezető és a korábbi ukrán miniszterelnök között névegyezés van csupán, nincs közük egymáshoz.)
A bírósági dokumentumok szerint emailben küldött egy levelet, amelyben hivatalosan elutasította a szállítmányt, a cigarettát pedig egy kanadai céghez irányította át, amely állítólag a grúziai Batumi fekete-tengeri kikötőjébe importálta volna.
Ez vakvágányra terelte a nyomozást. A kanadai vállalat tagadta, hogy tudott volna a szállítmányról. A címzett hiánya pedig azt jelentette, hogy senkit sem lehetett felelősségre vonni a csempészett cigarettáért.
„Nem volt gyanúsítottunk” – mondta Jan Sztreljuk nyomozó, aki az ügyön dolgozott.
Az ukrán adóhatóság nyomozóit feltartóztatták az Állambiztonsági Szolgálat ügynökei is, akik akkor érkeztek, amikor kinyitották a teherautót, és azt követelték tőlük, hogy mondják meg, mit csinálnak – mondta a névtelenséget kérő nyomozói forrás. Az odesszai vámhivatal ezután megtagadta a nyomozáshoz szükséges kulcsfontosságú dokumentumok megosztását, így a nyomozóknak a bírósághoz kellett fordulniuk, hogy folytathassák a munkát. (A bíró beleegyezett, és elrendelte az iratok átadását.) Az Állambiztonsági Szolgálat tagadta a vádakat.
Amikor végül a nyomozók kezébe kerültek a dokumentumok, kiderült, hogy Timosenko aláírását odahamisították a visszautasító levélre.
Timosenko „állítólag szerződést kötött a kínaiakkal, a China Tobacco egyik igazgatójával. De az aláírás más volt a visszautasító levélen és a szerződésen” – mondta az ügy nyomozója, aki névtelenségének megőrzése mellett nyilatkozott.
A riporterek elmentek az Ukrajna középső sztyeppéin fekvő Dnyipróba, ide van bejegyezve a Duty Free Odesa és a Travel Retail Ukraine is. A lakóházban, ahová hivatalosan bejegyezték a cégeket, semmi jele nem volt hivatalos üzleti tevékenységnek – még egy névtábla sem. Az ajtót nyitó férfi nem volt hajlandó válaszolni a kérdésekre.
Sem Julija Timosenko, sem a cégek társtulajdonosa, Kszenyija Jablukovszka nem volt otthon, amikor a Kyiv Post felkereste őket. Sem ők, sem az Állambiztonsági Szolgálat nem reagált a megkeresésre.
A Regina-szállítmányt végül megsemmisítették, ez azonban csak egy csepp volt az Ukrajnába áramló kínai cigaretták tengerében.
Vállalatok a megszállt területeken
2014 és 2020 között a China Tobacco európai üzemében gyártott Regina, D&B és Dubao cigaretták százmillióit szállították le két ukrán vállalatnak, amelyeknek nem volt engedélyük dohányimportra vagy -forgalmazásra.
Mindkettő ellen ugyanannak a csempészügynek a részeként indult nyomozás, amelybe a Duty Free Odesa is belekeveredett. A nyomozók azzal gyanúsították a cégeket, hogy „vevőként vagy szállítmányozóként” arra használták a vállatokat, hogy kínai cigarettákat más országokba szállítsanak.
Nehéz nyomon követni, hogy Ukrajnába érkezésük után mi történt ezekkel a cigarettákkal, mivel később nem legális úton értékesítették az árut. 2016-tól kezdve azonban ugrásszerűen megnőtt az Olaszországban lefoglalt China Tobacco cigarettamárkák mennyisége – és ezek közül sok Ukrajnából érkezett.
2017 és 2019 között mintegy 41 tonna csempészett Regina, D&B és Dubao cigarettát foglaltak le Olaszországban, ennek 17 százaléka Ukrajnából származhatott – derül ki azokból az adatokból, amelyeket az olaszországi adóhatóság bocsátott az OCCRP rendelkezésére.
Ukrajna már az Oroszországgal 2014-ben kitört háborús cselekmények előtt is a cigarettacsempészet mekkájának számított, ezután azonban a helyzet még tovább romlott – különösen a megszállt területeken, ahol mindkét gyanús China Tobacco-ügyfél székhelye található.
A legnagyobb önálló vásárlónak számító Rivera Grand Ltd. székhelye a Krímben van. A Rivera Grand importálta a Krím félsziget Oroszország általi annektálása utáni kaotikus hónapokban vásárolt kínai cigaretták többségét – csak 2014-ben 200 millió darabot. Több csomagon is szerepelt a „csak vámmentes értékesítésre” címke.
Rivera Grand és Motor Sich
A Rivera Grand egyik részvényese, bizonyos Oleh Poliscsuk, egy olyan céggel áll kapcsolatban, amely belekeveredett Ukrajna egyik legnagyobb, kínai befolyással kapcsolatos vitájába.
Poliscsuk a Motor Sich Trade – amely az Ukrajna egyik legnagyobb stratégiai védelmi cégének számító Motor Sich leányvállalata – egyik társtulajdonosa. 2015-ben egy kínai állami légi közlekedési vállalat olyan együttműködési megállapodást írt alá a Motor Sich céggel, amelynek keretében bizonyos technológiákat Ukrajnából Kínába adtak volna át – ami hatalmas visszhangot váltott ki.
Az ukrán Állambiztonsági Szolgálat végül megakadályozta azt a kísérletet, hogy a vállalat többségi részesedését eladják a kínai cégnek. 2021 márciusában Kijev átvette az irányítást a Motor Sich felett, és közölte, hogy a vállalatot államosítják. A Motor Sich nem válaszolt a Poliscsukhoz fűződő kapcsolataira vonatkozó megkeresésre.
A másik vevő, a Doninvest-99, Donyeckben, az Oroszország által támogatott szakadár Donbasz legnagyobb városában található, ahol 2014 márciusa óta fegyveres konfliktus dúl az Oroszország által támogatott szakadárok és a Kijevhez hű erők között.
Ukrajna a rákövetkező évben olyan jogszabályokat hozott, amelyek előírják, hogy a Krímben és a Donbaszban bejegyzett vállalatoknak át kell költözniük a Kijev által ellenőrzött területre, hogy legálisan működhessenek és adót fizethessenek. Ezt sem a Rivera Grand, sem a Doninvest-99 nem tette meg. (Az újságírók egyik céget sem tudták elérni, hogy nyilatkozzanak.)
A Donbasz megszállt részén bejegyzett cégeket az Ukrán Központi Bank a pénzmosás szempontjából magas kockázatúnak tekinti, pedig a Krím amerikai és uniós szankciók hatálya alatt áll. A büntetőintézkedések megtiltják, hogy stratégiai fontosságú anyagokat, például vegyi anyagokat és vasat adjanak el az ottani székhelyű vállalatoknak.
A cigaretta nem szerepel a tiltólistán, így technikailag nem illegális, hogy krími cégeknek adják el, de „ez több okból is kockázatos” – mondta Mikita Petrovec, az ukrajnai Helsinki Emberi Jogi Unió ügyvédje.
„Először is, ez a cég részt vehet az Oroszországba irányuló áruszállításban, ami szankciókat vonhat maga után, és ennek következtében elveszíthetik a pénzüket – mondta. – Számos probléma merülhet fel, és nyilvánvalóan nagyobb kockázatot jelent, mintha egy átlagos ukrán céggel kereskednénk – tette hozzá. – Az ügyvédek minden bizonnyal azt mondanák: »Nos, ez egy krími cég, és kockázatot jelent.«”
Ez a cikk A kínai cigaretta globális szintre lép címet viselő oknyomozó projekt része, amelyet a Kyiv Post, illetve a Szervezett Bűnözést és Korrupciót Feltáró Projektszervezet (OCCRP, nemzetközi újságíró-szervezet) közösen végzett a világszerte működő 11 médiapartnerével. A 2021. júniusi, azaz még az orosz–ukrán háború előtt megjelenő cikk itt olvasható angolul.
A cikk újraközlése az Európai Sajtódíj jóvoltából történt. További kiváló minőségi újságírói munkákért látogasson el az Európai Sajtódíj oldalára. A terjesztést a Voxeurop szindikátori szolgáltatás végzi.
Az angol nyelvű cikket Szócska Ákos, a Voxeurop munkatársa fordította magyarra.