Szaniszló Judit: A mellettünk elsuhanó élet
Illusztráció: Fillér Máté / Telex

Ilan nővére oldalra van fordítva, így pont kilát a zárt ablakon az ágyból. Ő veszi észre először a legyet. Halkan jegyezné meg, és ezt hangosan ki is mondja. Halkan jegyezném meg, hogy ha nyitva hagyjátok az ajtót, akkor nincs értelme a légyvadászatnak. A többes szám második személyt Ilan nem veszi túlzottan magára, de nem is hagyja szó nélkül. Köszönjük. Értettük a célzást.

Ilan bezárja a szuterén ajtaját, kezében a feltekert női magazinnal odamegy az ablakhoz. Felesleges az újság, az ablakon kopogva zümmögő legyet végül kézzel nyomja oda az üveghez a fehér cérnafüggönnyel együtt. Pattan a kitin, csend lesz. Nem söpri le, otthagyja a másik három légytetem mellett a függöny mögött. Jó, hogy vannak ilyen evidens nyomai a rajtuk kívül zajló életnek. A sötétítőfüggöny még nincs behúzva, azt a téli időszámítás idején négykor, ilyenkor nyáron pedig csak valamivel nyolc után szükséges behúzni. Jogos a kérdés: fontos-e, hogy ki fordítja oldalra a nővérét, hogy ki húzza majd be a függönyt, amikor arra szükség van. Ilan nővére szerint éppenséggel nem fontos.

Ilan indikátor. Néhány hetente hazajön a nagyvárosból a kisvárosba vonattal, hozza a kutyát is magával, és mindhárman határozottabban érzik ilyenkor, mi változott a legutóbbi látogatása óta. Amíg Ilan nincs itt, nincs tanúja házon belüli türelmetlenkedéseiknek és amúgy szinte észrevétlen öregedésüknek sem. Ha a nagyvárosban zavargások vannak, nehezebb előre tervezni, de az elmúlt hetekben konszolidálódott a helyzet. Ilan tehát a nagyvárosban most nyugodtan felszáll a vonatra, a kisvárosi pályaudvarra érve pedig nyugodtan felszáll a kutyával a villamosra. Akad motívum bőven. Ember és állat. Kisváros és nagyváros. Itthon és otthon. Kinek-kinek az ilyen és olyan teste, területfoglaló harca, éjszakai csendje.

Ilan és a kutya itt maradnak pár napig, aztán visszamennek majd a nagyvárosba. Itthon mindig az anyja fordítja oldalra a nővérét, mindig az anyja húzza be a függönyt sötétedés után, akkor is, ha Ilan itthon van. Ilan ilyenkor sok időt tölt a nővére szobájában. Naponta sokkal több órát, mint amennyit akkor töltene itt, ha ő is a kisvárosi házban lakna. Ebben a kisvárosban Ilan nővérének szobája Ilan élő lelkiismeretének első számú tartózkodási helye. Ugyanebben a kisvárosban Ilan nővérének szobája ilyenkor Ilan anyjának háláját is sűrűbben vendégül látja.

Mégis hol élsz te, kérdezi pár hét múlva Ilan anyja nevetve Ilan nővérét, amikor Ilan nővére valami olyan dologra kérdez rá, amit Ilan anyja szerint Ilan nővérének már rég tudnia kéne. Akkor Ilan nővére nem válaszol a kérdésre, mármint hogy mégis, hol él ő, csak néhány órával később, amikor már a betegszállító autó sem tud bekanyarodni az udvarba. Azon a pénteken Ilan nővére jól kiépített szakmai kapcsolataik ellenére sem tud bejutni az akkor még egyben álló kórház harmadik emeletére. Ilan azon a hétvégén majd nem jön haza, pedig szeretne.

Bizonyos időközönként a hármas valamelyik tagja felfedez valami hétköznapit: egy utoljára még kapható szendvicssonkát, egy körömvirágkrémet, esetleg egy korábban gyanúsan világos színűnek tartott teafiltert. Az új termékeket, ahogyan a régieket is, Ilan mindig a kisvárost kettészelő folyó túloldaláról hozza. Ilan anyja inkább a folyó innenső oldalán vásárol. Az új termék néhány napig, esetleg néhány hétig képes valamennyire átkeretezni a külvilágból érkező ingereket, váratlan fordulatok ígéretét jelzi, de aztán minden ellaposodik, a váratlan fordulatok rendre elmaradoznak. A teát és a sonkát Ilan nővére megunja, esetleg még azelőtt, hogy kivonnák a forgalomból, a krém összetétele pedig egy idő után megváltozik, és már nem enyhít semmilyen bőrpirosodást. A nagyvárosi zavargások felerősödésével minden aprónak tűnő bosszúság túlmutat önmagán, és nincsen ez másképp Ilan nővérének amúgy enyhe bőrirritációjával sem.

Ilan most körbefotózza a kertet és a szomszédos utcákat. Még nincs közvetlen támadásveszély. Csinál néhány külső felvételt a saját házukról is – csupa olyan szögből, amilyenből Ilan nővére talán csak kiskorában láthatta azt utoljára. A folyó innenső és túlsó oldalát sem hagyja ki, figyel arra, hogy minden olyan apró részlet benne legyen, amely Ilan nővérének fontos lehet, amikor megmutatja majd neki. Lőcsend idején a kutyát is úgy viszi el sétálni, hogy közben az oldalra fordított nővérére gondol, és fotóz. Nézd, nemsokára itt virágoznak az évelők, itt szárad kissé a kövirózsa, itt várnak anyára a konyharuhák és a sebkötözők, itt pedig valamiért jól érzi magát még ez a kényes jószág is.

A Telex tárcarovatának célja közelebb vinni az olvasóhoz a kortárs szépirodalmat, hogy az ne csak kisebb példányszámú irodalmi folyóiratokban jelenhessen meg, hanem olvashassa mindenki, aki napi sajtót olvas, ahogyan az 1900-as évek első felében ez még természetes volt. A sorozatban eddig megjelent írások itt találhatók .

Kövess minket Facebookon is!