L. Simon László: Nem létezik Fidesz-akarat, olyan van, hogy Orbán Viktor-i koncepció

A korábbi kulturális államtitkár, L. Simon László volt Krug Emília vendége a Szinten túl című műsorban.

L. Simon szerint a Fidesz szombati kongresszusa terv szerint zajlott le, csak azok csalódhattak, akik radikálisabb megújulást vártak. Az úgynevezett hívőket a rendezvény megerősítette. Arról is beszélt, hogy azok az egykori Fidesz-szavazók, akik a Tiszára szavaztak, akkor sem fognak majd visszatérni a Fideszhez, ha kiábrándulnak a jelenlegi kormánypártból. Véleménye szerint ehhez alkalmazkodóan kellene „politikát és vezetést váltani”.

Szerinte a jelenlegi „hergelés” időszaka után el fog jönni egy pillanat, amikor a társadalom reálisan fogja majd értékelni az elmúlt 16 évet, és rájön: „az ország sokkal jobb állapotban került át a Tiszához, mint amilyenben a Fidesz annak idején átvette”. A Várkert Bazár felújításáért felelős kormánybiztosként elmondta, hogy nemcsak stadionok épültek ebben az országban az elmúlt időszakban.

„Orbán Viktor mindig olyan vezető volt, aki úgy gondolta, hogy a nyilvános önmarcangolás, a hibáknak a beismerése az tulajdonképpen a gyengeségnek a jele” – mondta L. Simon, amikor a Fidesz-elnök kongresszus előtti röpiratára terelődött a téma. Szerinte a Fidesz nem fog marginalizálódni, még mindig van támogatottsága, és egy erős önkormányzati bázisa. Orbánt taktikusnak tartja, aki tisztában van azzal, hogy még egyszer nem lehet miniszterelnök.

L. Simon nem tudja, hogy a Fidesz miért indult el „szélre”, azaz miért kezdett el radikalizálódni. Ő a kulturális közeghez szokott, ahol középen kell lenni. Szerinte nem létezik az a fogalom, hogy Fidesz-akarat, „olyan van, hogy Orbán Viktor-i koncepció”. A volt államtitkár szerint Orbán ismét csalódhatott az ellenzékben úgy, ahogy 2002-ben csalódott, ráadásul most kifejezetten a keresztény értelmiségben, de ő személy szerint úgy látja, hogy a párt maga fordult el ettől az értelmiségtől.

De L. Simon szerint – aki öt éve már nem képviselő – nem a Fideszen belüli szembenézésről kellene beszélni, hanem arról, hogy „mi van az országban”, mi lesz a kulturális életben, az ukrán csatlakozással, az EU-s pénzekkel, és így tovább. L. Simon reméli, hogy megmarad a Magyar Művészeti Akadémia.

Azt mondta, úgy látja, hogy mostanában mindenki Orbán Viktort okolja a közbeszéd stílusáért, de hozzátette, hogy ebben az országban nemcsak ő kommunikál. „Harminchat év alatt egyetlen egyszer nem mondott olyat a parlamentben, amivel a másik méltóságát sértette volna” – mondta. Orbán poloskázásával és Kövér László kongresszusi „Ungarische Péter”-ezésével nem értett egyet.

L. Simon nem tudta, hogy volt-e a közmédiában tiltólista, de ha létezett, akkor az szerinte „nem helyes”. Nagyon szeretne olyan országban élni, ahol „nem lendül át az inga”. „Ne haragudjon, de ki az a Cooky?” – tette fel a kérdést a volt kulturális államtitkár, amikor a műsorvezető felsorolta, hogy kiket támogatott az állam közpénzzel, miközben több kulturális szervezetet politikai okokból nem.

Zavarta, hogy átalakult a kötcsei értelmiségi találkozók összetétele, hogy a Fidesz-eredményvárókon is másfajta közeg volt még 2010-ben. Szerinte a 2026-os eredményvárón egy kézzel meg lehetett azokat számolni, „akik a szellemi életben komoly szerepet töltöttek be”. Kint volt az ünnepi könyvhéten, ahol több polgári értékrenddel rendelkező művésszel és íróval beszélt, akik „mérhetetlenül csalódottak”, őket a Fidesz jelenlegi felállásával nem lehet megszólítani. Őket fogja szerinte majd megszólítani a kialakult politikai vákuum, és szerinte előbb-utóbb lesz majd egy ilyen erő vagy párt Magyarországon.

„Én jelenleg olyanokkal foglalkozok, hogy szervezem a Tokaji Írótábort, tessék eljönni”

– mondta, amikor felmerült Németh Balázs parlamenti csacsizása.

L. Simon szerint a Fidesz veresége nemcsak a kommunikációnak volt köszönhető. Ő a miniszterelnök helyében sokkal komolyabban fellépett volna a Magyar Nemzeti Bank körüli botrány ügyében, „az politikailag és százalékokban is mérhető eredményeket hozott volna”. Szerinte ez probléma, hogy a korrupciós ügyek mindig újra és újra felmerülnek. Teljesen mindegy, hogy milyen kormányzat van, ha valakivel szemben felmerül a korrupció vádja, akkor fel kell lépni.

Grecsó Krisztián a Szinten túl előző adásában úgy hivatkozott egy íróra, mint akivel ugyanonnan indult, „egy albérleti lyukból, és most övé fél Fejér megye meg egy borászat”. Ezután L. Simon kikérdezte a műsorvezetőt, hogy tudja-e mekkora Fejér megye, mekkora egy hektár, majd elmondta, hogy a feleségével közös, hitelre vásárolt, részben örökölt birtokának mérete nem éri el a négyszáz hektárt, egy átlagos gazdaság méretének nagyjából egyharmada. „Irigység, ezt úgy hívják” – tette hozzá.

„Mondhatni, hogy a Max Weber-i protestáns etika jegyében töltöm az életemet”, mondta, hozzátéve, hogy nincsen káros szenvedélye a finom ételeken és a munkamánián kívül. A lelkiismerete tiszta, ő senkit nem juttatott törvénytelenül pályázati forráshoz. „Ha a likviditást is nézzük, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy kifejezetten a középpolgári életforma az, ami a mi életünkre jellemző” – mondta.

L. Simon még annyit hozzátett Grecsóhoz, hogy „nagyon szégyellheti magát”, mert szerinte nem árultak sose egy gyékényen, sosem mondott róla sehol rosszat, nem bántotta soha, nem írt róla negatív mondatot, miközben ő „hosszú évek óta rugdos engem”. L. Simon szerint ő sosem ártott Grecsó karrierjének, nem akadályozta a pályafutását, elismerte őt íróként.

„Alaptalanul vádaskodni [...] nem méltó egy magára valamit adó íróhoz”

– mondta.

Abban teljesen igazat ad Grecsónak, hogy vannak olyan odaítélt és nem odaítélt díjak, amik már utólag nem reparálhatóak. Szerinte Nádasdy megérdemelte volna a Kossuth-díjat, és sajnálja, hogy a díj nélkül halt meg, de vannak még olyanok, akik hasonló helyzetben voltak.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni: