Kurtágot játszik a villamos Budapesten – a leghíresebb élő magyar zeneszerző 100 éves

Nem is annyira rendhagyó módon köszönti Budapest a legjelentősebb kortárs magyar zeneszerzőt 100. születésnapja alkalmából.

A főváros azzal tiszteleg díszpolgára előtt, hogy a Müpa, a BMC – Budapest Music Center és a Zeneakadémia környéki villamosokon Kurtág György egyik legendás zongoradarabjából rövid részletet játszik, és a város Mácsai Pál hangján köszönti a 100 éves mestert

– adta hírül Karácsony Gergely, Budapest polgármestere Facebook-bejegyzésében.

Kurtág György a kortárs zenei élet megkerülhetetlen alakja, a legismertebb ma élő magyar zeneszerző. Számtalan magyar és nemzetközi elismerést kapott, többek közt kétszeres Kossuth-díjas és háromszoros Erkel Ferenc-díjas, valamint a zenei Nobel-díjként számontartott Ernst von Siemens-díj birtokosa.

A zeneszerző a Budapest Music Center (BMC) padlásszobájában él, és bár kerekesszékhez kötött, szellemileg teljesen friss, napjai máig munkával telnek.

„Előadói szempontból nincs könnyű műve. Mindegyik kihívás elé állítja a művészt, mert teljes embert kíván az előadótól – és a hallgatótól is”

– írtuk az őt és műveit mélyebben bemutató cikkünkben, amit ezen a linken lehet elolvasni.

Születésnapja alkalmából világszerte tartanak rendezvényeket. A BMC nagyszabású programsorozattal ünnepel, Kurtág100 címmel nemzetközi sztárok és a hazai kortárs zenei élet meghatározó előadói mutatják be Kurtág életművének keresztmetszetét. Itt mutatják be Kurtág új operáját, a Die Stechardint is. A február 15–28. között megrendezett fesztiválon minden napra jut legalább egy izgalmas darab, nem könnyű választani – részletes ajánlónkat itt találja.

Kurtág György 1926. február 19-én született Lugoson. Trianon után magyar zsidóként cseperedett a soknyelvű, sokvallású Bánságban, tizenkét éves korában döntötte el, hogy muzsikus lesz. A Zeneakadémia felvételijén találkozott és kötött örök barátságot Ligeti Györggyel, a 20. század másik nagy hatású magyar zeneszerzőjével. 1951-ben diplomázott a Zeneakadémián zongora és kamarazene szakon. 1954-ben Erkel-díjban, a legrangosabb magyar zeneszerzői kitüntetésben részesült. Egy év múlva zeneszerzésből is diplomázott. Később egy ösztöndíj miatt Párizsba utazott, itt találkozott Marianne Steinnel, aki korának elismert művészetpszichológiai szakértője, egyben a zenetörténet titokzatos személyisége volt. Segítségével Kurtág kiszabadult önmarcangoló kételyei közül, a szorongásból és az alkotói bénultságból is.

„Ez a találkozás tényleg felszabadított. Megértette velem, hogy úgy kell komponálnom, ahogy azt én helyesnek érzem, nem úgy, ahogy mások, hogy az igazságot kell kutatnom. Azt mondta, hogy az Einzeltöne-re, az egyedi hangokra kellene fókuszálnom. Azt javasolta, hogy hozzak össze két hangot egymással összefüggésbe állítva őket. Úgy gondolta, hogy hozzak létre egy dallamegységet, de én úgy értettem, hogy úgy kellene darabot írnom, hogy

elkezdem egy hanggal, például a C-vel, és befejezem mondjuk egy A-val.

A félreértés egy új gondolkodási metódust hívott életre benne annak kapcsán, hogy kellene alkotnom.”

Miután hazajött Magyarországra, a Zeneakadémián kezdett oktatni kamarazenét. Tanítványai közül többen a világhírig jutottak, például Kocsis Zoltán vagy Schiff András, mások kevésbé sikeresen rakták össze magukat.

A nemzetközi hírnevet az 1981-ben bemutatott A boldogult R. V. Truszova üzenetei című kamarazenekar-kíséretes, orosz nyelvű dalciklusa hozta meg számára.