Hogyan lehet túlélni egy abszurd, mégis létező diktatúrát?
A hazafiság álarca mögött néha a legsötétebb idegen érdekek húzódnak meg, veti fel új könyvében Kondor Vilmos. Vida Gábor pedig határhelyzetekről és a gyorsan fakuló szabadságillúziókról ír. E heti, erdélyi fókuszú könyvajánlónkban bemutatjuk Joachim Wittstock és Rudyard Kipling műveit is.
Vida Gábor: A bukfenc
Október 18-án adták át a Litera Szabadság hívószóval meghirdetett novellapályázatának díjait. A meghívásos rész legjobbjaként a Litera-díjat Krusovszky Dénes nyerte el, a nyílt pályázat első helyezettje pedig Demeter Zsuzsa Ahol nem fúj már a gyár című írása lett. A novella a Ceaușescu-éra utáni évekbe kalauzol, és a szabadság természetrajzáról, valamint a határhelyzetekről gondolkodik. A határon játszódik Vida Gábor A bukfenc című családregénye is. Térben és időben is. Főszereplője, Tamándi Lőrinc, becenevén Lorenzo a sorkatonaság után, 1988-ban tér haza szülővárosába, a magyar határ mellé, hogy folytassa rajzolói munkáját a gyárban. Megismerjük családját is: a mérnök apát, aki a leszázalékolása után mindent meg tud javítani otthon, a családot egyben tartó anyát, a kolozsvári bölcsészkarra készülő, verseket író nővérét és örökbe fogadott húgát. De feltűnik szerelme, a román Lavinia is, szekus apjával és orvos anyjával. És ott van még a kisváros megannyi lakója. Ami összeköti őket, az a kollektív tudás, az öntudatlan cinkos intelligencia, hogy miképpen lehet túlélni egy abszurd, mégis létező diktatúrát. Ami pedig elválasztja őket, az a rendszerváltás után megérkező szabadság vagy annak reményteljes illúziója, ami gyorsan fakul. A bukfenc gazdag körpanorámát mutat be. Elkísér Aradra, Budapestre és Kolozsvárra, olvasunk benne ünnepségekről és forradalmakról, távozásokról és hazatérésekről is. (Magvető, 6499 Ft)
Kondor Vilmos: Budapesti rekviem
Ahogy Vida Gábor új könyve, úgy a regényvilágon belül fontos vízválasztó idején játszódik Kondor Vilmos Második Magyar Köztársaság-sorozatának új kötete is. 1970. október 16-án Budapest egyszerre készül a köztársaság kikiáltásának huszonötödik évfordulójára és egy kiélezett főpolgármester-választásra a cselekmény szerint. Azt mindenki tudja, milyen szobrot lepleznek le a Citadellánál, arra viszont csak fogadni lehet, hogy ki veszi majd át Bibó István helyét. Az örömteli várakozást azonban egy brutális merénylet zúzza szét: a Függetlenségi Emlékmű avatási ünnepségén felrobban a Gellérthegyi Sikló, megölve ifj. Horthy Miklós köztársasági elnököt és három nagykövetet. A véres terrorakciót az erdélyi szeparatista szervezet, A Fejedelem kardja vállalja magára. Nemes Albert alezredesre hárul a feladat, hogy a hatóságok erőit egyesítve hajszát indítson a terrorszervezet vezetője, Báthori Gábor ellen. A nyomozás azonban hamarosan váratlan fordulatot vesz, a szálak pedig egészen a KGB-ig vezetnek, és Nemesnek rá kell jönnie: a hazafiság álarca mögött néha a legsötétebb idegen érdekek húzódnak meg. (Open Books, 5999 Ft)
Joachim Wittstock: Hinta
Apropó, kitalált erdélyi szeparatisták. Amennyiben meg kívánjuk érteni a világ transzilván szegletét, érdemes kezünkbe venni Joachim Wittstock köteteit. Emiatt örömteli, hogy a Bookart Bács Béla János fordításában megjelentette a Hinta című válogatást, hiszen Wittstock ezelőtt magyar nyelven nem volt hozzáférhető. Az összegyűjtött novellák és elbeszélések a kiadó leírása alapján egy, a tradíciókat újraértelmező krónikást körvonalaznak, aki európai összefüggésben mutatja be a szász sorsot, miközben folyamatosan figyel a szomszéd népekre, számontartja és magáévá teszi művészi teljesítményüket. Joachim Wittstock egyszerre ízig-vérig erdélyi és európai kitekintésű mesélő, akinek érdemes elmerülni a műveiben. (Bookart, 2890 Ft)
Rudyard Kipling: A dzsungel könyve
Joseph Rudyard Kiplinget, aki elsőként kapott irodalmi Nobel-díjat az angol nyelven alkotó szerzők közül, és máig a legfiatalabb a kitüntettek között, a novella egyik legnagyobb újítójaként tartják számon. George Orwell a „brit imperializmus prófétájaként” emlegette őt, sokan előítéletesként és militaristaként értelmezték munkáit, máig indulatos vitákat kavarnak a művei, emiatt a mai napig tisztázatlan, hová helyezzük el őt az irodalom- és kultúrtörténetben. Az viszont kétségtelen, hogy a műveiből hű képet kaphatunk arról, milyen lehetett a Brit Birodalomban élni.
Kipling nem A dzsungel könyve miatt kapta meg 1907-ben az irodalmi Nobel-díjat, de bő százötven évvel a születése után kijelenthető, hogy a Ha... című vers mellett ez a novellagyűjtemény a legismertebb műve. A gyerekeket, akik először olvassák a Maugliról, a szioníi farkasfalkáról és az indiai dzsungel többi lakójáról szóló elbeszéléseket, elbűvölik az izgalmas, kalandos történetek. Aztán később, amikor felnőttként újra kezünkbe vesszük A dzsungel könyvét, rádöbbennünk, hogy micsoda mélységek rejlenek ezekben az egyszerűnek tűnő novellákban. Kipling művét számtalan formában feldolgozták, új magyar fordítása, Greskovits Endre és Horváth Viktor munkája pedig 2016-ban készült el. Ezúttal Szabó Imola Julianna illusztrációival vehetik kezükbe az olvasók. (Helikon, 7999 Ft)
