Top 10 Nyáry Krisztiánnal – tíz könyv a mohácsi csatáról
Év elején a Telexre költözött a Buksó, Magyarország legrégebbi és legnagyobb eléréssel futó könyves podcastja. A kéthetente jelentkező sorozat középpontjában továbbra is a könyvekről szóló beszélgetések állnak, de a nézők nem csak mélyinterjúkra számíthatnak: Nyáry Krisztián, író, könyvkiadó, a sorozat szerkesztő-műsorvezetője ezentúl is minden részben ajánl tíz-tíz könyvet különböző témák mentén.
A legutóbbi telexes adás vendége B. Szabó János történész, a késő középkori és a kora újkori hadtörténet, a mohácsi csata kutatója volt. Ebben a cikkben tíz olyan könyvet mutatunk be röviden, amely az idén éppen ötszáz éve vívott ütközettel és annak emlékezetével foglalkozik.
1526 – Mohács Magyarországa
A könyv először 1926-ban, a mohácsi csata 400. évfordulójára jelent meg a Napkelet Könyvtárában. A kötet olyan forrásokat közöl, mint Antonio del Burgio pápai nuncius 1525-ben és 1526-ban Budáról Rómába küldött titkos jelentései, amelyek érdekesen világítják meg a mohácsi vész felé sodródó Magyarországot, és e kor elsőrangú történelmi forrását szolgáltatják. A kiadvány a pápai nuncius jelentései mellett közli II. Lajos leveleit és több kortanú írásait. A felbecsülhetetlen értékű kortörténeti dokumentumokat Bartoniek Emma, korának neves történésze fordította latinról magyarra. (Tinta Kiadó, 2026)
B. Szabó János: A mohácsi csata
A kötet szerzője, B. Szabó János történész, a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Főosztályának kutatója. Számos hadtörténeti tárgyú ismeretterjesztő könyvet írt, többek között az Erdélyi Fejedelemség hadseregéről és az Árpád-kori magyar–bizánci háborúkról, valamint a tatárjárásról. A mohácsi csatáról szóló könyvének első kiadása éppen húsz éve jelent meg, és a bűnbakkeresés helyett igyekszik érthetővé tenni az előzményeket, a 16. század eleji Magyarország és az Oszmán Birodalom helyzetét, háborúságuk természetét, valamint I. Szulejmán szultán sokat vitatott szándékait is. A kötet számos, rég meggyökeresedett közkeletű tévedésre, félreértésre is felhívja a figyelmet. A negyedik, javított kiadás után hamarosan érkezik az ötödik, amely már a legfrissebb kutatási eredményekre is reagál. (Corvina, 2024)
Bihari Dániel: Mohács (B. Szabó János szerk.)
A nagy sikerű A tatárjárás című könyv tudományos újságíró szerzője új kötete készítéséhez a mohácsi csata legelismertebb kutatóitól gyűjtött anyagot. A térképekkel, illusztrációkkal és forrásszövegekkel gazdagított könyv a történettudomány legújabb eredményeire támaszkodva veszi sorra és cáfolja meg a máig élő félreértéseket, bemutatja a vereséghez vezető utat, magát a csatát és annak következményeit. A kötet a 24.hu-n megjelent Mohács500-cikksorozat kibővített formája. (BookLab, 2026)
Juhász Katalin – Nagy Zsolt: Mohács, Mohács, mit hoztál ránk? – Mohács és a török hódoltság emlékezete, hatásai a néphagyományban
Mohács mint korszakhatár, valamint az azt követő másfél évszázados török hódoltság a Kárpát-medence és tágabb környezetének történetében olyan mélyreható kulturális tapasztalatot jelentett, amely az itt élő különböző népek emlékezetében és hagyományaiban is mindmáig dokumentálható. A kötet a korábbi és újabb kutatások nyomán egy eddig ilyen formában sehol sem összegzett, reprezentatívnak szánt képet rajzol a csata és az azt követő török világ emlékezetéről a magyarok és a velük élő nemzetiségek népköltészetében, népzenéjében, népszokásaiban, anyagi kultúrájában (népi díszítőművészetben, táplálkozás-és kertkultúrában). (ELTE Humán Tudományok Kutatóközpont, 2026)
Kozák-Kígyóssy Szabolcs László – Tóth Dominik: Mohács katonái
A tudományos kötet a mozgósítás előzményeitől kezdve követi végig az 1526. évi hadjárat fordulatait, az egymással megütköző katonák világát: a fegyvernemek és a felszerelések változásait, valamint a hadviselés mindennapjait. A szerzők a fennmaradt írott források újbóli vizsgálatával számos, mindeddig kevéssé ismert fegyver- és hadtörténeti részletet tárnak fel. A könyv gazdag képanyaga a téma szempontjából elmaradhatatlan és ritkábban látott műtárgyak mellett elméleti rekonstrukciós rajzokkal idézi meg a korszak tárgyi és művészeti világát. (Zrínyi Kiadó, 2026)
Mátyás-Rausch Petra – Oborni Teréz – Tóth Csaba: Pénzügyek Mohács árnyékában – Fejezetek a magyarországi nemesércbányászat, pénzügyigazgatás és pénzverés 16. századi történetéből
A kötet szerzői arra törekedtek, hogy a Mohács előtti nehéz esztendőket és a csata utáni zűrzavaros időket egy különleges nézőpontból, a Magyar Királyság területén folyó nemesércbányászatot, az arra ráépülő pénzverés történetét a középpontba helyezve, a történeti eseményekbe ágyazva, de azokból egyúttal ki is emelve mutassák be. (ELTE Humán Tudományok, 2026)
Nagy-L. István: A mohácsi csata – Ami a csatatéren történt
A mohácsi csata komplex vizsgálata az elmúlt évtizedekben új irányt vett. Napjaink kutatásainak köszönhetően minden eddiginél részletesebben ismerhetjük meg e fegyveres konfliktus előzményeit, körülményeit és utóhatását. E könyv célja, hogy a mohácsi csatát mint hadtörténeti eseményt vizsgálja, és a jelenlegi tudásunk, valamint a források alapján legvalószínűbb csatarekonstrukciót tárja elénk. Ugyanakkor megismerhetjük azon döntések sorozatát is, amelyek befolyásolták az összecsapás kimenetelét, és képet kaphatunk arról, hogyan állt helyt a magyar vezetésű haderő a kor szuperhatalmával szemben. (PEKO Kiadó, 2026)
Nem voltak lúzerek! A helytállás pillanata – Mohács újraírt története
A Válasz Online novemberben megjelenő új bookazinja több szempontból is különleges és rendhagyó lesz. Különleges, mert összefogásban készül: a téma súlyára és fontosságára tekintettel nemcsak a lap munkatársai, hanem a korszak vitán felül legjobb kutatói írták. Nemcsak az újraírt mohácsi történet részleteit és teljes hátterét tartalmazza, hanem olyan friss kutatások eredményeit is, amelyek még ezekben a hetekben-hónapokban is zajlanak. (Válasz Offline, No. 7., 2026)
Papp Júlia: Kép és emlékezet – A mohácsi csata és II. Lajos a képzőművészetben
Bár a mohácsi csata sorsfordító eseményként, helyszíne pedig történeti emlékezethelyként kiemelt jelentőséggel szerepel a magyar nemzeti tudatban, a téma a művészettörténet-írásban eddig kevés figyelmet kapott. A csata ötszázadik évfordulója miatt aktuális a tragikus esemény képzőművészeti ábrázolásainak átfogó bemutatása, valamint a csatát és az abban részt vevő személyeket – mindenekelőtt II. Lajost – megörökítő műalkotások szisztematikus összegyűjtése. A kötet azonban ennél tágabb témát dolgoz fel: olvashatunk benne a korszak európai és magyarországi törökképéről, a keresztény Európa és az iszlám vallású Oszmán Birodalom kapcsolatáról, a csataképfestészetről és a képzőművészeti propagandáról is. (Libri, 2024)
Varga Szabolcs (főszerkesztő): Mohács 500 I–III.
A háromrészes tudományos kötet az elmúlt évtized Moháccsal kapcsolatos kutatásainak kivételesen gazdag keresztmetszetét nyújtja, és összesen 104 szerző 113 írásában régészek, antropológusok, történészek, irodalomtörténészek, geográfusok, természettudósok és muzeológusok eredményeit kapcsolja össze. A vállalkozás arra keresi a választ, mit jelent Mohács a tudománynak ötszáz évvel a csata után. Az olvasó azonban nem kész és lezárt történetet, hanem a bizonyítékokból építkező, sokszólamú válaszokat kap. Eközben betekintést nyer a tudomány világába: megismeri az új forrásokat és módszereket, a vitás kérdések eltérő értelmezéseit, valamint azt, miként vált Mohács történelmi eseményből nemzeti és kulturális jelképpé. (Martin Opitz Kiadó, 2026)
