Ezerhétszáz éves Odüsszeia-töredékre bukkantak egy holland egyetem könyvtárában
Az Utrechti Egyetem könyvtárában egy kutató egy 1700 éves pergamentöredékre bukkant, amely Homérosz Odüsszeiájának egy rövid részletét tartalmazza – adta hírül az MTI a Dutchnews hírportálra hivatkozva.
Mark de Kreij ógörög nyelvet oktató tanár két évvel ezelőtt talált rá a mindössze 6,6-szor 7,7 centiméteres leletre, amely Homérosz eposzának 12. könyvéből őriz néhány verssort. A részlet azt a jelenetet írja le, amikor Odüsszeusz emberei vezetőjük figyelmeztetése ellenére leölik és megeszik Héliosz, a napisten szent marháit. Büntetésként Zeusz, a görög istenek és emberek atyja vihart támaszt, hogy elpusztítsa Odüsszeusz hajóját és társait.
A töredék hosszú ideig észrevétlenül hevert a könyvtárban. De Kreij egy kopt kéziratgyűjtemény átvizsgálásakor bukkant rá. A kollekciót az egyetem Carl Schmidt német tudós egyik rokonától vásárolta meg, és az ógörög szöveg a kopt papiruszok – görög ábécét használó egyiptomi szövegek – közé keveredett.
Feltételezések szerint a részlet egy kis méretű könyvből származik, amelyet Egyiptomban készítettek a 3–4. században. De Kreij azonnal felismerte a sorokat, amikor meglátta a pergament. Az egyetem a felfedezést Christopher Nolan friss filmadaptációjának kasszasikere után hozta nyilvánosságra, mivel az újra felkeltette az érdeklődést az Odüsszeia iránt, és megnövelte az angol és holland fordítások eladásait.
Az Odüsszeia ilyen korai másolataiból mindössze néhány töredék maradt fenn, de
a kutatók szerint a felfedezés azt mutatja, hogy Homérosz több mint két és fél évezredes eposzát az ókorban is folyamatosan másolták és továbbadták.
De Kreij szerint a töredék valószínűleg azért maradt fenn, mert a könyv közepéről származik, így a külső oldalak megvédték.
Mint arról beszámoltunk, az Odüsszeia egyik legrégebbi, szintén 1700 évesre becsült kópiáját a manchesteri John Rylands Könyvtárban őrzik, ennek részleteit vitték az Egyesült Államokba, hogy azokat megnézhessék Christopher Nolan filmjének sztárjai. Arról, hogy miért aktuális ma is a lassan háromezer éves eposz – minden idők legfontosabb tekergéstörténete –, itt írtunk hosszabban.
