Bármennyire nagyot megy Nolan Odüsszeiája, nem biztos, hogy meghozza a diákok olvasási kedvét

„Bár elképzelhető, hogy a film népszerű lesz a középiskolás korosztályban is, a homéroszi szöveg nagyon nehéz nyelvileg, így leginkább a részletek órai feldolgozása, megbeszélése szokott működni. Általános tapasztalat, hogy a diákok kedvelik ugyan a kortárs feldolgozásokat, így a filmeket, képregényeket, sorozatokat, ez a »régi« szövegek iránti olvasási kedvet nem feltétlenül hozza meg” – mondta Oroszlán Anikó, a Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnáziumának magyartanára, irodalomterapeuta, akitől aziránt érdeklődtünk, hogy Christopher Nolan júliusban bemutatott, Odüsszeia című filmjének hatására vajon megnő-e majd az érdeklődés a diákok körében az adaptációul szolgáló Homérosz-eposz iránt.

A hatályos kerettanterv szerint az Odüsszeiából, akárcsak a másik Homérosz-eposzból, a szintén Devecseri Gábor által magyarra fordított Íliászból, részletek kötelezőek kilencedik osztályban. Azaz, mint arra Oroszlán Anikó rámutatott, az irodalomtörténetben való kronologikus haladás miatt a nyelvileg nehezebben befogadható szövegek éppen a középiskolai tanulmányok elejére esnek, amikor még volna esély arra, hogy a magyarórák hatékonyabban hozzájáruljanak az olvasás népszerűsítéséhez, az olvasóvá neveléshez.

A magyartanár ugyanakkor úgy véli, hogy Nolan filmje mindenképpen alkalmas lehet arra, hogy fogékonyabbá tegye a diákokat a történet iránt. „Ha az olvasmány nem is, a történet és annak témái mindenképpen érdekesek lehetnek. A kötelességtudat, a megfelelésvágy, az otthontól való elszakadás, a közösségi szerephez való viszony olyan témák, amelyekhez egy tizenéves is tud kapcsolódni a saját élményei alapján” – mondta Oroszlán Anikó, aki már most biztos abban, hogy be fogja építeni a filmet az óráiba.

„Jó és elgondolkodtató filmnek tartom, aminek kapcsán az irodalmi vándortémák újabb és újabb megjelenéséről is lehet beszélgetni”

– írta a Telexnek.

A magyartanár arra is kitért, hogy mivel a klasszikus irodalmat nagyon termékenyen használja a film, a színház, a kortárs irodalom és az egyéb népszerű műfajok, az órákon eddig is a gyakorlat része volt, hogy a popkultúrát követő kollégák egy-egy szövegnél foglalkoznak az adaptációkkal, feldolgozásokkal. „Kilencedik osztályban a kevés magyaróra és az időhiány ennek nagy akadálya lehet, de egyénileg dönthet úgy bárki, hogy az eposz tanításához felhasználja a filmet.”

Oroszlán Anikó összességében úgy véli: Nolan filmje az eposzhoz lazán kapcsolódik, így a most elvárt tananyaghoz direkt módon kevésbé illeszthető, de fontos témákat érint: a belső utakat, az identitáskeresést (katona, családapa/férj), a közösségért való felelősségvállalást, a kudarcot, a bűntudatot stb. „Mivel a film mai társadalmi kérdésekre is reflektál, a megfelelő irányítással érdekes lehet elbeszélgetni ennek kapcsán a mai világban zajló krízisekről, egyéni és közösségi traumákról; ezekről egy tizenévesnek már van véleménye. Ugyanilyen fontos lehet a női szereplők szerepe és szemszöge, ez a tankönyvekben általánosan nagyon elhanyagolt téma és szempont, a filmben viszont kifejezetten erősek a női karakterek – Pénelopé, Kalüpszó, Kirké –, így erről is lehet beszélgetni.”

Bármiféle filmes adaptációnál gyakran esik szó arról a veszélyről, hogy a diákok az olvasás helyett a filmmel letudják a könyvet. A Magyartanárok Egyesületének tagja szerint a tananyag mennyisége és a sok kötelező olvasmány miatt ez valós jelenség, de az Odüsszeia esetében fontos kiemelni, hogy a film lazán követi az eposz történetét. „Az a jó, ha az irodalmi művekből készült filmekre úgy hivatkozunk a magyarórán is, hogy azok független alkotások, eleve interpretációk, egy rendezői elképzelést követnek, így nem helyettesítik az olvasást. Nem a könyv és a film hasonlóságaira, különbségeire érdemes koncentrálni egy tanórán, hanem például arra, hogy mi indokolhat egyes rendezői elképzeléseket, és ezt a néző hogyan értelmezheti” – mondta a Telexnek Oroszlán Anikó.