Top 10 Nyáry Krisztiánnal – regények a könyvhétről

Év elején a Telexre költözött a Buksó, Magyarország legrégebbi és legnagyobb eléréssel futó könyves podcastja. A kéthetente jelentkező sorozat középpontjában továbbra is a könyvekről szóló beszélgetések állnak, de a nézők nem csak mélyinterjúkra számíthatnak: Nyáry Krisztián, író, könyvkiadó, a sorozat szerkesztő-műsorvezetője ezentúl is minden részben ajánl tíz-tíz könyvet különböző témák mentén.

A legutóbbi telexes adás vendége Pion István, slammer, író, újságíró volt, akinek most jelent meg első prózakötete, A Búbánat-völgyön át. Bár az Ünnepi Könyvhétnek már vége, az eseményre időzített megjelenések most is relevánsak, így az epizód végén Nyáry Krisztián tíz könyvheti regényt ajánl. A köteteket ebben a cikkben is röviden bemutatjuk.

Fekete Ádám: Megszólítások

A drámaíróként, dramaturgként, rendezőként és színészként is ismert Fekete Ádám Petri-díjjal jutalmazott verseskönyve után ebben a regényében egy, a szerzőre kísértetiesen hasonlító személy életének bizonyos történeteit viszi színre. Tömkeleg Ábrahám életének, élettörténetének evidenciáit, családi kapcsolatait, szellemi beidegződéseit és nyelvi reflexeit bontja le színről színre. Mindez radikális és felszabadító vállalkozás egy olyan alkotó esetében, akinek védjegye a nyelvi humor, az asszociációkban való tobzódás. Ahogy azt a könyvben olvashatjuk: „Tudnod kell, hogy Tömkeleg Ábrahám ún.mozgássérültként élte az életét. Diagnózisa: infantilis cerebrális parézis (születési oxigénhiány szövődményeként).” Újabb és újabb részletekre derül fény, akárha egy nagy felbontású fényképbe nagyítana bele a szerző. (Magvető, 2026)

Garaczi László – Nagy Ildikó Noémi: Hullámzó horizont

A Hullámzó horizont, ahogy két szerző közös műve, úgy két világ találkozásának a regénye. Főszereplője, az amerikai magyar családban született és New Yorkban felnövő huszonéves Kiss Villő 1993 nyarán úgy dönt, hogy Magyarországra jön. Míg odaát másodgenerációs bevándorló volt, addig a rendszerváltás utáni, saját lehetőségeit kereső, mi több, határait feszegető, karneválian színes Budapesten ő lesz az amerikai kislány. De vajon változott-e közben ő maga? Lehet-e egy ilyen látogatás nem csupán visszatérés, hanem hazatalálás és haza-találás is? A Hullámzó horizont eleven korrajz az 1990 utáni Magyarország mindennapjairól, emlékezetes figuráiról és kultikus helyszíneiről, mélabús rock and roll egy szépreményű időszakról, emellett családregény, az identitások és személyiségképek regénye is Manhattan és Lipótváros hullámzásában. A hamarosan 70. születésnapját ünneplő Garaczi László júliusban a Buksó vendége lesz. (Magvető, 2026)

Havas Juli: Papírbabák

Viola, Mimi és Eszti elválaszthatatlan barátnőkként a hetvenes évek fojtogató erdélyi lakótelepein tervezgetik a jövőt. Öröknek hitt szövetségüket azonban lassan kikezdi a diktatúra könyörtelensége és a Szekuritáté mindenhová elérő árnyéka. Amikor Viola beleszeret egy román orvosba, Ovidiuba, a családja elvárásai és a rendszer kilátástalansága kegyetlen választás elé állítják: maradjon az ismerős, régi hazában, vagy keressen magának új, élhetőbb otthont, amely talán sosem lesz igazán az övé? Havas Juli finom egy olyan generáció tagjainak sorsát rajzolja meg, akiknek a disszidálás, a hontalanság, és az újrakezdés küzdelmei között kellett megtalálniuk önmagukat – vagy épp visszatalálniuk egymáshoz. (Open Books, 2026)

Horváth Adél: Sok ördögök

Horváth Adél orvos és író Debrecenben él. A mágikus realizmus világát idéző regénye egy ködbe burkolózó partiumi faluban játszódik, ahol a generációkon át öröklődő traumák, bűnök és titkok nyolc nap eseményein keresztül kerülnek terítékre. Miközben a szereplők egy része a jelen tragédiáival való szembenézés, a felelősségvállalás és az önreflexió helyett a folklór magyarázataihoz és függőségekbe menekül, az olvasó sem lehet biztos benne, hogy a megmagyarázhatatlan események, borzalmak forrása a természetfölötti vagy az emberi gyarlóság. (Helikon, 2026)

Péterffy Gergely: Digó

Péterfy Gergely új regénye az erdőtüzektől és sirokkótól pusztuló, elöregedő, saját műemlékeinek súlya alatt fuldokló Olaszországba vezet, Orvieto expat közösségébe. Főhőse, Winter Henrik, a kiégett értelmiségi, aki Budapestről a covid idején költözött Umbria ősi városába, megpróbál úgy élni, hogy már ne okozzon több bajt a világban. Ahogy egyre mélyebben megismeri a várost és az ottlakókat, kénytelen rájönni, hogy tévedett, amikor azt gondolta, hogy már eleget tud a létezésről. (Kalligram, 2026)

Pion István: A Búbánat-völgyön át

Saját történetünk a legvalóságosabb, mégis a legnehezebb elmesélnünk. A Búbánat-völgyön át megjárt út kivezeti a főhőst az átélt eseményekből, hogy maga mögé tekintve pontosan és szikáran mondhassa el, amire húsz éven át emlékezni sem lehetett. A pszichológia lefagyásnak nevezi ezt az erőszakra adott emberi reakciót. Pion István kisregényének főszereplője már kamaszként szembesül azzal, hogy a biztonságosnak hitt világ egy csapásra a megalázás és a bántalmazás fenyegető terepévé válhat. Hogy végül ki lehet-e lépni az ördögi körből, arról nehéz többet mondani, mint amennyit ez a könyv elbeszélhet. (Jelenkor, 2026)

Tompa Andrea: Kiváló testek

Tompa Andrea új regényéből kiderül, hogy a poklot a kíváncsiak számára csinálták. A hatalom kíváncsi – olyasmit akar tudni, ami nem tartozik rá. Hogy ki kit szeret, kivel szexel. Mindez létrehozza a kíváncsiak társadalmát, akik tudni akarnak vagy tudni vélnek. A közösség pedig hol megbomlik, hol összekapaszkodik és áthatolhatatlanná válik. Senki és semmi nem lehet a hatalmon kívül. Tompa Andrea júliusban a Buksó vendége lesz. (Jelenkor, 2026)

Vámos Miklós: Szitakötő – Nemzedékünk regénye

A szerző írja regényéről: „Ha egy nemzedék legfényesebb elméi pislákolni kezdenek, s aztán végleg kihunynak – azt iszonyú nehéz elfogadni. Főleg amikor a Szitakötő, a tizenöt éve róluk írt regény újra megjelenik, valamicskét javítgatott szöveggel. Hajdani tisztánlátásom immár meglep, tévedéseim némelyike mosolyt kelt. Íme a nyolcak hiteles históriája, akik a gyerekkori hízótáborban ismerkedtek össze, s azután háromnegyed évszázadon át kísérték figyelemmel az életünket. Ami jószerivel egybeesett Magyarhon legújabbkori történelmével. Az annak idején jövőbelinek szánt utolsó fejezet 2026-ban játszódik. A Szitakötő tehát utolérte az időt. (Athenaeum, 2026)

Zalán Tibor: Papírváros

Az elmúlt negyedszázad egyik legnagyobb szabású írói vállalkozása zárult le most. Az ötödik kötettel befejeződött Zalán Tibor 1998-ban elindult regényfolyama, a Papírváros, „egy lassúdad regény". Az elmúlt fél évszázad prózairodalmának nehezen találjuk olyan műfaji vívmányát, formabontó, -ötvöző, -újító leleményét, amely ne épült volna be a Papírváros téglái közé. Aki jártas a Zalán-életműben persze felismerheti, sok korábbi opus töredékének újraírása is ez a (műnemek-műfajok felett ívelő, pszichológiai beágyazottságú) áradás. Sok szereplő és sok történet és sok idősík labirintusában veszünk el. (Kortárs, 2026)

A teljes adást itt lehet megnézni: