Mit adtak nekünk a műfordítók? A teljes világirodalmat

Odakinn olvad a hó, de talán még szánkózható. Kiderül hamar, hogy a finneknek saját szavuk van erre az állapotra, de fény derül arra is, hogy Hófehérkét arrafelé Lumikkinek nevezik. „Kerro, kerro kuvastin, ken on maassa kaunehin” (vagyis „Tükröm-tükröm, mondd meg nékem, ki a legszebb a vidéken?”), mondaná a gonosz mostoha, ha lenne a budapesti ISON-ban tükörfelület. De meleg fény világítja meg ehelyett az előadóteret, ahol hamarosan kezdődik a Bábel finn estje. A Skandináv szövegelés alcímű, 2025 őszén indult sorozat házigazdái Száraz Eszter szerkesztő-rendező és Patat Bence műfordító. A havi rendszerességgel jelentkező alkalmakon más és más országok és szerzők szövegei kerülnek reflektorfénybe. Száraz Eszter mellett ugyanis minden alkalommal két műfordító ül a színpadon.

Főszerepben: a fordító

Oldott és közvetlen a hangulat, amihez hozzájárul, hogy a tér mikrofon nélkül is működik, nincs tehát semmiféle elidegenítő elem. Az estek résztvevőinek a terítékre kerülő idegen nyelveket sem kell feltétlenül beszélniük. Izlandiul, feröeriül, norvégul, dánul, észtül, finnül vagy svédül Patat Bence egyaránt tud, ráadásul fordít is ezekből a nyelvekből. Elképesztő tudás birtokosa, az ő ötlete volt a Bábel beindítása is.

„Régi vesszőparipám, hogy a műfordítás tulajdonképpen egyfajta előadó-művészet, amelynél azonban az »előadó« viszonylag ritkán találkozik a közönséggel, így aztán ezt a világot kevesen ismerik. Ezért fordult meg a fejemben, hogy ki kellene alakítani egy olyan szórakoztató-ismeretterjesztő közönségprogramot, amely a műfordítást helyezi a középpontba, és más művészetekkel is párhuzamba tudja állítani. Egy-egy »fordítópárbajon« kívül nemigen találkoztam másutt ilyesmivel, így hát megkérdeztem Esztert, lenne-e kedve segíteni megfelelő formátumot találni ehhez a programhoz” – mondta a Telexnek Patat Bence.

A dokumentumfilmeket és televíziós produkciókat író és rendező Száraz Eszter pedig kellően izgalmasnak találta az alaphelyzetet, hogy két műfordító egy korábban magyarra még sosem fordított szövegen dolgozik. Méghozzá külön-külön, így ők is csak a helyszínen, a közönséggel együtt találkoznak először a másik szövegváltozatával, „ráadásul a szöveg mindig kiindulási pont is, lehetőség asszociációkra, elsőre talán nem evidens kapcsolódási pontok felfedezésére. Mert az szerintem egészen csodálatos, hogy Jón Kalman Stefánssontól eljuthatunk a fagypúpokig, a birkafaggyúval leöntött halig és a versekkel teleírt tejesdobozokig, a norvég Lars Saabye Christensentől Edvard Munch szelfijéig, Knut Hamsunig vagy a Trafalgar téri karácsonyfáig,

Karin Smirnofftól csak két lépés Virginia Woolf és Karl Marx A tőkéje”

– sorolta az eddigi estek rácsodálkozásait Száraz Eszter.

Befejezhetetlen munka és távoli asszociációk

A Bábel esteken a választott szövegek az elrugaszkodásban segítenek. Olyan témákat, fogalmakat, problémaköröket kínálnak ugyanis, amik apropót nyújtanak, hogy mélyebben megismerjük az adott országot, kultúrát. Míg Patat Bence és az aktuális vendég fordít, Száraz Eszter az, aki a vendégeknek tolmácsolja a választott szerzőt, szöveget, illetve annak a kultúrának a szeleteit, amelyben utóbbi megszületett. Igyekszik az adott íróról minden magyarul elérhető szöveget elolvasni, majd begyűjteni róla minél több információt. „Ebben a fázisban rengeteg minden jut eszembe, számos – elsőre sokszor távolinak vagy bizarrnak tűnő – asszociáció is, izgalmas összefüggések, kultúrtörténeti kapcsolódások. Nagyon élvezem, amikor újabb és újabb dolgokat fedezek fel, miközben folyamatosan tanulok. Ennek a munkának igazából soha nincs vége, ezt csak abbahagyni lehet, befejezni sosem” – mondta Száraz Eszter.

Ahogyan Pieter Bruegel Bábel tornya című festményén is hangsúlyos, a nyelvek összezavarása után Babilonban a torony befejezetlen maradt. A Száraz Eszter által említett befejezhetetlenség benyomását erősíti bennem az estek dramaturgiája is. Hiszen hathat egymásra a két szövegváltozat, az egyik alakíthatja a másikat. Patat Bence igyekszik minden alkalomra olyan szöveget keresni, amiről el tudja képzelni, különbözik majd a belőle készülő két, magyar szövegváltozat. „Az eddigi tapasztalatok alapján egyébként akár azonos megoldások is születnek olyasmire, ami elsőre nehéznek tűnik, és az is eredményezhet különböző megoldásokat, ami első látásra könnyűnek hat” – mondta Patat Bence.

Zűrzavar helyett tolmácsolás

Ha eltekintünk az egyetemi kurzusok zárt világától, viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy-egy szövegből, részletből több magyar változat készül. Ezért mindegyik fordító habozás nélkül fogadta el Patat Bencéék felkérését. Eddig Egyed Veronika, Fejérvári Boldizsár, Dobosi Bea és Bába Laura voltak a Bábel estek vendég műfordítói.

„Az estek előtt szoktunk egy közös megbeszélést tartani. Hiszen mégis a fordítók azok, akik jól ismerik az adott szöveg kulturális kontextusát, magát az országot és az adott irodalmat, így rengeteget tudnak hozzáadni az általam »összeolvasott« halmazhoz. Mert azt fontos megjegyeznem, hogy én az esteken moderálok, kérdéseket teszek fel, háttéranyagként tekintek az általam felkutatott dolgokra, nem előadást tartok, és egy pillanatig sem szeretnék úgy tenni, mintha a szakértője lennék az adott országnak, írónak vagy akár a műfordításnak. Minderre a megalapozott tudásukkal ott vannak az esten azok, akik valóban elmélyülten értenek és képben vannak a felvetett témákkal.

Én csak segítek a »tolmácsolásban«, hogy a bábeli zűrzavarból egy saját, zűrzavargásoktól mentes estet építsünk”

– világította meg Száraz Eszter a saját szerepét.

Előbújni a borító alól

Az építkezésben a házigazdák szövetségese az ISON barátságos tere is, hiszen a Bábel nem stadionműfaj. Az intimitás, a személyesség és a jelenlévők közti interakció is a fontos értékei közé tartozik. Segíti Patat Bencéék szándékát, hogy a műfordítókat mint „előadókat” közelebb hozzák a közönséghez.

Épp amiatt rokonszenves a sorozat, mert azoknak a fordítóknak a személyére, tudására és jelenlétére fókuszál, akik hozzáférhetővé teszik nekünk, magyar olvasóknak a világirodalom aktualitásait és a klasszikusokat. És akik a pár éve indult üdvözlendő tendencia – hogy egyre több kiadó szerepelteti a borítón a fordítók nevét – ellenére jószerivel láthatatlanok.

„Nemzetközi jelenség, hogy a műfordítók maguk is igyekeznek előbújni a borító alól és tudatosítani az olvasókban, hogy fordítók nélkül nem létezik világirodalom. Például az említett, #namethetranslator kampány keretében arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a fordító mint társalkotó nevét a könyveken vagy szövegekre való hivatkozásokban ugyanúgy fel kell tüntetni, mint a szerzőét” – hangsúlyozta Patat Bence.

Amikor a fordítók anyagi megbecsültségéről kérdeztem, azt válaszolta, a honoráriumok régiós összehasonlításban is elszomorítóan alacsonyak idehaza. „Nem véletlen, hogy a legtöbb műfordító más állás vagy tevékenység mellett, szinte kedvtelésből adja a fejét irodalmi művek fordítására.

A műfordítók sehol sem tartoznak a kiemelt jövedelmű értelmiségiek közé, de egy magyar fordítónak extrém mennyiségű munkát kell elvégeznie – és szereznie – ahhoz, hogy ebből a tevékenységből meg tudjon élni.

Muszáj megjegyeznem: elengedhetetlen lenne egy tisztességes magyar fordítástámogatási rendszer is a magyar irodalom külföldi fordítói és kiadói számára, mert egy, a miénkhez hasonló kis nyelv és kis ország az egész világgal versenyez a kiadók és az olvasók kegyeiért” – magyarázta Patat Bence.

Negyven nyelv az sok vagy kevés?

„A fordító sokszor épp annyira háttérben van, mint például – hogy a saját műfajaimból és munkáimból hozzak példát – a dramaturg vagy a szerkesztő, miközben rajta múlik a legtöbb látható dolog, a »tartalom«” – mondta Száraz Eszter.

A fordítók pedig készítik a „tartalmat” rendületlenül. A finn esten kiderült, hogy Sofi Oksanen Tisztogatás című regényét 39 nyelvre fordították le. (Összehasonlításként: Krasznahorkai László könyvei már a Nobel-díj odaítélése előtt 42 nyelven jelentek meg.) A 39 nyelv tehát nagyon soknak számít egy észak-európai szerző számára, főleg hogy nem krimiről van szó.

A ma élő szerzők közül Patat Bence tájékoztatása szerint a norvég Jostein Gaarder 64 nyelvvel viszi el a pálmát, de Astrid Lindgren és Hans-Christian Andersen művei ennél jóval több nyelven olvashatók.

Nem is olyan boldogtalan, nem is olyan kicsi

A januári esten megtudtuk Finnországról, hogy a világ legboldogabb országa, egyszersmind ott a legmagasabb a baltás gyilkosságok aránya, és külön szavuk (kalsarikänni) van arra, ha valaki odahaza, egy szál alsónadrágban issza le magát. Kíváncsi voltam, a Bábel házigazdái melyik három különös adattal írnának körül egy, a kultúránk iránt érdeklő külföldi számára bennünket, magyarokat.

„A 2025-ös friss boldogságindex alapján Magyarország a világ 69. legboldogabb országa – Kína és Trinidad és Tobago között –, ami egyfelől ránk nézve nagyon pozitív, mert ez azt jelenti, hogy a vizsgált 147 országból 78 nálunk boldogtalanabb van, másrészt nagyon szomorú, hogy van nálunk 78 boldogtalanabb és 68 boldogabb ország. De van ám olyan lista is, amit mi vezetünk, ráadásul közvetlenül Izlandot, Svédországot, Dániát és Norvégiát előzzük: ugyanis jelenleg a 27 százalékos magyarországi áfa a legmagasabb a világon” – válaszolta Száraz Eszter.

Patat Bence pedig egy érdekes, de természetesen nem reprezentatív nemzetközi kutatást említett,

„mely szerint a világ tíz legviccesebb nemzete közé tartozunk. De erre lehet, hogy az életünkben folyamatosan jelen lévő abszurditás is predesztinál bennünket.”

„De hogy egy nyelvi érdekességet is hozzunk – vette át a szót Száraz Eszter –, a magyart úgy 13 millióan beszélik a világon, amivel az európai középmezőnyben helyezkedünk el. A finnek, az észtek és természetesen az izlandiak is csak jóval utánunk következnek, ilyen viszonylatban nem is olyan kis nyelv a magyar.”

A bábeli torony építésének abbamaradása lehetne a kudarc metaforája is. Közben a bibliai történetnek fontos része szerintem, hogy éppen a nyelvek összezavarása vette rá az embereket, hogy szétszéledjenek, hogy megismerjék és belakják a Földet. Az én olvasatomban a Bábel is idegen vidékek, idegen kultúrák felfedezésére, megismerésére hív. Érdemes nekiindulni, a következő programokról itt tájékozódhatunk.