Tompa Andrea, Nádas és a pornószínésznőből lett anarchista lázadó – magyar szépirodalom 2026 tavaszán

Gazdag lesz a magyar irodalom Nobel-díj utáni első tavasza. Új kötettel jelentkezik Bodor Ádám, Grecsó Krisztián, Krusovszky Dénes, Nádas Péter, Tompa Andrea és Varró Dániel is. Olvashatunk a kíváncsi hatalomról, kispadra ültetett dílerekről, levakarhatatlan pénzbehajtókról, és az sem marad titok, hogyan lesz egy pornószínésznőből anarchista lázadó. A legizgalmasabb világirodalmi megjelenések után összegyűjtöttük azokat a magyar köteteket is, amiket legjobban várunk 2026 tavaszán.

Bodor Ádám: Behavazott lábnyomok

Bodor Ádám a rövidformák nagymestere. Nála sokszor beszédesebb a kimondott szónál a csend. Szokatlan nevű hősei általában akkor szólalnak meg, ha valóban mondani akarnak valamit. Akkor viszont a közléseknek súlyuk van. A mester összegyűjtött novelláit tartalmazó, februárban megjelenő kötet darabjai eklatánsan mutatják, hogy Bodor alkotóműhelyében a rövidebb prózai műfajok között is milyen izgalmas különbségek tapinthatók ki. (Magvető)

Borbély Szilárd: Egy növény emlékezete

A szerző életműsorozatának új kötete az esszé műfajában keletkezett írásokat gyűjti egybe. Így többek között a pályakezdő Történet című könyv esszéfejezeteit, a személyes tragédiáról szóló Egy gyilkosság mellékszálai című kötet írásait, de tartalmaz kötetben nem közölt Borbély-esszéket is. (Jelenkor)

Grecsó Krisztián: Ott maradtok egymásnak

A mindennapok apróbb-nagyobb számvetésein egyszerre túli és inneni, a hétköznapok megbékélései és megalkuvásai közötti területet térképezik fel Grecsó Krisztián versei. A szövegek egyszerre szólnak a máról, és idéznek meg ősi, bibliai történeteket: felismerve, hogy a változás nemzedékeken át lehet ugyanolyan, mégis másmilyen. (Magvető)

Kaszás V. Sándor: A belső évad

Kléner, a munkanélküli újságíró váratlan ajánlatot kap. Egy közel húsz éve eltűnt fickónak kellene a nyomára bukkannia, akit a nővére szeretne mindenáron megtalálni. Kléner vállalja a megbízást, hogy aztán két spangli között, semmi perc alatt belecsússzon a budapesti underground klubok, az aktív és kispadra ültetett dílerek, valamint a levakarhatatlan pénzbehajtók világába. Nyomozás közben apránként felsejlenek a múlt rejtelmei: 90-es évek végi gengszterekről, telepatikus terrorszervezetről, anarchista lázadóvá lett expornószínésznőről, narkómámorba és okkultizmusba ájult kísérletekről és egy ismeretlen fizikus által írt titokzatos könyvről. Kaszás V. Sándor első regénye feszesen megírt, kiszámíthatatlan neo-noir, sok humorral, popkulturális utalásokkal és egy csipetnyi misztikummal. (Ampersand)

Mintha félistenek világában élnénk – közérzeti antológia

Tizenhárom 16 és 22 év közötti fiatal, a Népszava és az Esterházy Magyarország Alapítvány élet.történet pályázat díjazottjainak írásai. A felhívásra 199 pályamű érkezett, amelyek közül a Freeszfe Egyesület által delegált zsűri (Németh Gábor, Szőcs Petra, Upor László) válogatta ki a kötetben megjelenő díjazott alkotásokat, amelyek megrendítő kaleidoszkóppá állnak össze, és páratlan, önvizsgálatra is alkalmas betekintést nyújtanak fiataljaink, a jövő generációjának gondolkodásába. (Európa)

Nádas Péter: Most az egyszer

Most az egyszer címmel megjelenő röpiratában Nádas Péter felsorolja azokat a témákat, amikről nem akar beszélni. „A közös hallgatásnak nagyobb súlya van.” S így aztán mégis beszél. Világnagy kényszerképzetekről. Hosszú a leltár. Beszél a globális felmelegedésről és az emberi biográfiák közel sem globális különbözőségéről. Arról a folyamatról, ahogy a globalitás szervezési elve ütközik a nem globálisan szervezett egyénivel. A nagy összeütközés után ott találja magát az olvasó a szerző fölös tudásának zsúfolt raktárában. Ami olyan, mint „a falusi kertek végében a sufni, ahol bármit megtalálsz, amit nem keresel, de semmit, amire szükséged lenne”, és ahol a szerző a megismerés vágyát éppen ezért mégsem adja fel. (Sárközy és Társai)

Oravecz Imre: Alkonynapló II.

Az elmúlt években a naplóírás felé fordult Oravecz Imre alkotói figyelme. A februárban megjelenő Alkonynapló II. rövid, mindig a lényegre törő feljegyzései és megállapításai mély, zsigeri rokonságot mutatnak Oravecz Imre létösszegző költészetével. Olvasmányélmények, hétköznapi történések, az idősödő test üzenetértékű tünetei mellett visszaemlékezésekkel, álmokkal és önelemzési kísérletekkel találkozhatunk a kötet lapjain. (Magvető)

Pethő Balázs: Vadak csemegéje

A Váry család idilli élete egyetlen hét alatt foszlott semmivé. Hétéves kislányukat elrabolták a nyaralóból, helyére pedig a hallgatás és a bűntudat költözött. Emese ugyan egy hétre rá előkerült – megkötözve, szemmel látható sérülés nélkül –, de az előtte mindig vidám, az állatokért rajongó gyermek soha többé nem nevetett, nem beszélt, csak elvétve reagált, és állandó felügyeletre szorult. Az apja a munkába, az anyja a vallásba menekült, nővére, Anna pedig Londonban próbálta elfojtani a lelkiismeret-furdalását: azon a napon neki kellett volna vigyáznia kishúgára.

A Vadak csemegéje nem csupán családregénybe oltott lélektani thriller a bűnről, a vezeklésről és az igazságszolgáltatásról, hanem szépirodalmi igényességgel megírt történet arról, hogy a szörnyek kivétel nélkül szörnyeket szülnek. (Ampersand)

Tompa Andrea: Kiváló testek

Tompa Andrea új regényéből kiderül, hogy a poklot a kíváncsiaknak csinálták. A hatalom kíváncsi – olyasmit akar tudni, ami nem tartozik rá. Hogy ki kit szeret, kivel szexel. Mindez létrehozza a kíváncsiak társadalmát, akik tudni akarnak vagy tudni vélnek. A közösség pedig hol megbomlik, hol összekapaszkodik és áthatolhatatlanná válik. Senki és semmi nem lehet a hatalmon kívül – veti fel a kötet. (Jelenkor)

Vámos Miklós: Kerülő, avagy a közép-európai sima zsidók létélménye

Vámos Miklós Karcsú Könyvek sorozatának 9. kötete vallomás. Főhőse arról ad számot, hogyan kerülte el a zsidóság egy életen át. Hányszor próbált valamiképpen igazi zsidóvá válni, elsajátítani az ehhez szükséges szokásokat, követni a hagyományokat. Mindezeket egy közép-európai környezetben, vendégprofesszorként nyugaton, íróként itthon, Magyarországon. (Athenaeum)