Ziggy Stardust és Zsákos Bilbó útnak indul
A könyvpiac tetőzött karácsony előtt, de némi időbe még beletelik, amíg végigolvassuk az ajándékba kapott köteteket. Ezért azt tervezzük, az új kiadások megérkezéséig egy-egy (szub)zsáner legérdekesebb friss megjelenései közül válogatunk. Az e heti könyvajánlónk azonban egy külön médiummal foglalkozik, hiszen 2026 első Könyvjelzője a képregényekre fókuszál. Szó lesz Tolkien-adaptációról, Bowie-pályaképről, felszabadító történetekről, és természetesen nyomon követhetjük egy hős születését is.
J. R. R. Tolkien–Charles Dixon: A hobbit
A képregényt idehaza hosszú évtizedeken át sokan az adaptációval azonosították, és ebben komoly része volt Zórád Ernő, Cs. Horváth Tibor és Korcsmáros Pál Kádár-kori alkotásainak. A rendszerváltás után aztán elárasztották az újságosbódékat az amerikai comicsfüzetek, és egyre nagyobb számban érkeztek a tengerentúli, európai, távol-keleti és a hazai szerzői képregények is. Persze azzal, hogy a médium egyre komolyabb szeletet követel magának a könyvpiacon, és végre a könyvesboltokban is egyre több képregény közül válogathatunk, a fontos szép- vagy zsánerirodalmi művek képregényesített változataira is ismét több fény vetül. Ezek a kiadványok izgalmas ajánlatot jelentenek az adott szerző vagy mű rajongóinak, de edukatív célokat is szolgálhatnak azzal, hogy kedvet csinálnak bizonyos írói világokhoz az induló olvasóknak. A hobbit-képregény előbbi és utóbbi csoporthoz tartozóknak is izgalmas link lehet Tolkien univerzumához.
David Wenzel Zsákos Bilbó történetét elbeszélő képregénye eredetileg 1989-ben jelent meg, a friss kiadást pedig új oldalakkal bővítve, a rajzoló utószavával, Gy. Horváth László fordításában adta közre a Magvető. (Magvető, 7499 Ft)
Reinhard Kleist: Starman – David Bowie és a Ziggy Stardust évek
A popsztárok eleve képregényfigura-szerűek, nem csoda hát, hogy egyre nagyobb számban jelennek meg idehaza is a legjelentősebb zenekarok és előadók pályáját vagy karrierjének egyes szakaszait feldolgozó graphic novelek. David Bowie kétségkívül kitűnő képregény-alapanyag. A Johnny Cash- és Nick Cave-történetet is rajzoló Reinhard Kleist először Bowie Ziggy Stardust-éveit képregényesítette meg. (Aztán pedig elkészítette a berlini éveket.)
Ziggy Stardust 1972-ben született, és a szexuális identitással, valamint a nemi szerepekkel való provokatív játéka hozzájárult ahhoz, hogy David Bowie minden idők egyik legnagyobb hatású popzenészévé legyen.
Reinhard Kleist képregénye egybeszövi a harsány művészfigura keletkezését Bowie Ziggy Stardust előtti szerencsétlen próbálkozásaival, illetve a hírneve csúcsán önmagával folytatott küzdelmével. A Starman a szuperhősképregények egyik legfontosabb toposzát, az átalakulást viszi színre. Azt követhetjük benne nyomon, milyen szédítő gyorsasággal alakul át rocksztárrá David Bowie, akit züllött életmódja miatt a bukás fenyeget. (Troubadour Books, 9999 Ft)
Julie Dachez–Mademoiselle Caroline: Láthatatlan különbségek – Egy autista útja a teljes élet felé
Ma már evidens, hogy a képregényeknek nem csak szuperképességekkel bíró alakok lehetnek a főszereplői, és ha előbb nem, a Marvel-filmekkel világos lett az is, hogy a nem mindennapi tulajdonságokkal rendelkezőknek sem egyszerűek a mindennapjai.
A Láthatatlan különbségek címszereplője, Marguerite 27 éves, és látszólag semmiben sem különbözik a többi embertől. Szép, energikus és okos. Egy nagyvállalatnál dolgozik, és párkapcsolatban él. Mégis, kívülállónak érzi magát mindenütt. Nap mint nap kemény munkát fektet abba, hogy megőrizze az összeszedettség látszatát. Ragaszkodik a rutinjához, olyannyira, hogy az már-már súrolja a kényszeresség határát. Kimondottan zavarják a zajok, és a munkatársai csevegését sem könnyen viseli. Akkor érzi jól magát, ha otthon lehet. Végül megelégeli mindezt, és nyomozásba kezd. Kiderül, hogy ő egy jól funkcionáló autista – az egész életét megváltoztatja ez a felfedezés.
A francia szerző-illusztrátor páros képregénye érzékletesen mutatja be, milyen felszabadító lehet egy neurodivergens ember számára, ha végre megtalálja a helyét a világban, és rájön, hogy mindeddig az átlagember szűrőjén át próbálta érzékelni a világot, miközben az ő érzékelése egyáltalán nem átlagos. (Tea, 9800 Ft)
Tereza Kopecka–Tomáš Kopecký: Tiszta őrület
A tizenhét éves Anna már egy hete nem hagyta el a szobáját. Amikor megpróbálta, kalapálni kezdett a szíve, és olyan rosszul lett, hogy azt hitte, belehal. Visszatér ugyan az iskolába, de a fojtogató szorongás vele marad. Egyszeriben képtelen idegenekkel utazni a buszon, vagy ismeretlen útvonalon közlekedni. Egy iskolatársa felbukkanása hoz számára megnyugvást. Bár alig tud valamit Maxról, azonnal a barátjának érzi. Amikor a fiú a nyári szünet első napján megjelenik a házuk előtt egy furgonnal, Anna váratlan utazásra indul. Kérdés, hogy bírni fogja-e a kalandokat a rá-rátörő pánikrohamokkal. A Tiszta őrület című cseh képregény főhősével a fiúk és a lányok egyaránt könnyen azonosulhatnak. (Csirimojó, 6995 Ft)
Pöttöm világ – Babamóka hason fekve
Végül egy kváziképregény a legkisebbeknek. Nagy Diána Babageometria című sorozata nemcsak a kislányomat bűvölte el, hanem engem is. Ezek az Escher művészetét idéző, egyszerű formákat izgalmasan játékba hívó kiadványok amiatt is csodálatosak, mert tulajdonképpen ezek az első kötetek, amik képesek megragadni a majdani olvasók figyelmét.
Az ugyancsak a Móra gondozásában megjelenő Pöttöm világ – Babamóka hason fekve a Babageometria nézegetőinél egy-két hónappal idősebb olvasókra számít. Ezt igazolja az alcím a befogadás testhelyzetére vonatkozó része, valamint az is, hogy ez a kihajtható babakönyv tükröt is tartalmaz. Szóval nemcsak azt érdemes követni, melyek lesznek a kislány-kisfiú kedvenc kontrasztos képei, hanem tanúi lehetünk annak is, amint a tükörben felfedezi magát: hős születik. (Móra, 2499 Ft)
