Itt az új Bogyó és Babóca, úgyhogy tudjuk, mitől lesznek hangosak januárban az ovik

Mi köze a karácsonyi fűszereknek a nagy földrajzi felfedezésekhez? Miről levelezett Franz Kafka egy férjezett cseh újságíróval, aki le akarta fordítani a műveit? Ki az a festőként és íróként is maradandó életművet alkotó nő, aki nem elégedett meg a múzsa szerepkörével? A Telex heti könyvajánlójából kiderül. És ha ez nem lenne elég, bemutatunk két új Bartos Erika-kötetet is.

Bartos Erika: Ovis jelek meséi – Zöld csoport; Bogyó és Babóca – Érzelmek meséi

Egy új Bogyó és Babóca-megjelenés olyan esemény, amiről nemcsak az oviban, hanem az általános iskolában is beszélni fognak az ünnepek után. A szülők és a gyerekek is. Bartos Erika ráadásul idén elkényezteti az olvasókat és a felolvasókat is: december második felében jelent meg az Ovis jelek sorozat zöld csoportra fókuszáló része, de ugyanilyen jó hír az építészként végzett szerző rajongóinak, hogy tovább épült a Bogyó és Babóca-univerzum is.

Előbbiben önálló mesét kapott a sátor, a bicikli, a szélforgó, a kosár, a dob, a talicska, a gólya, a mókus, a korcsolya és a focilabda is. Az Érzelmek meséi alcímű könyvben pedig tíz történeten keresztül követhetjük végig a kisgyermekkor alapvető érzelmeit. Babóca és az öröm, Bogyó és a csodálkozás, Gömbi és a félelem, Pihe és a szomorúság, Baltazár és a harag, Vendel és az undor, Ugri és az irigység, Döme és a türelem, a bolhák és a telhetetlenség, végül Bagolydoktor és a nyugalom története segít eligazodni az érzelmek között. (Citera Kft., 4990 Ft és 6990 Ft)

Roger Crowley: Fűszer – A 16. századi versengés, amelyből modern világunk született

A karácsonyi süteményekbe kerülő szegfűszegről, fahéjról és szerecsendióról aligha jut eszünkbe a nagy földrajzi felfedezések kora, pedig ötszáz évvel ezelőtt pont ezek a fűszerek delejezték meg a tengeri hatalmakat, ami folyamatos torzsalkodásokhoz és nem mellékesen a világ megismeréséhez és feltérképezéséhez vezetett. A délkelet-ázsiai szigeteken termő, óriási haszonnal kecsegtető fűszernövények mágnesként vonzották az európai kereskedőket. Először a portugálok vetették meg horgonyaikat a térségben Afrikát megkerülve, de a spanyolok sem akartak kimaradni a buliból, akik egy fura egyezmény, és az óceánokon tologatott virtuális határok miatt arra kényszerültek, hogy az akkoriban felfedezett Amerikát megkerülve jussanak el Ázsiába. Csakhogy arra még senki sem hajózott korábban. Az olyan egyszerre hazardírozó és kiváló tengerészeknek köszönhetően, mint Magellán, végül kínkeservesen sikerült eljutniuk a Csendes-óceánt átszelve a Fűszer-szigetekre, így meglett az a vízi út, ami hiányzott a világ nagy összekapcsolódásához. Azt ezt megspékelő ezüstéhség aztán szépen beindította a globális kereskedelmet, ami a mai napig is működik.

Az általában tengerek körül sertepertélő, itthon is jól ismert Roger Crowley egykori navigátorok és kapitányok hajónaplói, levelezései alapján mutatja be a spanyolok elkeseredett küzdelmét, kudarcaikat vagy éppen szorult helyzetekből való, csodaszámba menő megmeneküléseiket. A kalandos projektekről olvasva akár fűszerillatot is érezhetünk, de valószínűleg az lesz az első reakciónk, hogy ide rögtön egy világtérképet! Szerencsére a kötet is bőven tartalmaz korabeli ábrázolásokat és térképrészleteket. A brit történész arra is rámutat, hogy a gazdaság felfuttatása mellett már akkor megágyaztak mindazoknak a problémáknak, amikért ma szorongunk, az erőforrások felélésének, a környezetszennyezésnek, az idegen kórokozók behurcolásának és a társadalmak leradírozásának. (Park Könyvkiadó, 8500 Ft)

Franz Kafka: Levelek Milenának

„Olyan ez, mintha lepillantanánk a pokolba, és a lent lévő felkiált és elmagyarázza az életét, és hogy hogyan rendezkedett ott be. Előbb ebben az üstben sül, majd a másikban, és aztán leül a sarokba, hogy kissé kigőzölögjön. (…) Senki sem énekel olyan tisztán, mint azok, akik a legmélyebb pokolban laknak; amit az angyalok énekének vélünk, az az ő énekük” – írta a közép-európai abszurd mestere Milena Jesenskának. A cseh újságírónőt lenyűgözték Kafka művei, és azzal kereste meg, hogy szeretné lefordítani azokat. Először jelentéstani problémákról, szójátékokról, valamint Prága és Bécs kultúrájáról beszélgettek. Kisvártatva azonban barátságuk szerelemmé alakult, kapcsolatuk azonban plátói maradt, mindössze két alkalommal találkoztak személyesen.

Évtizedekkel a korábbi töredékes publikáció után Franz Kafka Milena Jesenskához írt levelei először jelennek meg teljes terjedelmükben magyarul. A szövegek képei, álombeszámolói, gondolatai az elbeszélésekkel és regénytöredékekkel egyetlen, roppant nyelvi erejű folyamot alkotnak. A kötet magában foglalja Milena két írását is. A levelezésből nemcsak kettejüket ismerhetjük meg, hanem a kort is, amelyben éltek. A leveleket Eörsi István és Rácz Péter, a korábbi német kiadásokból kimaradt részeket és Milena Jesenská írásait Miklós Tamás fordította. (Atlantisz, 5995 Ft)

Michaela Carter: Leonora reggeli fényben

1937 nyarán a dúsgazdag családból származó, húszéves, vadóc Leonora Carrington találkozott a korszak művészvilágának szupersztárjával, a nála huszonhét évvel idősebb, és nem mellesleg nős Max Ernsttel. Kell-e mondanunk, egymásba szerettek teljesen. Carrington belépett a szürrealisták közé, és megismerkedett a valóság határait épp újrarajzoló Man Ray-jel, Lee Millerrel, André Bretonnal és Salvador Dalíval. A második világháború azonban mindent elsöpört. Amikor a nácik internálták Ernstet, a nő idegösszeomlást kapott, amit kegyetlen pszichiátriai kezelések követtek.

A & Kiadó Carringtonnak már két kötetét (A hallókürt, és a Fehér nyulak) megjelentette magyarul, illetve ugyancsak náluk jött ki a festőként is jelentős szerző regényes életrajza is. Az Elena Poniatowska által jegyzett kötetről azt írtuk: „aki szeretne olvasni a múlt század egyik legnagyobb lázadójáról egy olyan nézőpontból, amivel máshol nem igazán lehet találkozni, az nyugodtan vágjon neki a Leonorának, mert megéri”.

Érdemes belevágni Michaela Carter történelmi regényébe is, amely a kiadó ajánlása szerint nem a „nagy férfi nőjének” története, hanem a „nagy nőé”. Leonora ugyanis nem törődik bele a múzsa szerepbe, hanem saját sorsának formálója lesz, akit még a történelem legsötétebb órái sem képesek meghajlítani. (&, 7200 Ft)