Krasznahorkai László átvette az irodalmi Nobel-díjat, amelyet október 9-én ítélt oda neki a Svéd Akadémia.
A Nobel-díj-átadó ünnepséget hagyományosan a díjat alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják. A stockholmi hangversenyteremben rendezett ceremónián a Nobel Alapítvány nevében Astrid Söderbergh Widding, a kuratórium elnöke köszöntötte a díjazottakat. „A tágabb világban – annak gyors, kiszámíthatatlan, paradox és összegubancolódó folyamataival – nehéznek tűnhet bizalmat és reményt ébreszteni a jövő iránt. Ebben a világban Alfred Nobel víziója erőteljes emlékeztető a tudomány, az irodalom és a béke átalakító erejére” – fogalmazott, majd azt is megjegyezte, hogy a tudomány lingua franca, azaz az emberiség közös nyelve az emberi tudás határainak feltárásában és tágításában.
„Az idei irodalmi díjat egy olyan szerző kapja, akinek műveiben a melankólia és az apokalipszis tűnik dominánsnak, ám ahol a művészet és az alkotás ereje mégis felülkerekedhet a sötét és erőszakos erőkön” – mondta a kuratórium elnöke Krasznahorkai Lászlóról.
A tudományos élet és az irodalom legrangosabb nemzetközi kitüntetését XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a díjazottaknak – először a fizikai Nobel-díjasoknak. John Clarke, Michel H. Devoret és John M. Martinis egy elektromos áramkörben fedezték fel a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektust és az energiakvantálást. Hogy ez miért érdekes, és egyáltalán mit jelent, arról ebben a cikkben írtunk bővebben.
Utánuk következtek a kémiai Nobel-díjasok: Kitagava Szuszumu, Richard Robson és Omar M. Yaghi a szerves fémvegyületek egy új keretrendszerének kifejlesztéséért részesültek az elismerésben.
Az élettani Nobel-díjat idén Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi érdemelte ki a perifériás immuntoleranciával foglalkozó kutatásukért – erről itt olvashatnak részletesen.
Az idei irodalmi Nobel-díjast, Krasznahorkai Lászlót Anders Olsson irodalomtudós, a Svéd Akadémia professzora méltatta, a magyar író több művére is kitérve. Az 1985-ös Sátántangóról azt mondta, hogy sejtelmes módon ábrázol egy reménytelen lelkekből álló csoportot. Az ellenállás melankóliájáról szólva kiemelte, hogy abban mesterien megrajzolt, lidérces jelenetekben bontakozik ki a rend és a rendetlenség brutális küzdelme, amelynek hatásai elől senki sem menekül. A Herscht 07769 című, négyszáz oldalon át hömpölygő regényről pedig azt mondta, hogy az nemcsak megragadja a valóság összetettségét, hanem el is homályosítja azt, miközben a nyelv zenévé válik.
„Krasznahorkai László írói nagysága abban áll, hogy sikerült egy olyan művészi tekintetet megteremtenie, amely teljesen mentes az illúzióktól, átlát az ember alkotta rendek törékenységén, mégis töretlenül hisz az irodalom erejében” – mondta Anders Olsson, aki kitért Krasznahorkai hömpölygő stílusára is, amely szerinte egyszerre foglalja magában a súlyosságot és a könnyedséget, a melankóliát és a mámort, a nagyotmondó történeteket és a költői intenzitást.
Ezután Krasznahorkai László átvette a Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól.
Krasznahorkai után a közgazdasági Nobel-emlékdíjasok – Joel Mokyr, Philippe Aghion és Peter Howitt – következtek, akik az innovációvezérelt gazdasági növekedés magyarázatáért részesültek az elismerésben.
A Nobel-békedíj-átadó ceremóniát ma kora délután tartották Oslóban, ám azon a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado végül nem tudott személyesen jelen lenni, így lánya vette át az elismerést. Ennek okairól itt írtunk bővebben.
Krasznahorkai László szombat hajnalban érkezett meg Stockholmba, majd másnap beszédet mondott a Svéd Akadémia ünnepi ülésén. A nagy ívű előadásban, amelynek fontosabb állításairól itt számoltunk be, régi és új angyalokról, az emberi méltóságról, a lázadásról és a reményről beszélt. A „Jó soha nem éri el a csápoló Gonoszt, mert a Jó és a Gonosz között nincsen semmiféle remény” – fogalmazott.
A Svéd Akadémia október 9-én ítélte oda a Kossuth-díjas írónak az irodalmi Nobel-díjat. A hivatalos indoklás szerint Krasznahorkai látnoki erejű műveiért részesült az elismerésben, amelyek az apokaliptikus terror közepette is képesek megmutatni a művészet erejét. A Nobel-díjas szerzőről készült, múlt héten bemutatott svéd portréfilmről itt írtunk hosszabban, legújabb regényéről, A magyar nemzet biztonságáról pedig itt közöltünk kritikát. Ha kíváncsi arra, hogy milyen budapesti és vidéki programokat tartanak a szerdai díjátadóhoz kapcsolódva, ezt a cikkünket ajánljuk.
Ha szívesen visszanézné az idei Nobel-díj-átadó ünnepséget, itt teheti meg:
Ez a cikk egy élő tudósítás volt, annak tartalma folyamatosan frissült.
