Piszkos pénzek, félrenéző bankárok: feltárulnak a világ egyik legnagyobb bankjának titkai

Piszkos pénzek, félrenéző bankárok: feltárulnak a világ egyik legnagyobb bankjának titkai
Illusztráció: Studio Yadi
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

A Deutsche Bank (DB) évek óta próbálja meggyőzni a világot arról, hogy lezárult a korszak, amikor a bank működését sorozatos bírságok, peren kívüli egyezségek és botrányok jellemezték. Amikor 2018-ban Christian Sewing lett a vezérigazgató, megígérte, hogy onnantól a német bankóriás más lesz: stabilabb és „egy kicsit unalmasabb”.

Az Inside Deutsche Bank néven futó nemzetközi nyomozás, amelyben több mint 200 újságíró vett részt a világ minden tájáról, erőteljesen árnyalja ezt a képet.

Belülről mutat meg egy bankot, amely hatalmas apparátust épített ki a pénzügyi bűnözés megelőzésére, mégsem tudta azt jól működtetni. Sokszor nem ismerte fel a pénzmosás és a szankcióelkerülés jeleit, vagy csak évek múltán vett észre gyanús pénzmozgásokat.

Kiderül belőle, hogy a bank megannyi alkalommal hajlandó volt eltérni saját szabályaitól, ha befolyásos ügyfelekről volt szó. Egy jó üzlet kedvéért újra és újra háttérbe szorította a saját compliance rendszerét.

Az újságírók munkája több mint 15 millió kiszivárgott belső iraton alapszik. A dokumentumok között vannak például a bankvezetés emailjei, titkos kockázatértékelési jelentések, gyanús tranzakciókat részletező dokumentumok és kiemelt ügyfelek adatai. Köztük például Donald Trump, Jeffrey Epstein vagy éppen szankciókkal sújtott pénzemberek sora. Cégek, amelyekben önkényuralmi rendszerek pénze van. Pénzmozgások, amelyek környezetpusztító projektek megvalósításához vagy éppen fegyverkereskedelemhez, prostitúcióhoz köthetők.

Az adatokat Josy Joseph indiai író és újságíró, valamint Khadija Sharife dél-afrikai újságíró szerezte meg, a nyomozást pedig a Barracuda Media, egy dél-afrikai nonprofit szervezet irányította a németországi Data and Research Center (DARC) technikai támogatásával. A munkába az elmúlt hónapokban világszerte több mint 50 szerkesztőség újságírói kapcsolódtak be.

A projektben egyetlen magyar partnerként a Direkt36 is részt vett, hogy feltárja a magyar vonatkozású iratokból kirajzolódó történeteket. Ennek eredményét hamarosan külön cikkben mutatjuk be.

Az iratokat két forrás bocsátotta az újságírók rendelkezésére. A névtelenséget kérő források lemásolták a fájlokat a Deutsche Bank rendszeréből és kihozták őket onnan. Ügyvédjük közölte, hogy az anyagot megosztották az amerikai igazságügyi minisztériummal is.

Az adatokat kiszivárogtató források nyilatkozatban jelezték, hogy „mélyen elkötelezettek a közérdek szolgálata iránt”, és elsősorban az motiválta őket, hogy megmutassák a Deutsche Bank és orosz oligarchák ellentmondásos viszonyát.

Vigyáztak az orosz ügyfelekre

Miután Vlagyimir Putyin Oroszországa 2014-ben elfoglalta a Krím félszigetet, a nyugati országok által bevezetett szankciókra a bankvilágnak is reagálnia kellett. El kellett dönteniük, hogy orosz ügyfélkörük mekkora része maradt vállalható.

„Elkezdtünk listákat írni, hogy ki a jó oligarcha és ki a rossz oligarcha” – mondta az újságíróknak egy forrás, aki ismeri a Deutsche Bank akkori működését.

A DB az orosz piac jövedelmezősége miatt nehezen mondott le az orosz ügyfeleiről, és számos befolyásos orosz állampolgárnak segített fenntartania a számláját a Krím félsziget annektálása után is. Ezt úgy intézték el, hogy 2015-ben több orosz ügyfél számláját a svájci és luxemburgi DB-fiókokba költöztették. Ezekben az országokban ugyanis a banktitok jóval szigorúbb. 2015 októberére a bank teljes oroszügyfél-forgalmának 60 százalékát Svájc bonyolította le, Luxemburg 13 százalékot tett ki.

Ezzel a lépéssel számos ügyfél adatait el tudták rejteni még akkor is, amikor az amerikai igazságügyi minisztérium információt kért a banktól az ukrajnai invázió utáni napokban. Az amerikaiak tudni akarták, hogyan garantálja a bank a magánszemélyekre, vállalatokra és az orosz kormányra kiszabott szankciók betartását. Kértek egy listát minden szankcionált orosz ügyfélről, a számlaadataikkal és az egyenlegükkel együtt.

A Deutsche Bankban ekkor folytak viták arról, hogy mennyi információt osszanak meg az amerikai igazságügyi minisztériummal, de végül úgy döntöttek, hogy a svájci és luxemburgi banktitokszabályokra hivatkozva csak egy szűk információcsomagot adnak át az amerikaiaknak.

A bank azt is közölte az amerikaiakkal, hogy – ha nem érkezik erre külön kérés a minisztériumtól – nem osztanak meg információt azokról a szervezetekről, amelyekben a szankcionált tulajdonosok részesedése 50 százalék alatt volt, így kihagyva az ezekkel a vállalatokkal kapcsolatos, potenciálisan fontos információkat.

A kiszivárgott dokumentumok alapján azok között, akikről nem árultak el minden adatot, szerepelt például Oleg Gyeripaszka orosz alumíniumipari üzletember, akit az Egyesült Államok már 2018-ban szankciókkal sújtott. Egy, a minisztérium kéréseiről szóló belső levelezésből az is kiderült, hogy az amerikaiakkal nem közölték azt sem, hogy a Deutsche Banknak több ezer ügyfélkapcsolata volt a korlátozó intézkedések által érintett orosz ügyfelekkel, mivel ez a bank egyik dolgozója szerint „olyan információ volt, amelyet nem kértek”.

Az orosz piac megtartása folyamatos konfliktust okozott a bankon belül. A belső levelezések alapján a vezetés jövedelmező lehetőségként tekintett az oroszokkal való üzletelésre, ezzel szemben a szabályozásoknak való megfelelésért felelős szakértők és más tanácsadók gyakran inkább az ellenkezője mellett érveltek.

2020 májusában például a bankvezetés az orosz piacon való további terjeszkedést tervezett.

A bank pénzügyi bűnözés elleni osztályát ez olyan nehéz helyzetbe hozta, hogy az egyik munkatárs egy belső levelezésben úgy fogalmazott, akár egy vonat elé is dobhatták volna őket.

Az újságíróknak írt válaszában a Deutsche Bank kijelentette, hogy az orosz kapcsolattal bíró ügyfeleiket „alávetették a vonatkozó ügyfélfelvételi, átvilágítási, szankciós, tényleges tulajdonosi és hírnévkockázati ellenőrzéseknek”. Hozzátették, hogy a DB 2014 óta „jelentősen csökkentette oroszországi üzleti tevékenységének hitelkockázatát, ügyfél- és üzleti körét, valamint kockázati profilját”, még mielőtt a 2022-es ukrajnai invázió után úgy döntött volna, hogy felszámolja tevékenységét. A DB közölte emellett, hogy határozottan visszautasít „minden olyan állítást, miszerint a Deutsche Bank az ügyfeleinek segített volna a szankciók kijátszásában”.

Trump, Epstein és oligarchák iratai szivárogtak ki

A kiszivárgott dokumentumok a világ legbefolyásosabb embereinek érzékeny adatait is tartalmazzák. A már említett orosz oligarchán, Oleg Gyeripaszkán kívül köztük van a szintén orosz Roman Abramovics acélmágnás, a Chelsea labdarúgóklub egykori tulajdonosa, vagy éppen X. Ráma thaiföldi király és Donald Trump amerikai elnök.

A bank hitelezője volt az először 2016-ban amerikai elnökké választott Trumpnak. Ekkor egy speciális védőhálót igyekeztek vonni a fontos ügyfél köré. A vele kapcsolatos dokumentumokat és kommunikációt szigorúan titkosították, a hozzáférést korlátozták.

A műveletet „Novus Ordónak”, azaz „Új Rendnek” nevezték el.

Aztán 2017-ben a DB egyik alkalmazottja véletlenül elküldött egy külső félnek egy linket, amely több mint 1500 ügyfél pénzügyi adatait tartalmazta. Három érintett számla valószínűleg Trumpé volt – ezeket a belső kommunikációban „DT” és „DJT” névvel jelölték. A bank vezetői vitáztak arról, hogy a hibáról szólni kellene-e Trumpnak, de végül úgy döntöttek, hogy nem értesítik az amerikai elnököt. „OK” – nyugtázta Christian Sewing vezérigazgató, miután tájékoztatták a helyzet kezeléséről.

Jeffrey Epstein pénzügyeit is intézte a DB. 2013-ban vették fel az ügyfelek közé, vagyis évekkel azután, hogy Epsteint kiskorú prostitúcióra való felbujtása miatt elítélték.

A kiszivárgott információkból kiderül, hogy a bank később közel 600 millió dollár értékű gyanús tranzakciót azonosított, amelyekben Epstein és hálózata érintett volt – ez több mint kétszerese az eddig nyilvánosan ismert összegnek.

A kiszivárgott adatok szerint a DB levelezőbankként – tehát egy kisebb, helyi bank nemzetközi átutalásait lebonyolító partnerként – segített továbbítani a Szíria egykori alelnökéhez, Rifat al-Aszadhoz kapcsolódó kifizetéseket.

Al-Aszad „Háma mészárosaként” ismert az 1982-ben végrehajtott hámai vérengzésben való szerepe miatt.

A banknak ügyfele volt az a malajziai üzletember, Jho Low is, aki központi szereplője volt annak a pénzmosó rendszernek, amely korábban több mint 4,5 milliárd dollárt tüntetett el Malajzia állami befektetési alapjából. A DB malajziai leányvállalatát, a Deutsche Bank (Malaysia) Berhadot az 1MDB nevű fejlesztési vállalat jelenleg is perli az említett pénzeszközök egy részének átutalásában játszott állítólagos szerepe miatt.

A DB újságírói kérdésekre reagálva kijelentette, hogy az említett ügyek „sok évvel, egyes esetekben évtizedekkel ezelőttre nyúlnak vissza”. A bank szerint ezeket az ügyeket – amennyiben releváns volt – akkoriban felülvizsgálták, és szükség szerint megvitatták a szabályozó szervekkel és az illetékes hatóságokkal.

„Ma már egy másik bank vagyunk” – tette hozzá az intézmény, amely hangsúlyozta, hogy „Christian Sewing vezetése alatt a Deutsche Bank alapvető átalakuláson ment keresztül”.

A bank szerint 2019 és 2025 között 7 milliárd eurót fektetett be az ügyfeleinek és a tranzakciók átvilágítására hivatott gyakorlatainak fejlesztésébe.

Epstein ügyében a bank kijelentette, hiba volt őt felvenni az ügyfelei közé, és sajnálja a vele fennálló korábbi kapcsolatát. Az al-Aszadhoz kapcsolódó kifizetésekről azt közölte, hogy az ügy 2022-ben lezárult. (Ekkor 7 millió eurós bírságot szabott ki a német hatóság a pénzintézettel szemben.)

Gyeripaszka, Low és Trump sem válaszolt az újságírók megkeresésére. Az Abramovicsot képviselő ügyvédi iroda az újságíróknak adott válaszában minden szabályszegésre való utalást visszautasított, beleértve a bűncselekményre és korrupcióra vonatkozó állításokat is.

Rugalmasan kezelték a szabályokat

A bank vezetése és a pénzügyi bűncselekmények megelőzésén dolgozó szakemberek közötti ellentét időről időre felszínre került.

Egy 2017-es levelezésben Christian Sewing, aki akkor igazgatósági tagként dolgozott, arra panaszkodott, hogy az ügyfelek átvilágítására vonatkozó „Know-Your-Customer (KYC)” szabályok negatívan hatnak az üzletre. „A KYC kinyírja a bevételeinket” – írta.

A DB erre az újságíróknak úgy reagált, hogy visszautasítja a Sewing „állítólagos hozzáállásával” kapcsolatos „hamis inszinuációkat”. A DB a befolyásos ügyfelei érdekében alkalmanként lazított is ezeken a szabályokon.

A kazah milliárdos, Timur Kulibajev vagyonának eredete például régóta aggasztotta a bank ügyfél-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársait. 2013-ban egy belső jelentés „számos korrupciós vádra” hívta fel a figyelmet, 2020-ban pedig egy elemzés azt firtatta, vajon a kazah exelnök veje jogszerűen szerezte-e a vagyonát.

Kulibajev számlájára 2020 januárjában 15 millió dollár érkezett az Egyesült Arab Emírségekből. Az üzletember nem tudta megmagyarázni, mi történt, ezért a dokumentumok szerint a DB blokkolta a beérkező átutalásokat a számlán. Hetekkel később azonban a bank luxemburgi fiókjában elkezdtek intézni egy számlanyitást Kulibajev felesége számára. További hónapok teltek el, mire a DB belső levelezése szerint felmerült a bankon belül az üzleti kapcsolat megszüntetése.

Kulibajev ügyvédi irodáján keresztül tagadta, hogy bármilyen szabálysértést követett volna el, szerinte a bankot tájékoztatták a jövedelmének forrásairól és vagyona eredetéről. A Deutsche Bank közölte, hogy „nem nyilatkozik tényleges, potenciális vagy korábbi ügyfélkapcsolatokról”.

Az üzleti érdek a klímacélokat is felülírta

A kiszivárgott iratokból az is kiderül, hogy a bank valójában nem akkora híve a klímaváltozás elleni küzdelemnek, mint azt kifelé mutatni szereti.

2020-ban például a DB vállalta, hogy a továbbiakban nem támogat új olaj- és földgázberuházásokat a sarkkörön. Csupán néhány hónappal később mégis lehetővé tett egy 1,5 milliárd eurós kifizetést, amely a Trafigura nevű nyersanyagipari óriáscég befektetéséhez kapcsolódott. A Trafigura a Vostok Oil nevű projektet támogatta. Az indoklás: a Deutsche Bank csupán a Trafigura nevében bonyolította le a tranzakciót, és nem saját maga finanszírozta a projektet.

A Trafigura válaszában megerősítette a tranzakció tényét, és jelezte, hogy 2022-ben kiszállt a projektből. A DB nem kommentálta az esetet.

Bár a következő évben, 2021-ben Sewing nyilvánosan elkötelezte a Deutsche Bankot a zéró szén-dioxid-kibocsátású jövő mellett, a bankárok továbbra is jelentős gáz- és kőolajipari projekteket engedélyeztek. Amikor egy vegyipari óriásvállalat, a Linde a bank támogatását kérte egy hatalmas gázkomplexum fejlesztéséhez az oroszországi Ust-Luga városában, a DB szakértői figyelmeztettek egy sor lehetséges kockázatra – pénzügyi bűncselekményekre, környezeti károkra. A bank egyik felső vezetőjének azonban más volt a prioritása.

„Szuperfontos és el kell nyernünk [a megbízást]” – írta.

Az ügyletet jóváhagyták.

A történtekkel kapcsolatban a Linde kijelentette, hogy „egyértelmű célok és átlátható jelentések révén” felelősséget vállal működése környezeti teljesítményéért. Hozzátette, hogy 2022-ben, az ukrajnai invázió után kiszállt az Ust-Luga projektből. A Deutsche Bank közölte, hogy téves az a feltételezés, miszerint a bank „megpróbálta kijátszani vagy elkerülni fenntarthatósági keretrendszerének alkalmazását”.

Piszkos eredetű pénzek

A bank saját belső vizsgálata derítette ki, milyen súlyos ügyben játszott szerepet a DB Kolumbiában 2019-ben. Ekkor több ezer olyan tranzakciót bonyolított le a bank, amely a szexipart gazdagította.

A vizsgálat legalább nyolc vállalatot talált, amely pénzmosásban lehetett érintett, egy másik szervezett bűnözéssel volt összefüggésbe hozható. Mire letiltotta a kifizetéseket, már több millió dollárt utaltak át rajtuk keresztül.

A gyanús tranzakciók nagy részét nem jelentette a bank a hatóságoknak. Amikor 2020-ban végre felfedezte, mi történik, gyorsan igyekezett pótolni a mulasztást: 230 SAR-t, azaz gyanús tranzakcióról szóló bejelentést küldött a hatóságoknak.

A DB az esetre úgy reagált, hogy a 2020-as belső vizsgálat után széles körben felülvizsgálta a levelezőbanki kapcsolataiban rejlő kockázatot. Ezek a bankok közötti, a nemzetközi átutalásokat segítő úgynevezett levelezőbanki kapcsolatok ugyanis – amellett, hogy a világgazdaság működéséhez elengedhetetlenek – kockázatot is rejtenek, mert elrejthetik a gyanús eredetű pénzek nemzetközi mozgását.

Néha azonban első ránézésre is egyértelmű jelekre nem figyelt fel a DB. A kiszivárgott tranzakciós adatok között az újságírók felfedeztek átutalásokat, amelyek kedvezményezettjei olyan cégek voltak, amelyek mögött feltehetően az észak-koreai rezsim rejtőzött. Néhány átutalás tárgyában az szerepelt: „Észak-Korea”.

„A Deutsche Bank alapelve, hogy korlátozta az Észak-Koreával folytatott ügyleteket, és a vonatkozó szabályoknak megfelelően együttműködött a bűnüldöző szervekkel és a felügyeleti hatóságokkal” – válaszolta erre a bank.

Az eredeti cikket Frederik Obermaier, Bastian Obermayer, Khadija Sharife, Brian Fitzpatrick és Josy Joseph írták.

Közreműködők: Sophia Baumann (PTM), Maria Christoph (PTM), Eva Jung (Berlinske), Michael Lund (Berlinske), Maria Fernanda Cruz (Barracuda Media), Aidila Razak (Barracuda Media), Nikita Saxena (Confluence), Craig Bentley-McKune (Financial Mail), Vernon Wessels (Financial Mail), Cynthia (FT), iStories, Hakan Tanriverdi (PTM), Lukas Kotkamp (Follow the Money), Naish Gawen (Data Desk), Maria Teresa Ronderos (CLIP), Francisca Skoknic (CLIP), Karina Shedrofsky (DARC), Vivian Yap (Malaysiakini), Nigel Aw (Malaysiakini), Aung Naing (Myanmar Now), Amy Doffegnies (Myanmar Now), Hala Nasreddine (DARAJ).

Illusztráció: Studio Yadi

Az eredeti, angol nyelven megjelent cikk ezen a linken elérhető.

A Deutsche Bank teljes válasza ezen linken olvasható.

Az Inside Deutsche Bank projektben részt vevő szerkesztőségek:

Africa Uncensored (Kenya), Agência Pública (Brazília), Armando.Info (Venezuela), Berlingske (Denmark), Cenozo (Burkina Faso), CIReN (Ciprus), Concolón (Panama), Crikey (Ausztrália), Cuestión Pública (Kolumbia), Daraj (Libanon), Data Desk (Egyesült Királyság), Dawn (Pakisztán), Delfi (Észtország), Der Spiegel (Németország), Der Standard (Ausztria), Direkt36 (Magyarország), El Armadillo (Kolumbia), El Clip (Latin-Amerika), elDiario.es (Spanyolország), El Universal (Mexikó), Finance Uncovered (Egyesült Királyság), Financial Mail (Dél-Afrika), Financial Times (Egyesült Királyság), Follow The Money (Hollandia), Foundation for Investigative Journalism (Nigéria), Gecko Project (Egyesült Királyság), Guard Post (Nigéria), Himal (Srí Lanka), IDL-Reporteros (Peru), Initium (Kína), Investigace.cz (Cseh Köztársaság), Investigative Journalism Bureau (Kanada), IrpiMedia (Olaszország), iStories (Oroszország), Kyodo News (Japán), La Nación (Argentína), Le Monde (Franciaország), Letau.net (Elefántcsontpart), Malaysiakini (Malajzia), Manager Magazin (Németország), Myanmar Now (Mianmar), Netra (Banglades), Newslaundry (India), New York Times (Egyesült Államok), Newstapa (KCIJ) (Dél-Korea), No Ficción (Guatemala), Paper Trail Media (Németország), Slidstvo.Info (Ukrajna), Tamedia (Svájc), Tempo (Indonézia), The Black Sea (Törökország), The News Minute (India), The Wire (India), Tiger Eye (Ghána), Vlast (Kazahsztán), ZDF (Németország)

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!