31 százalékkal több új lakást adtak át az év első 9 hónapjában, mint egy évvel korábban
Az év első 9 hónapjában 9803 új lakás épült, 31 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 331 volt, 12 százalékkal több, mint 2025 azonos időszakában – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A harmadik negyedévben kiadott új építési engedélyek alapján az előző év azonos időszakánál 17 százalékkal több, összesen 8584 lakóépület építését tervezték az országban.
A fővárosban 59 százalékkal, a megyei jogú városokban 24, a többi városban 12, a községekben pedig 17 százalékkal több lakást építettek, mint 2025 első három negyedévében. A fővárosban épült a lakások 41 százaléka, és a területi koncentráció ezen belül is erős, az otthonok 56 százaléka két kerületben épült fel: a XIII. kerületben 1146, a X. kerületben 1109 új lakást vettek használatba. Ugyanakkor a négy legkevesebb új lakással rendelkező kerületben (XX., XXI., V., VII.) összesen 5 darab új lakás épült.
A régiók közül csak Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon csökkent az új lakások száma az előző év azonos időszakához képest. Minden más régióban növekedést regisztráltak, a legnagyobb mértékűt Közép-Dunántúlon (62 százalék), Budapesten (59 százalék) és Észak-Alföldön (29 százalék). A megyei jogú városok közül Székesfehérváron (246) és Kecskeméten (216) vették használatba a legtöbb új lakást.
A négy legkevesebb új lakást realizáló megyei jogú városban, Esztergomban, Kaposváron, Tatabányán és Salgótarjánban a használatbavételek száma egyaránt 5 vagy annál kevesebb volt. A természetes személyek által épített lakások aránya a tavalyi 35 százalékról 29 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 65 százalékról 71 százalékra nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A KSH kitért arra is, hogy a fővárosban a lakások mérete átlagosan 66 négyzetéter volt, míg a megyei jogú városokban 106, a többi városban 107, a községekben pedig 114 négyzetméter. Az értékesítési céllal épített lakások aránya 70, a saját használatra építetteké 28 százalék volt, az összetétel az eladásra építettek felé mozdult el mintegy 5 százalékponttal – közölte a KSH.
