Vége a CATL hatósági engedélye miatt indított pernek, a bíróság elutasította a civilek keresetét
Csütörtökön jogerősen elutasította a felperesek keresetét a bíróság a perben, amit a debreceni CATL-akkumulátorgyár környezethasználati engedélyének bevonásáért indítottak a civilek – írta meg az MTI.
Az ítélet szerint a gyár környezethasználati engedélyét 2023 óta négy alkalommal módosították, ezek közül az utolsó alapjaiban változtatta meg az akkor még nem termelő gyár műszaki paramétereit. A negyedik módosítással többek között véglegesítették a tevékenység területfoglalását, jelentősen csökkent a gyár vízfelhasználása, megjelent a szürke víz használatára vonatkozó feltétel a határozatban, miközben a hulladék és a szennyvíz kezelésével kapcsolatos szabályok is változtak.
Szászi Ádám tanácsvezető bíró szerint a negyedik módosítás egy nem működő üzem minden olyan műszaki paraméterét, jogszabályokon alapuló működési feltételrendszerét érintette, amely kapcsán a felperesek a 2023-ban előterjesztett keresetleveleikben jogszabálysértésre hivatkoztak. Mivel az utolsó módosítással szemben a felperesek nem éltek fellebbezéssel, annak jogszerűségét a bíróság nem vizsgálhatta. A bíróság így nem dönthetett a 2023-as engedély megsemmisítéséről, mivel az eredeti formájában már nem létezett.
A bíró arról is beszélt, hogy a kormányhivatal ellenőrzi a gyár törvényes működését, és ha szabálytalan vagy az engedélytől eltérő működést tapasztal, az engedélyt bármikor felülvizsgálhatja, módosíthatja, visszavonhatja, és akár fel is függesztheti a gyár működését.
2022 nyarán jelentették be, hogy Debrecenben építi meg második európai gyárát a kínai CATL, amely piacvezető az elektromos autókba való akkumulátorok gyártásában. A közigazgatási pert eredetileg 2023 márciusában indította el felperesként több helyi magánszemély és civil szervezet, akik megkérdőjelezték a kormányhivatal által a CATL-gyárnak kiállított környezethasználati engedély jogszerűségét. Később a bíróság alperesként a kormányhivatal mellé a kínai CATL-gyárat is bevonta.
Kérdés volt, hogy indíthatnak-e egyáltalán pert a civilek, mivel felmerült, hogy nem is élnek a gyár hatásterületén, a bíróság ezért 2024-ben független igazságügyi szakértőket kért fel a hatásterület méretének megállapítására. Egy év elteltével, tavaly márciusban végül megjelent a két szakvélemény, amelyek szerint ezer sebből vérzett a gyár jelenlegi engedélye: egyedül a levegőtisztaság szempontjából állta meg a helyét, de se a vízhasználattal, se a zajszennyezéssel, se a környék vízháztartására és élővilágára gyakorolt hatásával kapcsolatban nem adott kielégítő válaszokat a szakértők szerint. A kormányhivatal akkor jogi trükközéssel akarta eltüntetni a szakvéleményt, ami a tiltakozóknak adott igazat.
Az üzem végül megváltoztatta korábbi terveit, és kérelmet adott be a környezethasználati engedélyének módosítására. Az új tervekben már nemcsak nikkel-kobalt-mangán-alapú, de lítium-vasfoszfát-alapú akkumulátorok gyártását is tervezték, és a legfontosabb változások közé tartozott, hogy a vízhasználat csökkentése érdekében a hagyományos hűtőtornyok használata helyett egy hatékonyabb és kevesebb vizet használó technológiát választott a cég.
A kormányváltás utáni időszakban felpörgött a hatósági ellenőrzések száma az akkuiparban: a G7 gyűjtése szerint a választások után összesen hét esetben indítottak vizsgálatot akkumulátoripari cégeknél augusztusig bezárólag, ami után négy esetben a gyárak pénzbírságot kaptak, és kétszer állították le legalább részben a termelést. A CATL-gyárban háromszor történt ebben az időszakban hatósági intézkedés.
