Bemutatta a kormány, milyen adóval sújtaná azokat a milliárdosokat, akik a vagyonadó elől külföldre vinnék a vagyonukat

Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

Kedd este benyújtotta a kormány az adózási szabályok módosításával kapcsolatos 110 oldalas törvényjavaslatát, amiben azt is bemutatták, hogy nézhet majd ki az exitadó, amivel az adópolitikai szempontból nem kívánatos külföldi vagyonkivonásokat szorítanák vissza.

A Tisza választási programjában szereplő, majd október elején részletesen is bemutatott vagyonadója évente egyszázalékos adóval fogja sújtani azokat, akik vagyona meghaladja az egymilliárd forintot, és 1,5 százalékossal azokat, akik vagyona a 100 milliárd forintot is eléri. Emiatt merült fel az is, hogy lehetnek majd milliárdosok, akik úgy döntenek, inkább kicsekkolnak Magyarországról: elköltöznek, vagy más módon hagyják el a magyar adóilletőségüket. Az ilyen vagyonkivonásokat is érinti majd az exitadó, ami szerint ezeket az eseteket úgy kell kezelni, mintha az adott személy exitálna a vagyonelemeiből.

A most benyújtott javaslatból már az is kiderül, hogy nézne ki az exitadó a gyakorlatban: az szja-törvény egy új alcímmel, az illetőségváltozásból származó jövedelemmel egészülhet ki.

A javaslat szerint a „tartósan magyar adóügyi illetőségű, jelentős pénzügyi vagyonnal rendelkező magánszemély illetőségének külföldre helyezésekor személyi jövedelemadó terheli például a társasági részesedéseken, értékpapírokon, befektetési jegyeken és kriptoeszközökön” a külföldre helyezés pillanatáig „felhalmozódott, de még nem realizált értéknövekményt”.

A tervezet szerint az adóztatás feltétele lesz, hogy a magánszemély az előző tíz adóévből legalább ötben belföldi illetőségű legyen, és a külföldre helyezett eszközök értéke meghaladja a törvényben meghatározott 500 millió forintos értékhatárt, vagy legalább 20 százalékos tulajdonrészek esetében a 250 millió forintot. Mindemellett az is feltétel lesz, hogy a magyar illetőség megszűnésével Magyarország későbbi adóztatási joga megszűnjön, vagy korlátozottá váljon.

Ha az adott személy európai uniós vagy megfelelő adóügyi együttműködést biztosító államba helyezi át a vagyont, „az adó megállapítása megtörténik, megfizetése azonban főszabály szerint a tényleges realizálásig halasztásra kerül”.

Ez azt jelenti, hogy EU- vagy EGT-államba történő illetőségváltás esetén az adó megfizetésére automatikus, kamatmentes halasztás jár, és biztosíték csak akkor írható elő, ha a követelés későbbi behajtása veszélyeztetett. A halasztás „az eszköz realizálásakor, ingyenes átruházásakor, jelentős értékkivonáskor, EU-n vagy EGT-n kívüli államba történő továbbköltözéskor, illetve súlyos adatszolgáltatási mulasztás esetén szűnik meg”.

Emellett a külföldre költözés utáni értékcsökkenést is figyelembe vennék a tervezet szerint, már amennyiben azt a másik állam nem érvényesíti. Magyarországra történő visszatéréskor vagy a magánszemély halálakor az addig esedékessé nem vált halasztott adó megszűnik.

A kormány jövő évi költségvetésének bemutatása után Magyar Péter a Telexnek adott interjút egy héttel ezelőtt, aminek 48 percétől az exitadóról is beszélt:

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!