Bemutatta a kormány, milyen adóval sújtaná azokat a milliárdosokat, akik a vagyonadó elől külföldre vinnék a vagyonukat
Kedd este benyújtotta a kormány az adózási szabályok módosításával kapcsolatos 110 oldalas törvényjavaslatát, amiben azt is bemutatták, hogy nézhet majd ki az exitadó, amivel az adópolitikai szempontból nem kívánatos külföldi vagyonkivonásokat szorítanák vissza.
A Tisza választási programjában szereplő, majd október elején részletesen is bemutatott vagyonadója évente egy százalékos adóval fogja sújtani azokat, akik vagyona meghaladja az egymilliárd forintot. Emiatt merült fel az is, hogy lehetnek majd milliárdosok, akik úgy döntenek, inkább kicsekkolnak Magyarországról: elköltöznek, vagy más módon hagyják el a magyar adóilletőségüket. Az ilyen vagyonkivonásokat is érinti majd az exitadó, ami szerint ezeket az eseteket úgy kell kezelni, mintha az adott személy exitálna a vagyonelemeiből.
A most benyújtott javaslatból már az is kiderül, hogy nézne ki az exitadó a gyakorlatban: az szja-törvény egy új alcímmel, az illetőségváltozásból származó jövedelemmel egészülhet ki.
A javaslat szerint a „tartósan magyar adóügyi illetőségű, jelentős pénzügyi vagyonnal rendelkező magánszemély illetőségének külföldre helyezésekor személyi jövedelemadó terheli például a társasági részesedéseken, értékpapírokon, befektetési jegyeken és kriptoeszközökön” a külföldre helyezés pillanatáig „felhalmozódott, de még nem realizált értéknövekményt”.
A tervezet szerint az adóztatás feltétele lesz, hogy a magánszemély az előző tíz adóévből legalább ötben belföldi illetőségű legyen, és a külföldre helyezett eszközök értéke meghaladja a törvényben meghatározott 500 millió forintos értékhatárt, vagy legalább 20 százalékos tulajdonrészek esetében a 250 millió forintot. Mindemellett az is feltétel lesz, hogy a magyar illetőség megszűnésével Magyarország későbbi adóztatási joga megszűnjön, vagy korlátozottá váljon.
Ha az adott személy európai uniós vagy megfelelő adóügyi együttműködést biztosító államba helyezi át a vagyont, „az adó megállapítása megtörténik, megfizetése azonban főszabály szerint a tényleges realizálásig halasztásra kerül”.
Ez azt jelenti, hogy EU- vagy EGT-államba történő illetőségváltás esetén az adó megfizetésére automatikus, kamatmentes halasztás jár, és biztosíték csak akkor írható elő, ha a követelés későbbi behajtása veszélyeztetett. A halasztás „az eszköz realizálásakor, ingyenes átruházásakor, jelentős értékkivonáskor, EU-n vagy EGT-n kívüli államba történő továbbköltözéskor, illetve súlyos adatszolgáltatási mulasztás esetén szűnik meg”.
Emellett a külföldre költözés utáni értékcsökkenést is figyelembe vennék a tervezet szerint, már amennyiben azt a másik állam nem érvényesíti. Magyarországra történő visszatéréskor vagy a magánszemély halálakor az addig esedékessé nem vált halasztott adó megszűnik.
A kormány jövő évi költségvetésének bemutatása után Magyar Péter a Telexnek adott interjút egy héttel ezelőtt, aminek 48 percétől az exitadóról is beszélt:
