Nem változtatott az 5,50 százalékos alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén – jelentette be a jegybank.
Az MTI beszámolója szerint a kamatfolyosó két széle is változatlan maradt: az egynapos (O/N) betét kamata 4,50 százalék, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 6,50 százalék. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.
Utoljára szeptember végén ülésezett a Monetáris Tanács. Akkor is úgy döntöttek, nem változtatnak az 5,50 százalékos jegybanki alapkamaton. Hasonlóan a mostani döntéshez, akkor sem változtattak a kamatfolyosó két szélén. A Monetáris Tanács utoljára augusztusban döntött úgy, hogy csökkenti az alapkamatot, 25 bázisponttal 5,50 százalékra.
Varga Mihály jegybankelnök az MNB kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján elmondta, a közel-keleti konfliktust továbbra is jelentős bizonytalanság jellemzi, miközben az európai gázárak 2023 óta nem látott szintre emelkedtek. Az energiahordozók áremelkedése kockázatot jelent a nemzetközi inflációs környezet szempontjából, és a globális pénzügyi piacon is bizonytalanságot okoz. Szintén jelentős kockázatot jelent, hogy közel két évtizedes csúcson van a fejlett gazdaságok hosszú lejáratú kötvényeinek hozama, amihez főként az államok növekvő finanszírozási igénye és az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak járulhattak hozzá. A hazai pozitív inflációs folyamatok ellenére így a nemzetközi helyzet miatt az óvatos monetáris politikai megközelítés fenntartása volt indokolt.
A forintárfolyammal kapcsolatban Varga elmondta, a magyar fizetőeszköz az elmúlt hónapokra jellemző, erősebb sávban maradt, így még mindig erősebb, mint az év elején. A bizonytalan nemzetközi helyzet ellenére azonban az elmúlt hetekben mérséklődtek a forint ingadozásának indikátorai. Az infláció szeptemberben 1,6 százalékra emelkedett, a külső inflációs nyomás ellenére megvalósult alacsony áremelkedési ütem nagyrészt a tavaszi árfolyamerősödés dezinflációs hatásának tulajdonítható. Varga szerint ez azonban az év utolsó hónapjaiban már csak részben ellensúlyozza a magasabb üzemanyagárak és a dohánytermékek jövedéki adóváltozásának inflációs hatásait, így a szeptemberi előrejelzésükkel összhangban a következő hónapokban némileg emelkedő inflációval számolnak. 2027-ben az energiaárak növekedése miatt az infláció átmenetileg tovább emelkedhet, mielőtt 2028-ban az MNB 2,5 százalékos inflációs céljára csökkenne.
A sajtótájékoztatón részt vevő újságírók a kormány jövő évi költségvetéséről is kérdezték Vargát, de a jegybankelnök arról beszélt, még nem kapták meg a tervezet dokumentumait, így nem tudták kialakítani az álláspontjukat. Az euróövezeti csatlakozással kapcsolatban arról beszélt, az nem egy év fiskális teljesítményén múlik, hanem egy fegyelmezett, tartós fiskális politikára van szükség. Varga szerint ilyen szempontból fontos volt Magyar Péter ma reggeli bejelentése, ami szerint, 2028-ra 4, 2029-re 3,4, 2030-ra pedig 2,8 százalékra tervezi mérsékelni a kormány a költségvetési hiányt. A jegybankelnök elmondta, egyelőre ennek részletei sem ismertek, de összességében ezek a mutatószámok konzisztensnek tűnnek azzal, amit az eurózónához való csatlakozás megkövetel.
