Ötven éve még hat év alatt épült meg egy atomreaktor, ma akár 17 évig is eltarthat

Az alacsony dunai vízállás miatt az elmúlt hónapokban Magyarországon is csökkenteni kellett a paksi atomerőmű kapacitását, Franciaországban viszont egészen más okozott fennakadást: a tengervízben elszaporodó medúzák miatt a Gravelines atomerőmű hat reaktorából augusztusban hármat le kellett állítani, egy negyediket pedig ellenőrzés miatt zártak le. A medúzák eltömítették a hűtőrendszer tengervízszűrőit, elszaporodásukhoz pedig a meleg víz és a plankton mennyiségének növekedése is hozzájárult. A franciák végül halászokat is bevontak a probléma kezelésébe, akik a medúzákat a parttól távolabb fogták be és engedték szabadon. Az országban ráadásul a hőség és az alacsony vízállás miatt is több reaktort le kellett állítani.

Kádár Andrea Beatrix, az Országos Atomenergia Hivatal elnöke a Magyarországi Francia Nagykövetség által szervezett szakmai kerekasztal-beszélgetésen a nyári paksi leállásról beszélve említette a franciaországi eseteket, amelyek tapasztalatai a magyar hatóság számára is hasznosak lehetnek. Nemcsak a franciákkal működnek együtt, hanem Törökországgal és Egyiptommal is, hogy a más országokban felmerülő problémák kezeléséből a hazai nukleáris létesítmények felügyeletében is tanulhassanak. A szélsőséges időjárás miatt erre a következő években egyre nagyobb szükség lehet: Magyar Péter miniszterelnök néhány nappal ezelőtt rekordalacsony dunai vízállásról számolt be, bár tájékoztatása szerint a nyáron épített fenékküszöbbel minden eddiginél nagyobb, 61 centiméteres duzzasztást sikerült elérni, így nem kellett leállítani a paksi atomerőművet.

A francia és magyar nukleáris ipar képviselőinek volt miről beszélniük a meglévő erőművek működtetésén túl is.

Az 1970-es években egy 1000 megawattos atomreaktor megépítése még hat-hét évet vett igénybe, ma viszont egy hasonló beruházás akár 16-17 évig is eltarthat – mondta a rendezvényt moderáló Aszódi Attila, a BME Természettudományi Karának dékánja, a paksi bővítés korábbi kormánybiztosa.

A kivitelezési idő növekedésében a csernobili és a fukusimai baleset után megszigorított biztonsági követelmények mellett az országonként eltérő szabályozás és a műszaki megoldások egységesítésének hiánya is szerepet játszik.

Cyril Pinel, a Francia Nukleáris Biztonsági és Sugárvédelmi Hatóság (ASNR) nemzetközi ügyekért felelős igazgatója attól tart, hogy Európa éppen az elhúzódó beruházások miatt veszítheti el a nukleáris iparban évtizedek alatt megszerzett vezető szerepét. Bár a kontinens technológiája a világpiacon is versenyképes lehetne, és az elmúlt években az ipari kapacitások fejlesztésében is jelentős előrelépés történt, mindez kevés, ha az új erőművek megépítése túl sokáig tart. Franciaországban már az engedélyezési eljárások egyszerűsítését és felgyorsítását célzó törvénytervezet is napirenden van, a biztonsági követelményekből viszont természetesen nem lehet engedni.

Az egységes európai nukleáris szabályozást vagy egy közös hatóság létrehozását ugyanakkor nem tartja reálisnak, mivel az egyes erőművek és helyszínek eltérő műszaki és biztonsági megoldásokat igényelnek. A nemzeti hatóságok közötti szorosabb együttműködés és a műszaki gyakorlatok közelítése viszont megkönnyíthetné a beruházásokat, amelyeknél a gyártók számára is nehézséget jelentenek az országonként különböző követelmények.

Laurent Thieffry, a reaktorok tervezésével, gyártásával és karbantartásával foglalkozó francia Framatome vezérigazgató-helyettese szerint az atomiparban több évtizedes partnerségekben kell gondolkodni, miközben a felhasznált termékek és a műszaki megoldások Európa-szerte sok esetben nem egységesek. A francia–magyar együttműködésben ezért a közös kutatásoknak, az oktatási partnerségeknek és a tudásmegosztásnak is jelentősége van. Kádár Andrea Beatrix arról is beszélt, hogy a két ország a kis moduláris reaktorok (SMR-ek) szabályozási előkészítésében is együttműködik, a magyar hatóság pedig már eljutott arra a szintre, ahol megkezdődhetnek a döntéshozókkal folytatott egyeztetések.

Ságodi Attila, a Paks II. vezérigazgatója szerint a meglévő paksi blokkok üzemidejének meghosszabbításával és az új erőmű megépítésével Magyarország akár a teljes hazai villamosenergia-igény fedezéséhez is hozzájáruló nukleáris kapacitással rendelkezhet, ami exportlehetőségeket is teremthet. Franciaországban a jelentős atomenergia-termelés már most is fontos szerepet játszik az ellátásbiztonság mellett a villamosenergia-exportban, különösen azóta, hogy Németország leállította utolsó működő atomerőműveit.

A Paks II. építésében is részt vevő Arabelle Solutions világszerte 32 nukleáris projekten dolgozik, képviselője, Endre Ascillán szerint azonban a növekvő kereslet kiszolgálásához szükséges gyártási kapacitások felfuttatása komoly kihívás. A technológiai megbízhatóságnak is nagy a tétje: Franciaországban egyetlen reaktor leállása akár napi egymillió euróba is kerülhet, miközben Európának az innovációra is többet kell fordítania, ha meg akarja őrizni vezető szerepét.