Bajnai Gordon: A legtartósabb kárt a fejekben okozta az elmúlt 16 évben a NER

A globalizáció és a közösségi média térnyerése alapjaiban változtatta meg a politikát, és azt is, ahogyan a politikusok a populizmushoz viszonyulnak – erről is beszélt Bajnai Gordon volt miniszterelnök a Forbes Money Summit 2026 eseményen. Bajnai szerint a NER az elmúlt 16 évben a legtartósabb kárt az emberek gondolkodásában okozta, az áprilisban megválasztott kormánynak azonban nem kíván tanácsokat osztogatni. Neki már megadatott a lehetőség, hogy Magyarország miniszterelnöke legyen, ezért úgy gondolja, az ő megítélése már azon múlik, mit tett le az asztalra, nem pedig azon, hogy másoknak mit javasol.

Bajnai szerint Magyarország kétszáz éve ugyanazzal a dilemmával küzd: képes-e polgárosodni és gyarapodni. A szerencsésebb országokkal ellentétben nálunk ez a folyamat újra és újra megakadt, sőt gyakran vissza is fordult, ezért különösen meg kell becsülni azokat az időszakokat, amikor jól mennek a dolgok. „Április 12-én hajnalban az jutott eszembe először, hogy na, ez a második rendszerváltás, ami az életem során végbemegy, és a nyugati kollégáimmal szemben én már kettőt megéltem” – idézte fel Bajnai, majd hozzátette, hogy nagyapja 82 éve alatt hét rendszerváltást élt át, ő pedig nem szeretné, ha a mostani generációknak még ötöt kellene megtapasztalniuk. Magyarország egyik legsúlyosabb problémája éppen ez, a folytonosság hiánya: újra és újra felépül valami, amit aztán lerombolnak, miközben visszatérnek a feudális, urambátyámviszonyok.

Az elmúlt 16 év újabb visszalépést jelentett a polgárosodás és a valódi nemzeti érdekek érvényesítése felé vezető úton, április 12-én azonban ismét megnyílt a lehetőség arra, hogy Magyarország „gyarapodjon, polgárosodjon, előre menjen”. Ezért Bajnai szerint némi türelmet kell adni azoknak, akik most politikai felhatalmazást kaptak az ország irányítására, hiszen egy „elég nagy romhalmazt örököltek”, amelyből időbe telik jó pályára állítani az országot.

„Ha egy ország Európa felé megy, és jogállam van, demokrácia van, piacgazdaság van, és egyre alacsonyabb a korrupció szintje, azt meg kell becsülni, különösen a mi régiónkban” – mondta.

A NER az elmúlt 16 évben a legtartósabb kárt az emberek gondolkodásában okozta, mert újra arra próbálta megtanítani őket, hogy az államtól kell várni a megoldást, és az államból kell megélni – véli Bajnai. Szerinte a rendszer azt a hamis látszatot keltette, hogy az államnak végtelen forrásai vannak, például a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításával, miközben nem foglalkozott azzal, hogy ki fizeti majd a következő generáció nyugdíját. Hasonló hazugságokra épült számos más döntés is az oktatás központosításától az energiapolitikáig.

„Ez nagyon nagy kárt okozott a fejekben, ráadásul a NER-nek azért volt előzménye: a Kádár-rendszer, a Horthy-rendszer, Gömbös” – mondta Bajnai, aki szerint ezt a szellemi károkozást különösen nehéz lesz helyrehozni. Ralph Dahrendorf szociológust idézve arról beszélt, hogy egy politikai rendszer megváltoztatásához hat hónap, a gazdaság átalakításához hat év, az emberek gondolkodásának megváltoztatásához viszont hatvan év kell. Fiatalon még nem értette, miért lenne szükség ehhez hatvan évre.

„Most azt kell mondanom, Sir Ralph Dahrendorf okos dolgokat mondott, pedig ebbe még azt hiszem ő sem kalkulálta bele az elmúlt 16 évet.”

A populizmus térnyerésében két fontos változás is szerepet játszott az elmúlt évtizedekben. Az egyik a közösségi média megjelenése, amely alapjaiban alakította át a politikai kommunikációt: a korábbi nagy, központi televíziós csatornák helyett a politikusoknak ma már számos kisebb csatornán kell egyszerre megszólítaniuk a választókat. Bajnai szerint ez azt is lehetővé teszi, hogy a korábbinál nagyobb hazugságokat mondjanak, hiszen sok esetben semmiféle szakmai kontrollal nem kell szembesülniük.

A másik jelentős változást a globalizáció hozta, amely az elmúlt harminc évben egyre inkább beszűkítette a politikusok mozgásterét. Miközben a politikai rendszerek továbbra is nemzeti, állami keretek között működnek, egyre több olyan folyamat alakítja az országok sorsát, amelyre a vezetőiknek alig van ráhatásuk: ilyen a klímaváltozás, az energiaválság, valamint a globális kereskedelem és a pénzügyi piacok alakulása is.

A megválasztott politikusok így egyre nehezebb helyzetbe kerülnek: saját országukban kell válaszokat adniuk olyan problémákra, amelyekről valójában tőlük távol, nemzetközi fórumokon születnek döntések. Ráadásul sok esetben már azok a fórumok sem működnek megfelelően, amelyeknek éppen ezekre a kihívásokra kellene megoldást találniuk. „Az életünket meghatározó kérdések és a mai politikai rendszer nem ad legitimációt arra, hogy ezek a világméretű kérdések megoldódjanak, de a mindennapi életünket befolyásolják” – fogalmazott Bajnai.

A volt miniszterelnököt arról is kérdezték, hogyan alakul a munkája, miután a londoni Campbell Lutyens tanácsadó céget, amelynek az elmúlt években a vezérigazgatója volt, 38 év után megvásárolta egyik versenytársa, a Lazard. Az egyesüléssel a világ legnagyobb magánpiaci tanácsadó cége jön létre, Bajnai pedig továbbra is a vállalatnál marad, és a két cég integrációját segíti.