Az aszály még öt évvel a vége után is éreztetheti a hatásait a gazdaságban

Az aszály hatásai nem érnek véget, amikor ismét elkezd esni az eső, a veszteségek még éveken át halmozódnak, így az egyre erősödő európai aszályok tényleges gazdasági költsége jóval nagyobb lehet annál, mint amit a közvetlen károk alapján eddig becsültek – hívja fel rá a figyelmet Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója a Másfélfokon.

Egy új tanulmány szerint sokszorosan alábecsültük az aszályok negatív hatásait, aminek az egyik oka, hogy az esemény gazdasági hatásait gyakran csak annak időszakára, például egyetlen aszályos nyári időszakra számították. Pedig valójában ennek többéves negatív hatásai is lehetnek: az új kutatások arra jutottak, hogy a vizsgált európai aszályoknál a károk jóval tovább tartanak, és a gazdasági veszteségek még a következő években is halmozódnak.

Ugyan egy aszály az egy főre jutó GDP-növekedést is azonnal visszaveti, de a legnagyobb veszteségek a következő hat évben jelentkezhetnek, és összességében nagyjából egy százalékpontnyi növekedés maradhat el emiatt az adott időszakban. Ilyen veszteséget okozhat például, hogy egyes szektorokban elmaradnak az aszály miatt a beruházások, vagy hogy az alacsony termés miatt az élelmiszerek ára nem az aszály évében, hanem a következő év első felében emelheti az árakat jelentősebben. Az élelmiszerek áremelkedése aztán az élet minden területére továbbgyűrűzik, amivel más ágazatokban is veszteségeket okoz.

Összehasonlításképpen, az Európai Környezeti Ügynökség szerint 1980 és 2020 között a szélsőséges időjárási események hivatalosan becsült gazdasági kára az Európai Gazdasági Térség 32 tagállamában 450-520 milliárd euró volt. Az új kutatások szerint azonban ha nem csak a közvetlen károkat vizsgáljuk, már egy-egy aszályos időszak gazdasági kára is megközelítheti ezt az összeget. A tanulmány szerint például a 2015 és 2018 közötti időszak volt Európa egyik legsúlyosabb, több évszázada nem tapasztalt aszályos időszaka, ami a kutatók becslése alapján önmagában mintegy 439 milliárd euróba került az évek során, és 2,72 százalékponttal csökkentette az egy főre jutó GDP-növekedést. A beruházások közben több mint 12 százalékkal estek vissza, és az aszályok miatt a becslések szerint 5,8 millió munkahely szűnt meg vagy nem jött létre.

Az aszály miatt a legnagyobb azonnali veszteséget a mezőgazdaság szenvedi el, de az ágazat a kutatók szerint viszonylag gyorsan képes alkalmazkodni, és két-három év alatt helyre tud állni. A károk viszont hosszabb ideig tarthanak az építőipar és feldolgozóipar számára, ahol még évekkel az aszály kezdete után is fennmaradhatnak és fokozódhatnak a károk. Különösen sérülékenyek a beruházások. Az aszály után a vállalatok csökkenthetik vagy elhalaszthatják beruházásaikat, ami magasabb tőkeköltséghez és kisebb termelő beruházásokhoz vezet, ezzel pedig a következő évek gazdasági teljesítményére is hatással lehet.

Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint a jelenlegi kibocsátási trendek alapján meg fogjuk haladni a Párizsi Megállapodásban kitűzött 1,5 Celsius-fokos melegedést, és valószínűleg a 2 fokot is el fogjuk érni. Schaffhauser szerint azonban egy 2 fokkal melegebb világban már az aszály gazdasági hatásai is kétszer akkorák lennének, mint jelenleg: a GDP-re gyakorolt hatás 5,2 százalékpontos lenne, a teljes kár a 760 milliárd eurót is elérhetné, miközben 10,8 millió munkahelyet érintene.

Ugyan olyan eszközökkel, mint a víztározók, a biztosítások vagy termesztett növényfajták megváltoztatása, a gazdaság szereplői képesek mérsékelni a veszteségeket, de az alkalmazkodásnak is lehetnek korlátai. A kutatás szerint a jelenlegi éghajlatra kialakított alkalmazkodási intézkedések már nem feltétlenül lesznek elegendőek, és a károk az ágazatokon továbbgyűrűzve az élelmezés- és az energiabiztonságunkra is hatással lehetnek.

Schaffhauser szerint épp emiatt érdemes lehet újragondolni a zöld átállás költségeit is, mivel a klímacélok elérése összességében pénzben kifejezhető hasznot hajt a társadalomnak. Az elkerült veszteségek és az elért előnyök ugyanis felülmúlják a fejlesztések költségeit, tagállamtól függően 1,4–4-szeres mértékben. Magyarország esetén a számítások szerint például 2,9-szerese lehetne a haszon a ráfordított költségnek.