Már az Orbán-kormány alatt veszélybe került Mészárosék autópálya-koncessziója, aztán Rogán Antal aláírt egy papírt, és minden megváltozott
Egyszer már 2024-ben, a Fidesz-kormány alatt is felmerült, hogy az állam felbontsa a koncessziós szerződést és kirúgja Mészáros Lőrincéket a magyar autópálya-hálózat üzemeltetéséből – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a pénteki kormányzati sajtótájékoztatón. Közlése szerint erre azért lett volna szükség, mert a koncessziós cég sehogy nem kapott bankhitelt, így két évig el sem tudta kezdeni a szerződésben vállalt fejlesztéseket.
Az Európai Bizottság (EB) ráadásul 2024 áprilisában kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormánnyal szemben a 35 éves autópálya-koncesszió ügyében, ami miatt az államnak megnyílt a lehetősége, hogy egyoldalúan kilépjen a szerződésből. Az Orbán-kormány azonban – annak ellenére, hogy a lehetőséget mérlegelték – nem élt ezzel, sőt, Rogán Antal egy saját kezűleg aláírt nyilatkozattal egyoldalúan lemondott erről a lehetőségről.
Rogán nyilatkozatával aztán sikerült olyan biztos helyzetbe hozni a koncessziós céget, hogy az már fel tudott venni bankhitelt, és el tudta kezdeni a fejlesztéseit. Az Orbán-kormánynak így nem kellett elállnia a koncessziótól és folytatódhatott a 35 éves, több mint 20 ezer milliárdos biznisz, aminek a felszámolását idén szeptemberben végül már a Magyar-kormány kezdi majd meg.
Visszaszereznék az átadott autópálya-mérnökségeket
Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pénteken sajtótájékoztatón jelentették be, hogy kezdeményezik a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt. autópálya-koncessziójának felszámolását. A kormány szerint több indokuk is lenne a szerintük jogellenes és többszörösen túlárazott koncessziós szerződés felmondására, de nem ezt teszik, hanem a legegyszerűbb átmenet érdekében tárgyalásokat kezdeményeznek a céggel a közös megegyezéses lezárásról.
A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a kormány legszívesebben már év végéig felszámolná az MKIF tevékenységét, az autópálya-hálózat fenntartását pedig annak a Magyar Közútnak adná át, ami ezt a koncesszió előtt is végezte. Ehhez azonban vissza kellene szerezni az MKIF-től a korábban nekik átengedett eszközöket, például az autópálya-mérnökségeket, a kormány pedig pont azért tárgyalna még velük, hogy ezt minél gyorsabban átadják.
A pénteki eseményen a felmondásról szóló fő bejelentés mellett több érdekesség kiderült a magyar állam modern kori történetének legnagyobb értékű szerződéséről. A legfontosabb ezek közül az a szál, amely szerint az MKIF-nek Rogán Antal akkori Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter egy nyilatkozatára volt szüksége, hogy egyáltalán el tudja kezdeni a szerződésben vállalt kötelezettségeit.
Lógott a levegőben a bankokat elijesztő veszély
Az ötödik Orbán-kormány 2022. május 17-én kötötte meg a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő konzorciummal a magyar autópálya-hálózat kétharmadának üzemeltetésére és további szakaszok építésére vonatkozó koncessziós szerződést. A szerződés 2022 szeptemberében lépett életbe, így az MKIF szeptember elsején át is vett 1237 kilométernyi autópályát a Magyar Közúttól.
Az MKIF ekkor megkapta a Magyar Közút eszközparkját, így az üzemeltetést könnyedén átvette, de a szerződés értelmében hamarosan neki kellett volna állnia a fejlesztési-építési munkáknak is. Igen ám, csakhogy ehhez pénzre lett volna szüksége, amit bankoktól akart beszerezni, ezek azonban Vitézy Dávid mostani közlése szerint ebben az időszakban jogi bizonytalanság miatt nem akarták Mészárosékat finanszírozni.
A koncessziós szerződés szerint ugyanis amennyiben az Európai Bizottság a koncesszió miatt kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben, az államnak megnyílik a lehetősége, hogy egyoldalúan felmondja a szerződést. Ez hihetetlen kockázatot jelent a koncessziós cégnek és értelemszerűen egy olyan banknak is, amely a koncesszor fejlesztéseit hitelezte.
Ez a veszély márpedig fennállt. A magyar Transparency International még jóval a szerződés megkötése előtt, 2021 júliusában jelezte az Európai Bizottságnak, hogy álláspontja szerint a koncesszió az akkor még csak tervezett formájában sérti az uniós irányelveket. A szerződés aláírása után aztán a DK is a szervezethez fordult, ami 2022 augusztusában bejelentette, hogy vizsgálja a magyar autópálya-koncessziót. Innentől tehát már a levegőben lógott, hogy elindulhat egy olyan kötelezettségszegési eljárás, amire hivatkozva a kormány elállhat a koncessziótól.
Vitézy pénteki tájékoztatása szerint pedig ezt a bankok is tudták, és ennek megfelelően nem akartak hitelt adni az MKIF-nek. Elmondása szerint belföldön és külföldön is keresgéltek lehetséges hitelezőket, de a kötelezettségszegési eljárás és annak lehetséges következményei mindenkit eltántorítottak. Az MKIF így nem jutott pénzhez, és nem tudta elkezdeni a szerződésben rögzített fejlesztéseit, például az M1-es háromsávosra bővítését. 2024 áprilisában aztán az EB el is indította a kötelezettségszegési eljárást, a bankok félelme így beigazolódott.
Vitézy pénteken azt mondta, hogy az általuk megismert dokumentumok szerint az Orbán-kormányban ekkor felmerült, hogy az államnak a helyzet rendezése érdekében fel kell bontania a koncessziós szerződést. És bár az előző kormány a papírok szerint mérlegelte ezt a lehetőséget, végül arra jutottak, hogy nem mondják fel a szerződést, ehelyett kimentik a bajból az MKIF-et.
Rogán Antal aláírta a papírt, amit amúgy Nagy Márton tudott volna aláírni
Az MKIF megmentésének legfontosabb eleme a 2024. július 29-én aláírt egyoldalú nyilatkozat volt, amelyben Rogán Antal a magyar állam nevében kijelentette, hogy az Európai Bíróság eljárásának lezárásáig nem él a kötelezettségszegési eljárás miatt fennálló felmondási jogával. Magyarul addig biztosan nem mondják fel erre hivatkozva a szerződést, amíg a bírósági ügy – várhatóan sok év múlva – véget nem ér.
A nyilatkozatban külön kiemelik, hogy azt a magyar állam csak az MKIF-nek teszi meg, és azt az MKIF nem adhatja át másoknak, és előzetes írásbeli engedély nélkül még csak nem is hivatkozhat arra. A dokumentumban külön szerepel, hogy azt nem hozhatják nyilvánosságra, Vitézy azonban a sajtótájékoztatón közölte, hogy a koncesszióért felelős miniszterként erre engedélyt adott magának és a dokumentum legfontosabb részeit a sajtótájékoztatón kivetítette.
Az állam egyoldalú lemondó nyilatkozatáról szóló rész és Rogán Antal saját kezű aláírása így néz ki:
Vitézyék szerint viszont az ötödik Orbán-kormány akkor érvényes statútumrendelete szerint
a nyilatkozat kiadásának pillanatában már nem Rogán Antal, hanem Nagy Márton felelt a koncesszióért és ennek megfelelően Rogán helyett csak ő lett volna jogosult dönteni erről. Ez utólag felveti a kérdést, hogy Rogán nyilatkozata jogi értelemben egyáltalán érvényesnek tekinthető-e.
Az Orbán-kormány és az MKIF mindenesetre érvényesnek tekintette Rogán nyilatkozatát, amivel elhárult annak a veszélye, hogy egy esetleges kormányváltás esetén az új kormány a kötelezettségszegési eljárásra hivatkozva felmondja a koncessziós szerződést. Vitézy elmondása szerint ezzel néhány bankot is sikerült meggyőzni, az OTP, a szintén Mészároshoz köthető MBH Bank és az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank ugyanis nem sokkal később már nyújtott egy nagyobb értékű szerződést az MKIF-nek. A koncessziós vállalat ezzel Vitézy szerint hozzájutott annyi pénzhez, amennyi a fejlesztései elindításához kellett, a koncesszió így – legalábbis ideiglenesen – megmenekült.
Magyarék a lehető leggyorsabban véget vetnének az egésznek
Magyar Péter és Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón azt mondta, hogy még pénteken közlik az MKIF-fel jogi álláspontjukat és a lehető leggyorsabban megkezdenék a tárgyalásokat a cég tevékenységének felszámolásáról. Erre jó okuk van: a koncessziós szerződés szerint ugyanis
a magyar állam egy irtózatosan nagy, évi 363 milliárd forintos díjat kénytelen fizetni Mészárosék cégének. Ez napi 995 millió forint.
A koncessziós modellnek ráadásul van Mészárosék számára még kedvezőbb oldala is: a szerződés szerint ugyanis az MKIF attól szerzi be a működéséhez szükséges eszközöket és szolgáltatásokat, akitől csak akarja. Ez a gyakorlatban értelemszerűen a két tulajdonos, Mészáros Lőrinc és Szíjj László saját cégeit, valamint a baráti cégeket jelenti, mint a Mészáros és Mészáros Zrt., a Duna Aszfalt, Orbán Győző bányavállalata, Várkonyi Andrea kommunikációs cége és a Vivien Víz.
Az állam 2022 és 2024 között 760 milliárd forintot fizetett ki a koncessziós cégnek, amiből Mészárosék 95,7 milliárd forintnyi nyereségre tettek szert, ez pedig 12,6 százalékos nyereségráta. Ha ezt az egész, 35 éves koncessziós időszakra kivetítjük, akkor 3633 milliárd forintnyi nyereség jön ki, és ebbe még nincs beleszámolva az alvállalkozóként bevont saját cégek nyeresége.
A kormány bejelentéséről ebben a cikkünkben számoltunk be. Vitézy kijelentéseivel kapcsolatban megkerestük az MKIF-et, amennyiben érdemben válaszolnak, beszámolunk róla.
