Teljesen eltérő mértékben bíznak a gazdaságban a fiatalok, mint az idősek

Nem egységesen változnak a magyar lakosság gazdasági várakozásai az utóbbi négy évben, derül ki a GKI Gazdaságkutató fogyasztói bizalmi indexének korcsoportos adataiból. Az egyes generációk bizalmi szintje a GKI szerint eltérően mozognak, és eltérő ütemben reagálnak a gazdasági változásokra is.

A legkevésbé pesszimisták a fiatalok, a legborúlátóbbak az idősek voltak a 2022 és 2026 közötti időszakban, a középkorúak a két pólus között helyezkedtek el.

A GKI szerint már a 2022 eleji inflációs sokk előtti adatok is jelentős különbségeket mutattak. A 18–29 évesek indexe enyhén pozitív tartományban állt, a 65 év felettieké viszont erősen negatív volt. A 30-49 és az 50-64 évesek szintén pesszimisták voltak, de kevésbé, mint a náluk idősebbek. Az intézet szerint ez arra utal, hogy a különböző generációk ebben a viszonylag kedvező periódusban is különböző módon érzékelték saját gazdasági helyzetüket és jövőbeli kilátásaikat. Ennek hátterében az eltérő jövedelmi helyzet és életkori sajátosságok állnak: a fiatalok jövedelmének nagyobb része a fizetés, ami az elmúlt években viszonylag gyorsan alkalmazkodott az inflációhoz, ráadásul a munkahelyváltás is egyszerűbb. A 65 év felettiek jövedelmének döntő része nyugdíj, ami éppen csak követi az inflációt. Az 50–64 éveseknél sokszor egyszerre jelenik meg a saját megélhetési költségek növekedése, a gyerekek és idős szülők támogatása. Mindezek ezt a csoportot különösen érzékennyé teszik a gazdasági bizonytalanságra.

2022 mindegyik korcsoportban erős bizalomromlást hozott. 2022 őszére az 50 év feletti korcsoportok mutatói rendkívül alacsony szintekre estek, a fiatalok valamivel kedvezőbben gondolkoztak. Az 50 felettiek esetében az alacsony szintet a fogyasztási szerkezet magyarázta a leginkább: az idősebbek kiadásain belül nagy súlyt tettek ki az élelmiszerek, a rezsi és az egészségügyi kiadások, azaz a 2022-ben kiemelkedően gyorsan dráguló tételek. A fiataloknál nagyobb arányt tettek ki a szolgáltatások, szabadidős kiadások, halasztható tételek – ezek kevésbé drágultak az idősek kiadásaihoz képest.

Ugyanaz az inflációs környezet tehát az idősek számára sokkal közvetlenebb életszínvonal-romlást jelentett.

2022 után a különböző generációk indexeinek helyreállása négy jól elkülönülő pályán haladt a GKI szerint.

A fiatalok (18–29 évesek) esetében gyors visszapattanás történt: a javulás már 2023-ban elindult, 2024-ben pedig a többi korcsoport felett stabilizálódtak a várakozások. 2026 tavaszán markánssá vált a fordulat, az index pozitív tartományba emelkedett és nyáron is ott maradt, amit részben az is magyaráz, hogy a Tisza Párt népszerűsége a körükben az átlagosnál magasabb volt, azaz örültek a választási eredménynek.

A 30–49 éveseknél elhúzódó alkalmazkodás volt jellemző. Az ő esetükben a 2022-es mélypont után a javulás jóval lassabb volt, hosszabb oldalazó szakasz következett. Ebben az életkorban a legmagasabb a pénzügyi kötelezettségek aránya (lakáshitel, gyereknevelési kiadások stb.). A bizonytalan kamatkörnyezet és az emelkedő megélhetési költségek ezért erősebben fékezik az optimizmust, akkor is, ha a jövedelmek közben nőnek. A GKI szerint az országgyűlési választáson ez a korosztály is erőteljesen a változást akarta, így a pozitív hangulat fennmaradása érthető.

Az 50–64 év közöttieknél óvatos javulás látható: a 2022-es visszaesés mélyebb volt, a későbbi korrekció lassabban haladt. 2024-ben az index negatív tartományban maradt, 2026 nyarán is enyhén negatív értéket mutatott. A nyugdíjközeli bizonytalanság ennél a korosztálynál már megjelenik, felértékelődik a megtakarítások biztonsága, az egészségügyi ellátás és a jövőbeni jövedelem stabilitása, ezért a korcsoport kerüli a kockázatokat, lassabban hisz a gazdasági javulás tartósságában.

A 65 év felettieknél a tartós óvatosság dominált. Ez a korcsoport 2026 közepére sem érte el a semleges tartományt, az időseknél továbbra is kitart a bizonytalanság. A GKI szerint a háttérben az alacsonyabb jövedelmi rugalmasság mellett a magasabb egészségügyi kockázat és az erősebb vagyonmegőrzési igény áll. Fogyasztási döntésekben a biztonság az elsődleges szempont, ezért még kedvezőbb makrogazdasági környezetben is hajlamosabbak megtakarítani és visszafogni a kiadásaikat. A hangulatukat a kormányváltás sem javította, mert ez a korosztály jellemzően az előző kormány maradását kívánta.

A GKI adataiból tehát látszik, hogy a korcsoportok eltérő sebességgel és tartóssággal reagáltak a politikai és gazdasági fordulatra. Az is látszik, hogy a legfiatalabb és a legidősebb korosztály közötti bizalmi különbség a 2022 és 2025 közötti átlagosan 30 pont körüli szintről 20 pont alá csökkent a választás utáni időszakban, vagyis az idősebbek felzárkóztak a fiatalokhoz. A következő hónapokban érdekes kérdés lesz, hogy a generációs különbségek hosszabb távon is fennmaradnak-e.