Ami most kiemelkedően pusztító nyárnak számít, az a 2030-as években átlagos lesz
Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy pusztító volt ez a nyár Európában: több hőhullámon, rég nem látott aszályon és félelmetes erdőtüzeken vagyunk túl az egész kontinensen, amik nemcsak hatalmas társadalmi és gazdasági károkat okoztak, de emberi életeket is követeltek. De mostantól erre kell felkészülnünk minden nyáron? És fel tudnak erre készülni egyáltalán az európai társadalmak? A Téma legújabb adásában erről beszélgettünk Fazekas Dóra közgazdásszal, a Cambridge Econometrics budapesti irodavezetőjével és Szabó Péterrel, az ELTE éghajlatkutatójával és a Másfélfok szerzőjével. Mindenképpen érdemes megnézni az egész adást, de akinek most erre nincs ideje, annak összeszedtük a beszélgetés három legfontosabb állítását.
Európa vezet a felmelegedésben
Az, hogy Európában ennyire pusztító volt ez a nyár, Szabó Péter szerint nagyrészt annak tudható be, hogy különböző folyamatok miatt Európa nagy részén anticiklonos időjárás volt jellemző a nyáron, ettől volt nagyon meleg és nagyon kevés a csapadék. Hogy pechünk volt, vagy ez az anticiklonos időjárás is a klímaváltozás következménye, azt egyelőre még vizsgálják a kutatók, de az nem biztos, hogy a következő nyáron is ez lesz a jellemző, vagyis hogy 2027 nyarán is ennyi lesz a hőhullám és ilyen kevés a csapadék.
Az viszont biztos, hogy 1980-tól kezdve egyértelműen növekedett az ilyen anticiklonális helyzetek gyakorisága Európában, a kontinens pedig kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világátlag. Ez azzal jár, hogy míg 2024-ben még különlegesnek számított az évi 15 úgynevezett forró nap, vagyis hogy ennyi 35 foknál melegebb nap volt egy évben, ez a 2030-as évek végére teljesen átlagos lesz, az európai átlaghőmérséklet pedig 2050-re három fokkal emelkedik majd. Ez nem azt jelenti, hogy mindig három fokkal melegebb lesz, mint szokott, hanem hogy sokkal extrémebb és kiszámíthatatlanabb lesz az időjárás.
Már most hatalmas a kár, de ha nem teszünk semmit, még nagyobb lesz
Fazekas Dóra elmondása szerint a klímaváltozás okozta extrém nyári időjárás, a hőség és az aszály Magyarországon már most akkora gazdasági károkat okoz, mint amit korábban csak 2030 vagy 2050 környékére vártak az ezzel foglalkozó közgazdászok. És ez még csak a közvetlen gazdasági károkat jelenti, a közvetett károk mértékét ugyanis csak jóval később lehet megbecsülni.
Becslések szerint a nyári időjárási jelenségek okozta károk Európában 1 százalékkal vetették vissza a gazdaság teljesítményét, és mivel az EU gazdasága idén az előrejelzések szerint nagyjából 1 százalékkal nőtt volna, ez azt is jelenti, hogy a klímaváltozás lényegében eltörölte az idei növekedést Európában.
A Cambridge Econometrics közgazdásza szerint a pusztító nyári meleg és annak hatásai mindenképpen komoly károkat okoznak majd Európában, de hogy mekkorát, az tőlünk függ: ha nem teszünk lépéseket, hogy egyrészt csökkentsük a felmelegedést, másrészt alkalmazkodjunk az új fizikai viszonyokhoz, akkor nemcsak lenullázzák majd a károk a növekedést, de jelentős mínuszba lökik majd az európai gazdaságokat, mert az európai teljesítmény 1 százaléka helyett annak 4-5 százaléka lesz majd a veszteség. A tétlenség költsége egyre nagyobb, vagyis minél hamarabb lépünk, annál jobban lehet csökkenteni a költségeket.
Délen jobban, nyugaton kevésbé voltak felkészülve
Fazekas Dóra szerint vannak példák Európában arra, hogyan lehet felkészülni a hőségre és az aszályokra. Spanyolországban például, amelynek időjárásához Magyarország egyre inkább közelít, a vízgazdálkodási rendszer felkészült a szárazságokra, és sokkal nagyobb szerepet kap az öntözés a mezőgazdaságban (a termelés 20 százalékát teszi ki a magyar 3 százalékkal szemben).
Szabó Péter is úgy látja, hogy a dél-európai országok, amelyeknek már évek óta meg kell küzdeniük a hőség és szárazság hatásaival, sokkal jobban fel vannak készülve az ilyen helyzetek kezelésére és a károk csökkentésére, mint a kontinens más részei. Franciaországot és Angliát például felkészületlenül érte a pusztító nyár, mert ott nem számít megszokottnak az ilyen szárazság. Most viszont az egész kontinens kapott instrukciókat azzal kapcsolatban, hogy mire kell felkészülni. És bár a globális felmelegedés lassításáért egy-egy ország nem tehet sokat, azért minden állam külön-külön is tehet, hogy felkészüljön annak hatásaira és csökkentse az okozott kárt.