Hetekkel korábban kezdődött idén a szüret, de ez nagyon nem jó hír

2026-ban már augusztus elején megkezdődött a szüreti szezon, de a szőlőágazatot sújtó kettős probléma miatt az idei mennyiségek elmaradnak a szokásostól – derül ki a GKI elemzéséből.

A két-három héttel korábbi szüretkezdés oka a nyári aszály és az aranyszínű sárgaság nevű betegség, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt, és amely már az összes hazai borrégióban megjelent. A GKI azt írja, a tartós szárazság miatt a gombás növénybetegségek idén alig alakultak ki, a negatív oldalon viszont ott van a vadkár: a Balaton környékén és több dombvidéki borvidéken szarvasok és vaddisznók tömegesen jelentek meg az ültetvényeken, komoly pusztítást végezve. Az aranyszínű sárgaság ellen nincs hatékony védekezési lehetőség, Európában a termés 0,5–1 százalékának kiesésével számolnak emiatt.

A terméskiesés egyelőre nem okozott drágulást: a júliusi adatok szerint a fehérborok termelői felvásárlási ára 27 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a vörös- és rozéboroké pedig 11 százalékkal mérséklődött. Ha a terméskiesés tartósnak bizonyul, ez megfordulhat a GKI szerint, ami a hazai fogyasztási trendeket elemzve arra jutott, a korábbi időkhöz képest manapság kevesebb bor fogy – húsz évvel ezelőtt az egy főre jutó éves borfogyasztás még 30 liter felett volt, mára közel 18 literre esett vissza –, de a vásárlók hajlandók többet fizetni a minőségért.

Magyarország egyébként az EU hetedik legnagyobb bortermelője: az évi mintegy 163 millió hektoliteres uniós bortermelésből nagyjából 3 millió, azaz 1,8 százalék a hazai. A termelés 41 százalékát exportálják, ennek döntő része lédig, ömlesztett bor. A GKI szerint ez az olcsó tömegborokon alapuló exportmodell a klímaváltozás és a fogyasztói igények átalakulása miatt egyre kevésbé fenntartható.