Még az ág is húzza a jakuzzikirály cégét, 3 milliárdért árulja budai luxusvilláját

Még az ág is húzza a jakuzzikirály cégét, 3 milliárdért árulja budai luxusvilláját
A Széchenyi-hegyi villa fotója a hirdetésből – Forrás: Farkass Ábel / Posztolom.com
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

A budapesti ingatlanos Facebook-csoportokban nézegetve a kínálatot, az átlagosnak mondható családi házak, és a leginkább egy IKEA-katalógusra hasonlító, felújított belvárosi lakások között időnként fel-fel bukkan egy-egy budai luxusingatlan/villa/palota, aminél több okból is elidőzhet az ember.

Ízlelgethetjük például az olyan mondatokat, mint hogy „a klasszikus paloták időtálló méltóságát ötvözi a modern technológiai megoldásokkal és a jelenkori luxus kényelmével”; gondolkodhatunk azon, hogy, ha már valaki szemmel láthatóan felfoghatatlan összegeket ölt egy házba, akkor miért akar tőle megválni; de azon is elmerenghetünk, hogy vajon hány vevő lehet az országban, aki megengedheti magának, hogy több milliárd forintért vásároljon ingatlant. Igaz ez arra a hárommilliárdos hirdetésre is, ami a minap jött szembe velünk egy Facebook-csoportban, de ingatlanirodák honlapján is fent van.

Az április választások óta viszont egy sor másik gondolat is felmerül az emberekben az ilyen luxusingatlanokat eladásra kínáló hirdetések láttán. Ezeket a teljesség igénye nélkül a hirdetés facebookos kommentszekciójából idézzük:

  • „Ez is valamelyik zsivány NER-lovag vityillója.”
  • „A vevőnek kell majd pereskednie az állammal vagy küzdenie a Vagyonvisszaszerzési hivatallal a későbbiekben?”

A szerkesztőség több tagjában is megfogalmazódott a gyanú, hogy esetleg egy, az országot elhagyni készülő NER-es üzletember próbálhat meg éppen túladni ingatlanján, így beazonosítottuk, hogy pontosan hol is lehet az ingatlan, majd a földhivatali adatbázisból lehívtuk a tulajdoni lapját, hogy megtudjuk, ki a jelenlegi gazdája. A dokumentumból nemcsak az derült ki, hogy a 3 milliárd forintért hirdetett házon még van 332 millió forintnyi jelzálog, de az is, hogy

a feltételezésekkel ellentétben a ház nem közismert fideszes körökhöz tartozik.

A tulajdonosról név szerint valószínűleg kevesen tudják a magyar közéletben, kicsoda, de a cégét már valószínűleg már annál többen ismerik, főleg azok, akiknek van otthon jakuzzijuk. A budai luxusvillát ugyanis a jakuzzikat gyártó, magyar alapítású Wellis tulajdonosa, Czafik Zsolt árulja. Ráadásul – mint a cégétől megtudtuk – nem is mostanában került a piacra, csak azért üthette most meg a szélesebb közönség ingerküszöbét, mert ingatlanosok elkezdték posztolni a hirdetést Facebook-csoportokba.

A villa kivitelezésére, berendezésére látszólag nagy gondot fordítottak, így elsőre nem feltétlenül egyértelmű, miért adja el azt Czafik. A Wellisnél rákérdeztünk miért döntött a cég tulajdonosa az ingatlan értékesítése mellett. A rövid válasz: Czafik nem használja az ingatlant, így csak áll benne a pénze, ahelyett, hogy a cégben akár forgathatná is.

A Wellisnek azonban az elmúlt években voltak komoly gondjai, így bár a cég állítása szerint mostanra rendeződni látszik a helyzetük, nem elképzelhetetlen, hogy az évek óta kedvezőtlen gazdasági helyzetnek is köze van a döntéshez.

A Covid alatt kilőtt a cég

Mint az a G7 2020-ban készített cégportréjából kiderül, Czafik 2003-ban alapította a Wellis Zrt.-t, ami eleinte hidromasszázs medencék (azaz jakuzzik), kisebb részt szaniterek összeszerelésével és kereskedelmével foglalkozott. A 2008-as válság őket is rosszul érintette, mind a magyar szaniter-, mind pedig a masszázsmedence-piac forgalma nagyjából a harmadára esett. Czafik azonban nem számolta fel a cégét, hanem úgy döntött, minden ellenérvet figyelmen kívül hagyva, a válság közepén saját üzemet nyit.

A számítása bejött, olyannyira, hogy a cég 2020-ra a jakuzzik gyártásában piacvezetővé vált Európában. A Covid alatt kilőtt a forgalmuk, miután a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások nyomán sokan döntöttek úgy, hogy – ha már a fürdőket nem lehet látogatni – az otthoni vizes élmények megteremtésébe ruháznak be.

2020-ban a Wellis belépett az amerikai piacra, és olyannyira sikeres volt, hogy 2021-ben a Reuters is külön cikket szentelt neki. Ezzel párhuzamosan felskálázták a termelést, a 620 főt foglalkoztató dabasi üzemük után 2021-ben Ózdon 800 munkahelyet teremtő gyárat nyitottak. Ehhez egyedi kormánydöntés révén 3 milliárd forint állami támogatást is kapott a Wellis. Ez volt az egyetlen pont a cég történetében, amikor látszatra közel került a Fidesz-kormányhoz: a támogatás odaítélése után egy évvel Szijjártó Péter volt külügyminiszter a cég repülőjével utazott Budapestről Pozsonyba. Ugyanakkor egyedi kormánydöntések keretében sok más cég, köztük nemzetközi multik és rengeteg támogatást kaptak az előző kormánytól hasonló projektre, ennyi alapján tehát nem érdemes NER-esnek elkönyvelni az egyébként évek óta sikeresen exportáló magyar nagyvállalatot.

Czafik Zsolt, a Wellis Magyarország Zrt. ügyvezető igazgatója és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Wellis Magyarország Zrt. beruházásáról tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2020. október 7-én – Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Czafik Zsolt, a Wellis Magyarország Zrt. ügyvezető igazgatója és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Wellis Magyarország Zrt. beruházásáról tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2020. október 7-én – Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Még az ág is húzza a céget

A csúcsra 2021-ben jutott el a magyar cég: közel 38,5 milliárd forintos árbevétel mellett 3,8 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta az évet. Innentől viszont lejtmenet következett. 2022-ben hiába nőtt több mint 10 milliárd forinttal az árbevételük, adózott eredményük közel a negyedére csökkent. 2024-ben sikerült ismét növekvő pályára állítani a céget, de 2025-ben bezuhant a cég, 28,8 milliárd forintos forgalom mellett 2,5 milliárd forint veszteséget termelt.

A Hvg.hu cikke szerint

a megtorpanás mögött főként a nehéz gazdasági környezet, azon belül is az orosz–ukrán háború hatásai, illetve az elszálló energiaárak álltak.

Ezek miatt jelentősen csökkent a cég termékei iránti külföldi kereslet, gondoljunk csak bele, mennyire megnőhet egy jakuzzi üzemeltetési költsége egy nem rezsicsökkentett lakossági áras piacon, ha hirtelen kilő az áramár.

Mindez jelentős bevételkiesést jelentett, miután a bevételük 75 százaléka exportból származott, miközben az új ózdi gyár építésének finanszírozásához felvett banki hitelek és a Növekedési Kötvényprogram részeként kibocsátott 10 milliárd forintnyi kötvény miatt a kötelezettségeik egyre nőttek. A helyzetet a hitelek átstrukturálásával és elbocsátásokkal próbálták kezelni, majd 2024 szeptemberében a kötvényesek visszafizetését 2026 januárjáig felfüggesztették. Az adósság visszafizetése hat részletben történik 2026 és 2031 között.

Mint az a cég 2025-ös beszámolójának kiegészítő mellékletéből kiderül, bár 2025 első negyedévében a bázishoz képest minimális növekedést tudtak elérni,

Trump vámháborúja a Wellist sem kerülte el, így már tényleg az látszik, hogy a cég lejtmenetében visszatükröződik szinte minden világgazdasági turbulencia, amit az elmúlt években tapasztaltunk.

2025 augusztusában már 15 százalékos vám volt érvényben az európai termékekre, ezért az amerikai kereslet tovább csökkent, ráadásul miután a bevételek jelentős része dollárban jött, az amerikai fizetőeszköz leértékelődése is tovább rontotta a cég helyzetét.

2026 sem indult könnyen a Wellis Magyarország Zrt.-nek. Az év elején Európában és Amerikában is rendkívül hideg volt, a tartós fagypont alatti hőmérséklet miatt pedig nem lehetett beüzemelni és tesztelni sem a jakuzzikat.

„A fentiek következményeként a társaság az első negyedévben 30 százalékos mennyiségi csökkenést szenvedett el” – írták a 2025-ös eredményekkel egyszerre publikált kiegészítő mellékletben. A hitelminősítésekben egyelőre nem állnak túl jól, a Scope Ratings 2026 tavaszán az eleve gyenge C-ről SD-re (selective default) minősítette a Wellist, miután egyes hiteleit nem fizette időre, majd ismét visszatette C-re, miután a cégvezetésnek sikerült átstrukturálnia az adósságot, és lépéseket tett a likviditás helyreállítására.

A házeladással és a cég terveivel kapcsolatban kérdéseket küldtünk Czafik Zsoltnak és a Wellisnek is. A cég válaszából az derült ki, hogy a budai villa „több éve értékesítési kínálatban szerepel”, a céges eredményekkel kapcsolatban pedig azt közölték, hogy amennyiben a konszolidált, cégcsoport-szintű (tehát az amerikai leányvállalat adatait is tartalmazó) adatokat, azon belül is az EBITDA mutatót, vagyis a kamatok, adózás, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredményt nézzük, akkor pluszos a tevékenységük.

„Az utóbbi időszakban az USA-ban a legprofitábilisabb a működésünk. (…) Az egyszeri tételektől megtisztított EBITDA-nk 2024-ben meghaladta a 2 milliárd forintot, amelyhez hasonló eredménnyel zárjuk a 2025-ös üzleti évet konszolidált szinten” – írta a cég a Telexnek. A legutóbbi kiegészítő mellékletből pedig az derül ki, hogy a vállalat hosszú távú előrejelzése alapján továbbra is arra számít, hogy „a piaci folyamatok kedvező irányba mozdulnak, és az ipari szegmens visszatér a Covid előtti nyugalmi állapotához, azaz az értékesítés gerincét a tavasz közepétől ősz közepéig tartó időszak jelenti”.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!