Közel 30 ezren léptek be a munkaerőpiacra júliusban, de emelkedett a munkanélküliség is

2026 júliusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 675 ezer volt, a munkanélküliek száma 8 ezerrel 222 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal 4,5 százalékra nőtt, írja gyorstájékoztatójában a Központi Statisztikai Hivatal. A munkanélküliek száma minimálisan változott, megegyezik a tavalyi éves átlaggal.

A tavaly júliusihoz viszonyítva a foglalkoztatottak száma 37 ezerrel csökkent, a munkanélküliek száma 11,3 ezerrel nőtt, a ráta 0,2 százalékponttal emelkedett. A május-júliusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 évesek körében 4 millió 651 ezer volt, 29 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől. Az elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 459 ezren dolgoztak, 47 ezerrel kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. A közfoglalkoztatottak létszáma 68 ezer, a külföldön dolgozóké 124 ezer volt. Május-júliusban a 15-74 éves munkanélküliek átlagos létszáma 225 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt.

Az ING Bank elemzése szerint van néhány markáns pozitív változás a mostani adatokban, közel 42 ezer fővel csökkent ugyanis a gazdaságilag inaktívak száma. Ebből a számból 37 ezer aktív státuszba került, közel 5 ezer főt magyaráz a népességfogyás.

Közülük 29 ezren el is tudtak helyezkedni, vagyis ennyivel emelkedett a foglalkoztatottság júliusban.

Nyolcezren viszont a munkanélküliek táborát bővítette. A júliusi foglalkoztatotti létszám bővülése olyan mértékű volt, hogy a friss statisztika tavaly augusztus óta nem látott csúcsot jelent. Sőt, a foglalkoztatási ráta az elmúlt három hónap átlagát figyelve újabb rekordot ért el és 65,5 százalékon állt a május-júliusi időszakban.

Az ING elemzése szerint a kedvező változás a szezonális munkák felfutása miatt történt, erre utal az is, hogy elsősorban a nők foglalkoztatotti létszáma ugrott meg, ami az elmúlt évek statisztikái alapján jellemző jelenség nyáron.

„Előre tekintve a munkaerőpiac kínálati oldalán nem várunk érdemi változást a jövőben. Demográfiai fordulat nem körvonalazódik, ami a vállalatvezetőket így óvatosságra intheti a munkaerővel kapcsolatos tervek kapcsán. Az év vége felé közeledve egyre égetőbbé válik a jövő évi bérek kérdése is, ami szintén döntési helyzet elé állítja majd a foglalkoztatókat. A hároméves bérmegállapodás biztosan revízióra szorul, miközben az szja-rendszer várt átalakítása is új helyzetet hozhat. Minél hamarabb látnak majd tisztán ezekben a kérdésekben a vállalatok, annál hamarabb körvonalazódhat a munkaerőpiac új trendje is” – írták.