Milliós követelésekkel kopogtat régi ügyfeleinél a terminálos cég, és pórul járhat, aki nem reagál a megkeresésre

Sokan már évekkel ezelőtt felmondták a szerződést, most mégis milliós követelésekkel kopogtat korábbi és jelenlegi ügyfeleinél a Fizetési Pont bankkártyaterminál-szolgáltató. Tavaly ősszel írtunk először a Fizetési Pontról, ami rengeteg korábbi és jelenlegi ügyfelét kereste meg azzal, hogy az évek során valamilyen szabálytalanság miatt több millió forintnyi kötbér keletkezett. És ha egy felkeresett ügyfél figyelmetlen, az sem számít, hogy jogos-e a követelés:

a cég az elmúlt hónapokban már fizetési meghagyást is küldött sokaknak, ilyenkor pedig 15 napjuk van ennek ellentmondani. Ha ezt az ügyfelek nem teszik meg, ki kell fizetniük a sok esetben milliós követelést.

Így fordulhatott elő, hogy több millió forintot bármilyen érdemi bírósági vizsgálat nélkül tudnak most behajtani egyes ügyfeleken. Időközben pedig egy új terminálos céget is elindított a Fizetési Pont tulajdonosa.

Ősszel több érintettel is beszéltünk, akik értetlenül álltak a helyzet előtt, mivel úgy tudták, hogy évekkel korábban megszüntették a szerződést a vállalattal, és a cég korábban semmilyen formában nem jelezte, hogy tartoznának neki az ügyfelei. A Fizetési Pont munkatársai akkor arról beszéltek lapunknak, hogy nincs tömeges probléma, csak az éves reaktivációs kampányuk zajlik, amikor megpróbálják elérni a „szellemmé” vált ügyfeleiket, és elszámolnak azzal, akikkel nem tudják felvenni a kapcsolatot.

A kisvállalkozókat célozták

Az elmúlt évtizedben egyre népszerűbbé vált a bankkártyás fizetés, 2021-től pedig már törvény is kötelezte az online pénztárgépet használó kereskedőket (azaz szinte mindenkit), hogy biztosítsák üzleteikben az elektronikus fizetés lehetőségét. Azok a bankok és cégek azonban, amelyek a terminálokat biztosíthatták volna, jellemzően a nagyobb, napi szinten akár több százezer forint forgalmat is lebonyolító üzleteket próbálták célozni a termináljaikkal, így sokáig nem igazán akadt megfelelő lehetőségük a kisvállalkozóknak.

Így érkezett meg a piacra 2017-ben a Fizetési Pont Terminál Kft., ami a helyzetet felismerve elsősorban a kisebb vállalkozásoknak akarta nyújtani a szolgáltatást. Ez viszonylag jól is működött, a kereskedők nagy részének nem volt panasza a cégre, és ha mégis problémába ütköztek, hamar el tudták érni a vállalat ügyfélszolgálatát.

Elméletben a Fizetési Pont csak a terminált adja az ügyfeleinek, a pénzügyi szolgáltatást és a számlát, amelyre a kártyáról levont összeg megérkezik, már az Országos Fizetési Szolgáltató (OFSZ) biztosítja. A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalatok működését a Magyar Nemzeti Bank engedélyezi és felügyeli, a jegybank akár több millió forintos bírságokat is kiszabhat, ha szabálytalanságot talál egy cég működésében.

A jegybank azonban csak az OFSZ-t ellenőrzi, a rendszeresen a milliós kötbéreket követelő Fizetési Pontot már nem.

Mindkét cég végső tulajdonosa és ügyvezetője Feith Zoltán, aki az idén nem került fel ugyan a 100 leggazdagabb magyart gyűjtő listára, 2025-ben még a 69. helyen szerepelt 43 milliárd forintos vagyonával. A vállalkozó nevével már korábban, 2016 környékén is találkozhattak az olvasók, amikor az MKB Bank furcsa privatizációjánál az azt megvásárló egyik befektető, a Minerva által kezelt Metis Magántőkealap környékén tűnt fel. A folyamat vége az lett, hogy több lépcsőben tekintélyes banki portfólió landolt a Matolcsy-kör mellett Mészáros Lőrincéknél is.

Az elmúlt években egyre több egykori és jelenlegi ügyfelénél kezdett el kopogtatni a Fizetési Pont, mondván, hogy vagy nem lett végül felmondva a szerződés, vagy a ügyfelek megszegték azt. Az ügyben érintettek közül sokan arra panaszkodtak korábban a Telexnek, hogy a vállalat nem tájékoztatta őket részletesen a kötbérek és kötelezettségek mértékéről. Ilyen volt például a felmondási idő is, ahol eleinte három-, majd később ötéves hűségidővel kellett megkötni a szerződéseket, amelyek aztán automatikusan megújultak, ha az ügyfél nem jelezte, hogy az időszak lejártával szeretné megszüntetni a szerződést. Az elmúlt években ráadásul már az is bekerült a Fizetési Pont általános szerződési feltételeibe (ÁSZF), hogy az ügyfél csak a lejárat előtti hatodik és kilencedik hónap közötti időszakban jelezheti, ha nem szeretné meghosszabbítani a szolgáltatást, így nagyon figyelmesnek kellett lennie az ügyfélnek, ha a cég feltételeinek megfelelően akarta felmondani a szerződést.

Emellett szigorú kötbérek is vonatkoztak az ügyfelekre: az ÁSZF szerint a kereskedőnek 300 forintot kellett fizetnie minden nap után, amikor nem kapcsolta be a terminált, amit 2023-ban aztán már 1000 forintra emelt a vállalat. Ráadásul ha a Fizetési Pont úgy látja, hogy a kereskedő súlyos szerződésszegést követett el, felmondhatja vele a szerződést, és a hűségidő hátralévő részére napi 1000 forintos, de egyes esetekben akár 5000 forintos kötbért számolhat fel. A cég emellett a szerződéshez korábban adott kedvezményeket is visszavonhatja. Mivel ezek jelentősen csökkentik a szolgáltatás árát, és már a szerződéskötéskor biztosítja őket a vállalat, a kedvezmények visszavonása önmagában jelentősen növelheti a cég által követelt összeget.

Évekkel később kopogtatott a Fizetési Pont

Így járt a számítástechnikai kiskereskedést üzemeltető Zoltán is, aki még 2019-ben kötött szerződést a két céggel, és mindhárom üzletükben a Fizetési Pont termináljait kezdték üzemeltetni. Az évek során Zoltánék több olyan apróbb, a szerződésbe bújtatott költséggel találkoztak, amit korábban nem vettek észre, ráadásul a korábban már beígért kedvezményeik miatt is hosszasan kellett levelezniük a céggel, miután elmondásuk szerint azokat nem adta meg a vállalat. Utóbbi esetben a Fizetési Pont egy adminisztrációs hibára hivatkozott, és végül megadta a kedvezményt, de mivel már nem tűnt olyan előnyösnek az ajánlat, Zoltánék a kétéves hűségidő lejártával felmondták a szerződést, és visszaküldték a terminált.

Egészen 2025-ig nem is hallott Zoltán a cégről, akkor azonban ismét megkereste a vállalat: egy fizetési felszólítást küldtek, mivel szerintük Zoltán nem fizette meg a szolgáltatási díjakat, megszegte a terminál működtetésére vonatkozó feltételeket, ezért a Fizetési Pont felmondta a szerződést. Így pedig ki kell fizetnie a szerződésszegés miatti kötbért.

Nem Zoltán volt az egyetlen, akit ilyen módon keresett meg a vállalat. Több ügyfelét hasonló tartozásokkal hívta fel tavaly a Fizetési Pont, és több tematikus Facebook-csoportot is létrehoztak a küszködő kiskereskedők. Akadtak köztük olyanok, akiknél tényleg előfordultak kisebb-nagyobb félreértések és elmaradások, de a Fizetési Pont több olyan, a Telexnek beszámoló ügyfelet is megkeresett korábban, akik hivatalosan már évekkel korábban lezárták a megállapodásukat a vállalattal. Sőt, egyeseknek a jogviszony megszűnését és a tehermentességet akkoriban emailben visszaigazolta a vállalat. Az ügyfelek szerint többször történt meg, hogy a Fizetési Pont egy-egy megkeresésnél különböző összegeket mondott a tartozásra.

Azzal azonban minden, lapunknak nyilatkozó ügyfél egyetértett, hogy a vállalat nem értesítette őket akkoriban arról, hogy akármilyen, a szerződéssel szembemenő hibát követtek volna el a terminál használatakor. Erről ugyanúgy csak évekkel később szóltak nekik, mint a saját bevallásuk szerint szerződést bontott kereskedőknek, akikre milliós kötbértartozást akarnak ráverni. Volt olyan is, akinél hajlandók lettek volna eltekinteni a követeléstől, ha az ügyfél ismét leszerződik velük, de olyan is többször előfordult, hogy megszüntették a panaszos ügyfeleket tömörítő Facebook-csoportokat, egyes lapunknak nyilatkozó ügyfelek szerint amiatt, mert a cég kiegyezett annak adminisztrátorával.

Miután Zoltánék nem fizettek, a Fizetési Pont egy fizetési meghagyást küldött 2,7 millió forintról, de Zoltánék ennek is ellentmondtak. Ilyenkor a cégnek két lehetősége van: vagy elengedi a tartozást, vagy a bírósághoz fordul, és pert indít az álláspontja szerint neki járó pénzért. A Telex által ismert ügyek közül Zoltáné volt az egyetlen olyan eset, ahol továbbment a vállalat, és valóban elindult a peres úton: benyújtottak egy keresetet a bíróságon, de miután Zoltánék erre válaszul benyújtották saját ellenkérelmüket, a Fizetési Pont elállt az ügytől. Más esetekben is hasonlóan járt el a terminálos cég: sokszor előfordult, hogy hosszas levelezés után a vállalat arról értesítette az időközben ügyvédi segítségért folyamodó ügyfeleit, hogy hirtelen, minden előjel nélkül ejtette a követelést. Más esetekben, ha az ügyfél rendelkezett a felmondást igazoló iratokkal, nem kapott több választ a vállalattól.

Az ugyanis, hogy a vállalat valamilyen követelést tart nyilván egy adott ügyféllel szemben, önmagában egyáltalán nem jelenti azt, hogy az jogos is. Németh Ádám Géza, a korábban lapunknak nyilatkozó, és a Fizetési Pont több ügyfelét képviselő ügyvéd álláspontja szerint nem csak a felmondás körülményeit érdemes megvizsgálni, mivel a szerződés, és az annak hátterét képező ÁSZF már önmagában is olyan problémás lehetett, hogy az a kötbérkövetelések jogszerűtlenségét okozhatja.

Szerinte a Fizetési Pont ÁSZF-ének több olyan pontja van, ami tisztességtelen általános szerződési feltételnek minősülhet a polgári törvénykönyv szerint, mivel azokban egyértelműen a cégnek lejt a pálya, így a szerződések indokolatlanul és egyoldalúan hátrányosak az ügyfelekre nézve. Ilyen lehet szerinte az „átláthatatlan és bonyolult” szabályozás a kötbérekkel kapcsolatban, illetve az is, hogy az ÁSZF módosításakor elég az új feltételeket a cég weboldalára feltölteni, és arról nem kell
közvetlenül értesíteni az ügyfeleket. Úgy látja, a cég kommunikációja sem felel meg az irányadó együttműködési és tájékoztatási kötelezettségnek.

Az ügyvéd szerint emellett a Fizetési Pont szerződési feltételei sok pontban, például a kötbérekkel kapcsolatos rendelkezés esetében jelentősen eltérnek a jogszabályoktól, és a szokásos szerződési gyakorlattól, amiről a vállalatnak a megállapodás megkötésekor külön tájékoztatnia kellett volna az ügyfeleket, akiknek egy külön nyilatkozattal kellett volna ezeket elfogadniuk. Ráadásul a jogszabály tiltja az aránytalan kötbéreket, ezért az ügyvéd úgy gondolja, hogy a szolgáltatás díjánál ötször vagy tízszer magasabb kötbérköveteléseket jó eséllyel mérsékelnék a bíróságok. A fizetési meghagyással szembeni ellentmondásnak így még abban az esetben is lehet alapja, ha valójában történtek kisebb-nagyobb szerződésszegések.

Könnyű pórul járni

A Fizetési Pont bárkinek küldhet fizetési felszólítást, de önmagában ez alapján semmit sem tud tenni, ha nem fizetnek az ügyfelek. Ha a cég a hivatalos úton szeretne elindulni, közjegyzőhöz fordulhat, aki fizetési meghagyást küld az ügyfélnek, azt azonban ő sem vizsgálja érdemben, hogy jogos-e a követelés. Az átvételtől számítva az ügyfélnek 15 napja van ellentmondani: ha ez megtörténik, a cég a bírósághoz fordulhat, itt már vizsgálni fogják, hogy mennyire állja meg a helyét a követelés. Vagyis ha az ügyfél végig ellentmond a Fizetési Pontnak, a cég által behajtani kívánt összeg csak abban az esetben válhat végrehajtható követeléssé, ha az egyedi esetet a bíróság is megvizsgálja, és kimondja, hogy jogos a cég kérése.

Egészen más a helyzet, ha az ügyfél nem mond ellent a fizetési meghagyásnak. 15 nappal az átvétel – vagyis a tárhelyre beérkező fizetési meghagyás megnyitása – után a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, innentől pedig teljesen mindegy lesz, hogy az jogos volt-e, vagy sem, az ügyfélnek ki kell fizetnie a követelt összeget, adott esetben végrehajtás keretében. Németh Ádám Géza több ilyen üggyel találkozott. Az ügyvéd szerint általában 500 ezer és kétmillió forint között volt a jogerőre emelkedett fizetési meghagyások összege, de a panaszosok által létrehozott Facebook-csoportokban

olyan esetről is írnak, ahol az ellentmondás hiányában most több mint ötmillió forintot tud behajtani a Fizetési Pont. Ilyenkor pedig jöhet az inkasszózás, és cégformától függően akár az ügyfél magánvagyonát is végrehajthatják.

Ilyenkor általában már semmit sem tehet az ügyfél. Más esetben, például egy banki hitelszerződésnél annak felmondása után az ügyfél pert indíthat a végrehajtás megszüntetésére, olyankor pedig magát a szerződést is vizsgálni fogja a bíróság. Egy, a Telexnek nyilatkozó, végrehajtási ügyekkel foglalkozó jogász szerint erre azonban itt nincs lehetőség. Ugyanis míg egy felmondott hitelszerződésnél a végrehajtási záradék alapján, automatikusan indul meg a végrehajtás, a fizetési meghagyás kiküldésekor megvan a lehetőség az ellentmondásra. Így ha ez elmarad, az éppen olyan, mintha a terminálos cégnek adott volna igazat a bíróság.

Kivételt jelenthet a kézbesítési fikció, vagyis az az eset, amikor az ügyfélnek kiküldték a fizetési meghagyást, de ő azt nem veszi át. Ezt a gyakorlatban úgy kell érteni, hogy a közjegyző egyéni vállalkozóknál postázza, egyéb esetben pedig az ügyfél cégkapujára küldi elektronikus úton a dokumentumot, de ha ő nem veszi át vagy nem nyitja meg azt, az ötödik munkanapon ismét megpróbálják kézbesíteni. Ha ez ekkor sem sikerül, az ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, ekkor indul el a 15 napos visszaszámlálás. A jogász szerint ilyen esetben miután az ügyfél értesül arról, hogy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése miatt megindul ellene a végrehajtás, kézbesítési fikcióra hivatkozhat. Ilyenkor 15 napig még ugyanúgy ellentmondhat a fizetési meghagyásnak, mintha az csak most érkezett volna a cégkapujára vagy postaládájába.

Meg van kötve az ügyfelek keze

Korábban már felmerült, hogy az ügyfelek esetleg csoportos keresetet indíthatnának a cég ellen a szisztematikusan kiküldött, és sok esetben alaptalannak tűnő követelések miatt, de Németh Ádám Géza álláspontja szerint erre jelenleg nem lenne meg a jogi lehetőség. Az ügyvéd úgy látja, hogy mivel egy felszólítással, jogerős fizetési meghagyás nélkül a cég nem tud semennyi pénz behajtani, így polgári peres úton nem is lehetne mit visszakövetelni a Fizetési Ponttól. Emellett a bíróság előtt a szerződés ÁSZF-ének tisztességtelen rendelkezéseit lehetne megtámadni, de mivel a Fizetési Pont ügyfelei nem minősülnek fogyasztónak, erre csak a szerződés megkötése után egy évig van lehetőség, miközben a cég általában régebbi ügyfeleket keres meg a követeléseivel.

A másik a büntetőperes út lenne, és úgy tudjuk, hogy már több feljelentés is született az ügyben. Németh Ádám Géza azonban valószínűnek tartja, hogy ez szintén nem állná meg a helyét a bíróságon, mivel még ha a cég egyes követelései tényleg alaptalanok is, azt nehéz lenne bizonyítani, hogy szándékosan akarta a Fizetési Pont megtéveszteni az ügyfeleit. A cég így bármikor védekezhet azzal, hogy adminisztratív hiba történt, ennek az ellenkezőjét bizonyítani pedig olyan belsős céginformációk nélkül, amikre külső szemlélőnek nincs rálátása, szinte lehetetlen.

A Fizetési Ponttal és az OFSZ-szel szemben a Gazdasági Versenyhivatal, valamint csak utóbbival mint pénzügyintézettel szemben még az MNB indíthatna fogyasztóvédelmi vizsgálatot, de mivel üzletszerű tevékenységet végző cégekről és vállalkozókról beszélünk, a fogyasztóvédelmi szabályok rájuk nem terjednek ki. Épp ezért alakulhat ki az a furcsa helyzet Németh Ádám Géza szerint, hogy a kisvállalkozóknak – akiknek nincs külön jogi vagy pénzügyi osztályuk az ilyen helyzetek kezelésére – valójában egy átlagos fogyasztóhoz hasonlók a kapacitásaik és a pénzügyi tudatosságuk, ám a fogyasztókhoz hasonlóan kiszolgáltatott helyzetben mégsem kapják meg ugyanazt a jogszabályi védelmet.

A Fizetési Ponttal és az OFSZ-szel szemben a GVH márciusban indított egy vizsgálatot, mivel úgy vélik, hogy az automatikus szerződéshosszabbítással és a kötbérfizetés feltételeivel valószínűsíthetően elhallgatnak, elrejtenek lényeges információkat, vagy azokat homályos és félreérthető módon közlik az ügyfelekkel. Emellett a hivatal szerint a szerződés felbontásának kilátásba helyezésével és magas kötbérköveteléssel nyomást gyakorolnak korábbi és passzív ügyfeleikre, hogy tartsák fenn a szerződést. Németh Ádám Géza azonban kiemelte, hogy ez egy versenyfelügyeleti eljárás, vagyis elsősorban azt vizsgálja, hogy a két cég megsértette-e a tisztességes piaci verseny szabályait, és itt sem alkalmazhatók a fogyasztóvédelmi szabályok.

Így például az ÁSZF tisztességtelensége sem vizsgálható fogyasztóvédelmi alapon.

Az ügyvéd szerint a helyzetet úgy lehetne a legmegnyugtatóbb módon
megoldani, ha a jogalkotó észlelné, hogy a kisvállalkozások a fogyasztókhoz hasonló védelmet igényelnének, és kiterjesztené a fogyasztó fogalmát a mikro-, kis- és középvállalkozásokra is, ahogyan azt egyébként a polgári törvénykönyv hibás teljesítésre vonatkozó szabályai esetében már megtette.

Fontos még hozzátenni, hogy a GVH versenyfelügyeleti eljárásának megindítása a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul, így még nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozások tényleg elkövették a jogsértést. A Fizetési Pont egyébként nem először került a hivatal látókörébe: 2023-ban már megállapították, hogy a cég megtévesztette üzletfeleit, amikor a kampányban elhallgatta előlük, hogy a bankkártyák elfogadásához nem elegendő a terminálok telepítése, hanem hosszú távú szerződést kell kötniük a csoport másik cégével. Emellett pedig megtévesztő módon népszerűsítette kedvezményesként ajánlatának egyes elemeit. A Fizetési Pontnak ezért akkoriban 8 ezer forintot kellett fizetnie minden ügyfelének, aki a jogsértő kampányok alatt kötötte meg a céggel a szerződést.

A két cég együttesen egyébként kifejezetten jól teljesített tavaly: míg a Fizetési Pont 2,36 milliárdos bevétel mellett végül 807 millió forintos veszteséggel zárta az évet, az Országos Fizetési Szolgáltató ezt kompenzálta, ez a vállalkozás 8,55 milliárdos bevétele mellé 3,43 milliárd forintos nyereségre tett szert. Talán épp ezért Feith Zoltán egy új, a Fizetési Ponthoz hasonló, terminálokat kínáló vállalkozásba is belekezdett: tavaly júliusban jegyezték a Pos Partner Payment Zrt.-t, aminek ugyanúgy az üzletember az ügyvezetője és végső tulajdonosa, mint a Fizetési Pontnak és az Országos Fizetési Szolgáltatónak. A céget 2022-ben alapították, de 2025 volt az első év, amikor bevétele származott az értékesítésből, ez tavaly hárommillió forint volt. Idén márciusban aztán nulláról közel ötvenre nőtt az alkalmazottak száma, és már weboldala is van a cégnek. Szintén idén áprilisban jegyezték át a céget a Fizetési Pont telephelyéről egy Budapest XII. kerületében található címre. A cég ÁSZF-e alapján ugyanúgy az OFSZ-szel kell megkötni a szerződést a szolgáltatások egy részére, így a Fizetési Ponthoz hasonlóan nem rendelkezik az MNB-nél bejegyzett pénzintézeti engedéllyel.

Ez még mindig a tavalyi kampány

Az üggyel kapcsolatban a Fizetési Pontot is megkerestük. A cég szerint a jelenlegi eseteknél nem egy újabb reaktivációs kampányt látunk, ahol megpróbálják elérni az inaktív, „szellemmé” vált ügyfeleket, hanem a korábbi, októberi cikkünkben érintett ügyek rendezése zajlik. „Ahogyan azt korábban is elmondtuk, a folyamat elején hibáztunk. Miután megkezdtük az általunk jogosnak tartott követelések érvényesítését, számunkra is kiderült, hogy a nyilvántartásunkban szereplő adatok több esetben nem voltak megfelelően pontosak” – írja a Fizetési Pont, ami szerint így fordulhatott elő, hogy egy-egy megkereséskor különböző összegeket mondtak a tartozásra. A cég szerint azokban az esetekben, ahol a vizsgálat során megállapították, hogy a követelés nem volt megalapozott, elálltak, és ha történt befizetés, az összeget visszautalták az érintettek részére.

Mint írják, a rendezési folyamat a vártnál hosszabb ideig tart, aminek egyik oka, hogy gyakran nehézkes az érintettekkel való közvetlen kommunikáció. „Az elmúlt időszakban létrejött Facebook-csoportokban rendszeresen jelennek meg olyan tanácsok is, amelyek tévútra vihetik az érintetteket, és a saját ügyük rendezését is megnehezíthetik” – írják. A cég szerint a Facebook-bejegyzésekből és kommentekből önmagukban nem minden esetben lehet pontos képet alkotni arról, hogy egy adott ügyben mi történt és hogyan zárult. Arra kérik az érintetteket, hogy közvetlenül forduljanak hozzájuk.

A cégtől azt is szerettük volna megtudni, hogy hány ügyfelüknek küldtek október óta fizetési felszólítást, majd fizetési meghagyást, valamint hogy volt-e olyan ügyük, amiben perre mentek a követelésükkel, és ha igen, mi lett ennek az eredménye. A Fizetési Pont erre azonban üzleti titokra és az érintettek személyes adatainak védelmére hivatkozva nem válaszolt.