Árakban szinte utolértük az EU-t. Na de mi a helyzet a bérekkel?

Magyarországon az elmúlt tizenhat évben jelentős felzárkózás ment végbe mind az árak, mind a bérek terén. A GKI Gazdaságkutató friss kutatásában azt vizsgálta meg, az egyes termékcsoportok milyen mértékben zárkóztak fel az EU-s árakhoz, és a bérek mennyire tudták követni az áremelkedéseket.

2010-ben a magyar árak az EU-s átlag 59 százalékán álltak, míg a bérek 32 százalékon.

16 év alatt az árak elérték az EU-átlag 72 százalékát, a bérek 49 százalékra nőttek.

Az EU átlagos árszintjéhez képest 2025-re az élelmiszerek 95 százalékra, az alkohol- és dohánytermékek 87 százalékra, a bútorok, készülékek 89 százalékra, míg a lakhatás és rezsikiadások 67 százalékra emelkedtek. Utóbbit a rezsicsökkentés árnyalja, hiszen a támogatás miatt a rezsi a 2010-es 90 százalékról 38 százalékra esett vissza, ami azt jelenti, hogy önmagában a lakhatási költségek drasztikusan emelkedtek.

A legnagyobb árfelzárkózás a szolgáltatásoknál történt, ami elsősorban a gyors bérnövekedésre vezethető vissza. A GKI szerint a szabadidő- és kultúra 14 százalékponttal, az oktatás 31 százalékponttal, míg a turizmus 33 százalékponttal került közelebb az uniós átlaghoz. A telefonhoz, a tévé és a kapcsolódó szolgáltatások árszínvonala – részben a 27 százalékos áfa miatt – már 2010-ben elérte az uniós átlagot, ez 2025-ben az EU-s szint 96 százalékán volt.

Bár idén a relatíve erős forint visszafogja a hazai áremelkedést, a felértékelődés miatt a relatív magyar ár- és bérszínvonal is közeledik az EU-s átlaghoz, hiszen ugyanaz a forintos ár vagy fizetés már több eurónak felel meg.

A GKI szerint tehát ha más EU-s országba utazunk, az élelmiszerek csak esetenként olcsóbbak, a szolgáltatások ára viszont továbbra is itthon kedvezőbbek.

2010 és 2025 között a magyar bérek összességében gyorsabban zárkóztak fel az uniós átlaghoz, mint a hazai árak, ami érdemi vásárlóerő-növekedést eredményezett. Közben viszont az is látszik, hogy bár a relatív felzárkózásunk szemmel látható, régiós versenytársaink az előző másfél évtizedben sokkal jobban teljesítettek nálunk, Magyarország tudta a legkevésbé kihasználni az EU-csatlakozás előnyeit. Így fordulhat elő, hogy Magyarország az egy főre jutó vásárolt fogyasztásban az utolsó helyen áll az uniós rangsorban.

Azt is fontos látni, hogy a bérek és az árak felzárkózását nem lehet ugyanúgy értelmezni: 2025-ben a magyar árszínvonal már az EU-átlag közel háromnegyedén állt, míg a bérek az EU-s átlag 50 százalékát sem érték el: azaz hiába közeledtek az uniós átlaghoz jobban a bérek, mint az árak, a magyar fogyasztók helyzete továbbra is jóval kedvezőtlenebb, ha az árakat a jövedelmekhez viszonyítjuk.