Évek óta nem látott szintre emelkedett a GKI konjunktúraindexe idén júliusban – mondták el a GKI Gazdaságkutató szakértői egy csütörtöki sajtótájékoztatón. A mutató utoljára az orosz–ukrán háború előtti utolsó hónapban, tehát négy és fél éve volt ennél magasabb.
A GKI konjunktúraindexe két mutató súlyozott átlagából áll össze:
- az üzleti bizalmi indexből;
- és a fogyasztói bizalmi indexből.
A kettő közül hagyományosan az üzleti bizalmi index szokott magasabban állni, most azonban fordított a helyzet: a választások óta a fogyasztói bizalmi index kiemelkedően magas szintre ugrott. Ilyenre a GKI szerint utoljára 2003-ban volt példa.
Az üzleti bizalmi index Magyarországon az orosz–ukrán háború kitörése után romlott el, majd éveken keresztül hullámzott, hogy aztán az elmúlt pár hónapban növekedésnek induljon. Ezt az elmúlt hónapokban elsősorban az ipari és a kereskedelmi szféra húzta fel, míg az üzleti szolgáltatások és az építőipar szereplőinek az elmúlt hónapokban nem javult a hangulata.
A vállalati szereplők szerint a legfontosabb okok, amelyek miatt nem tudnak növekedni:
- kereslethiány;
- munkaerőhiány;
- pénzügyi problémák.
A GKI szakértői kiemelték, hogy a júliusi indikátorban van egy nagyon pozitív elem: negatív lett az ár-indikátor, ami azt jelenti, hogy a vállalatok nem áremelésekkel, hanem árcsökkenéssel számolnak. Az inflációs várakozás a különböző területek közül a kereskedelemben a legalacsonyabb.
A fogyasztói bizalmi index idén júliusban 1,6-ra nőtt, amivel hosszú évek óta először lépett pozitív tartományba. Ez az index utoljára nyolc évvel ezelőtt, 2018-ban volt ennél magasabb, jelentősen magasabb értéket pedig csak a 2002-es választások környékén mértek.
A GKI szerint a fogyasztói bizalmi indexet mind a négy komponense felfelé húzza, de az elmúlt hónapokban a legpozitívabban az változott, hogy az emberek mit várnak az ország gazdasági helyzetének változásától. Ez a mutató most 2002 óta nem látott csúcson van. Ezzel párhuzamosan az emberek a saját családjuk anyagi helyzeténél is javulást láttak.
A GKI felmérése szerint az is pozitív jel, hogy az emberek egyre nagyobb része számol azzal, hogy a közeljövőben félre tud tenni pénzt. Ezzel ellentétben ugyanakkor nem látszik, hogy az emberek a korábbiaknál nagyobb arányban szeretnének lakásokat venni vagy felújítani.
