Az IMF már nem aggódik amiatt, hogy recessziót okozhat a közel-keleti konfliktus
Három hónappal ezelőtt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) még attól tartott, hogy egy elhúzódó közel-keleti konfliktus recesszióba sodorhatja a világot. Ugyan a felek ismét támadják egymást, és Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy vége az iráni tűzszünetnek, az IMF már nem aggódik amiatt, hogy recessziót okozna a konfliktus – derül ki a szervezet szerdán megjelent negyedéves előrejelzéséből, amiről a Wall Street Journal számolt be.
Az IMF szerint a júniusi tűzszünet többségében kiiktatta a recessziós kockázatokat. A korábbi áprilisi előrejelzésben még három forgatókönyvet vázoltak arra vonatkozóan, hogy milyen károkat okozhat az elhúzódó konfliktus a világgazdaságban. Egy ilyen volt a recesszió is, ami az akkori becslések szerint akár 2027-ig is eltarthatna. Ezek a forgatókönyvek azonban már nem szerepelnek a friss előrejelzésben.
Az IMF szerint azért nem volt már szükség a pesszimista forgatókönyvekre, mert az energiapiacok váratlan rugalmassága megakadályozta egy jelentősebb ársokk kialakulását. A keresleti oldalon Kína bőséges olajtartalékaira támaszkodott az import csökkentése érdekében. A kínálati oldalon a Közel-Keleten kívül eső országok növelték a termelést, segítve ezzel a Hormuzi-szoros lezárása miatt keletkezett hiány pótlását. „Sok olyan rugalmasságot és kiigazítási mozgásteret láttunk, amelyet nehéz lett volna előre jelezni” – mondta Petya Koeva Brooks, az IMF kutatási osztályának vezetője. Szerinte azonban a magas energiaárak teljes hatása egyelőre nem érzékelhető, mivel egyes országok még a konfliktus kezdete előtt leszállított olajkészleteiket használják fel.
Az IMF áprilisban még 3,1 százalékos növekedést prognosztizált 2026-ra a világgazdaságban, ezt most 3 százalékra csökkentette. A szervezet szerint azonban az erős mesterségesintelligencia-beruházásoknak köszönhetően a növekedés 2027-ben emelkedni fog, és a 3,4 százalékot is elérheti, ami 0,3 százalékos javulást jelent az áprilisi becsléshez képest.
A fegyverszünet enyhítette az energiaárak tavaszi emelkedésének hatásait, de az IMF továbbra is azzal számol, hogy az olaj ára idén átlagosan körülbelül 32 százalékkal magasabb lesz, mint 2025-ben. Ez a világ összes energiát importáló országára terhet ró, míg az olyan olajtermelők, mint az Egyesült Államok, erősebb pozícióba kerülnek.
Az euróövezetre a megnövekedett energiaárak és a gyenge fogyasztói bizalom egyaránt nyomást gyakorol, így az áprilisi előrejelzés 1,1 százalékos növekedéséhez képest már csak 0,9 százalékos emelkedést jósolnak a blokkban.
