Azt kérik a szakmai szervezetek a KSH-tól, hogy részletesen tárják fel a hibás jövedelmi statisztikák keletkezési körülményeit
Újabb fejlemény született a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jövedelmi adatai körüli furcsaságok ügyében. A KSH-s EU-SILC jövedelmi viszonyokat felmérő kutatás számairól tavaly derült ki, hogy valami nincs rendben velük, és miután több társadalomtudós aggodalmát fejezte ki a szegénységi értékekkel kapcsolatos anomáliák kapcsán, módosították is az adatokat utólagos revízióval. Sokan szándékos manipulációt sejtettek a háttérben, a KSH szerint csak hiba csúszott a folyamatokba, de nem tudták igazán meggyőzően elmagyarázni, mi történhetett szerintük egész pontosan.
Most a Magyar Tudományos Akadémia három szakbizottsága, a Magyar Szociológiai Társaság és a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület közös közleményben kéri a KSH-tól, hogy távolítsák el a hibás jövedelmi adatokon alapuló magyarországi szegénységi mutatókat az Eurostat és a KSH adatbázisaiból. A szakmai szervezetek azt is kérték a KSH-tól, hogy részletesen tárja fel a hibák keletkezési körülményeit és alakítsanak ki olyan intézményi kereteket, amik egyrészt biztosítják a már publikált adatok szakszerű felülvizsgálatát, valamint garanciát jelentenek arra, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő hasonló, kirívó problémák a KSH adatközléseiben.
Szerintük ahhoz, hogy a jövőben megbízható információk álljanak rendelkezésre a magyarországi társadalmi és gazdasági folyamatokról, „elengedhetetlen a hibák átlátható és megnyugtató javítása”.
„[…] a hibás adatok közlése jelentős károkat okozott a társadalomtudományi kutatásnak és a tényeken alapuló szakpolitika-alkotásnak. Emellett a szakmai és a szélesebb közvélemény is téves képet kaphatott a magyar társadalom jövedelmi viszonyairól és állapotáról” – írták közleményükben.
Idén márciusban az eredeti adatbotrányt kirobbantó kutatók a KSH korrekciója után újabb anomáliákról számoltak be a Válasz Online-on. Jelezték, a revízió után a kutatásban részt vevő háztartások csaknem száz százalékának megváltozott a jövedelme, ráadásul a korábbi adatproblémák nagy része változatlan maradt, vagy még súlyosbodott is.
A kutatók ekkor arról írtak, a hibákból kiindulva úgy néz ki, a korrigált EU-SILC adatok sem jók. Céljuk ugyanakkor nem a KSH hiteltelenítése, hanem az adatok rendbe tételének elérése, mert megbízható statisztika nélkül nincs modern állam, és ha nem tükrözik a valóságot az adatok, akkor nem lehet hatékonyan küzdeni a szegénység ellen sem.
A kutatók közös nyilatkozatáról megkérdeztük a KSH-t is, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.
