A vendégmunkásstop nem zárja ki, hogy külföldiek dolgozzanak a szegedi BYD-gyárban

A korábbi 10 ezres számot felülírva Stella Li alelnök újabb nyilatkozata szerint akár 20 ezer embernek is munkát adna a BYD Szegeden. Bár a térségben még az egyetemi együttműködések mellett is munkaerőhiány tapasztalható és új vendégmunkás-engedélyek sem adhatók ki, egyelőre nem biztos, hogy ez megvalósíthatatlan.

A Szegeder kérdésére a Csongrád-Csanád vármegyei kormányhivatal arról tájékoztatott, a szegedi járásban 1652 álláskeresőt tartottak nyilván a május végi adatok szerint.

„A vármegyei álláskeresői létszám mintegy másfél éve nem éri el az ötezer főt, így a tervezett munkaerő-igény kielégítésére a környező térségek, régiók munkaerő-tartalékainak bevonása is szükségessé válhat” – írták. Erre jó példa lehet a szomszédos Békés vármegye, ahonnan a város közúton viszonylag gyorsan elérhető. Bács-Kiskunra már kevésbé számíthat a BYD, Kecskemét térségében is munkaerőhiány van, a Mercedes-gyár is elsősorban a távol-keleti dolgozókra támaszkodott a Szabad Európa 2023-as cikke alapján.

Nem hasraütésszerű a 20 ezres szám

A fenti álláskeresési adatok fényében elsőre meglepőnek hangozhat, de a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) lapunknak küldött válasza alapján a szegedi BYD eddig 22 134 önéletrajzot kapott. A cég viszont már legalább 2024 óta aktívan toboroz, míg a kormányhivatal nyilvántartása az aktuális állapotot mutatja.

Az ügynökség tájékoztatása szerint a 22 ezerből több mint ezret a kormányzati szereplők és felsőoktatási intézmények támogatásával tartott 32 állásbörzén és toborzási rendezvényen szereztek. A cég ezek mellett igyekszik magát hirdetni olyan eseményeken, mint a város nyárzáró fesztiválja, a Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN), de például a Borfesztiválon is kiállítottak autókat.

Persze nehéz elképzelni, hogy mind a 22 ezer jelentkezés aktuális még, és fel is veszik az összes embert, nem beszélve az esetleges duplikációkról. Mint ahogy a kormányhivatal rámutatott, az álláskeresők végzettségétől, szakképzettségétől és tapasztalatától is függ, hogy el tudnak-e helyezkedni a BYD-gyárban. Ebben a hivatal szerint szerepe lehet a vállalat egyetemi karokkal és szakképzési centrumokkal való számos együttműködésének is.

Túlzás lenne azt mondani, hogy itt csak magyarok fognak dolgozni

„Itt nem dolgozik majd magyar ember” – mondta nem sokkal a gyár bejelentése után egy környéken élő nő a Szegedernek, ez már akkor túlzásnak hangzott, de vélhetően sokan így gondolják azóta is, és Magyar Péter beszédei is erősen építettek az ehhez hasonló félelmekre.

„Kínai érdekből, nagyjából tízezer Fülöp-szigeteki munkással telepítenek nektek egy óriási gyárat Szegedre, ahol munkaerőhiány van. A városnak ebből nem lesz bevétele, de cserébe lesz szolidaritási adó” – ezekkel a szavakkal bírálta a politikus 2025 márciusában a BYD-beruházást a Széchenyi téren. Már ellenzéki pártvezérként világossá tette, hogy nem szeretne nagy számban külföldi munkaerőt az üzemben, a kormányalakítás után nem sokkal pedig elkezdték a BYD-t is érintő szabályozások módosítását. Ám ezek alapján ugyanakkora túlzás lenne azt állítani, hogy itt nem dolgozik majd külföldi ember.

Korábban egy meghatározott listán szereplő országok állampolgárai kaphattak vendégmunkás-engedélyt, a Fidesz-kormány a Fülöp-szigeteket, Grúziát (Georgia) és Örményországot jelölte ki. A 92/2026. (VI. 5.) kormányrendelet értelmében azonban június 6. óta újonnan érkezők már nem kaphatnak ilyen papírt.

Kérdésünkre az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) kommunikációs osztálya azt válaszolta, a szabályozás nem érinti a hatálybalépése előtt kiadott vendégmunkás-tartózkodási engedélyek, valamint foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek érvényességét. Ez azt jelenti, hogy akik ilyen papírokkal érkeztek Szegedre és jelenleg ott dolgoznak, maradhatnak a gyár alkalmazottai.

A hatályos rendelet szövegéből következik továbbá, hogy a június 5-én már Magyarországon lévő, érvényes engedéllyel birtokában lévő munkavállalók hosszabbíthatnak, illetve ismételt kiadást kérhetnek. Tehát nem arról van szó, hogy lejár az engedélyük és menniük kell. Az OIF tájékoztatása alapján további vendégmunkás-engedélyek nem adhatók ki.

A három korábban kijelölt ország – Grúzia, Örményország és a Fülöp-szigetek – kikerült a vendégmunkás-engedélyezési körből, ám megmaradt a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyre jogosult országok listáján. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy ugyanazokból az országokból érkezhetnek munkások, de nem tömegesen, munkaerő-kölcsönzőkön keresztül, hanem közvetlen foglalkoztatással.

De van még legalább három lehetőség a harmadik országbeli állampolgárok számára. Az egyik ilyen a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély. Ezt nem a már működő gyár alkalmazottai kaphatják, hanem azok, akik az építkezésben, gyártósorok telepítésében segítenek, például mérnökök, technikusok, projektvezetők.

Azok is dolgozhatnak a szegedi BYD-gyárban, akiket a cégen belül egy másik országból oda helyeznek át, így jár el például a győri Audi is.

Ezen kívül a határ menti ingázó munkavállalók részére kiadható egy úgynevezett Nemzeti Kártya, ez a szomszédos nem EU-s országokra, a BYD esetében tipikusan Szerbiára vonatkozhat. Tehát ha nem lenne helyben elég munkaerő, a Vajdaságban még lehet tartalék. Románia helyzete pedig még egyszerűbb, hiszen uniós tagállam és a schengeni övezet része.

Várjuk ki a végét

A korábbi kampánybeszédekhez képest nem tűnik túl szigorúnak a mostani rendszer. A kormány ugyanakkor elrendelte a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatát. A Jogászvilág szakportál ebből arra következtet, hogy ez nem minden, várhatóan lesznek még változtatások.

Ám ha tovább szűkítik a lehetőségeket, akkor sem tűnik megvalósíthatatlannak a 10 ezres munkaerőigény betöltése. A kormányhivatal adataiban csak a regisztrált munkakeresők szerepelnek, a BYD folytatja a toborzást, a szakgimnáziumokban és egyetemi karokon is képzik az utánpótlást, de a szomszédos vármegyékben és országokban is lehet még tartalék. A 20 ezer pedig Stella Li nyilatkozata alapján nem egy célszám, de szükség esetén akár ennyi állást is tudnak kínálni. Várhatóan a gyár enélkül is működni fog, ha egyszer valóban elindul a termelés (az alelnök szavai szerint ez nem csúszik, csak a vártnál lassabban halad).

Emailben kerestük a BYD sajtósát, valamint a WHC munkaközvetítő céget, de cikkünk megjelenéséig csak utóbbi válaszolt. Mint írták, az ügyfeleikkel kapcsolatos üzleti információk bizalmasnak számítanak, így nem oszthatják meg azokat, a többi kérdésben pedig a kínai vállalat az illetékes. Az Építési és Beruházási Minisztérium szintén nem tartotta magát illetékesnek és a gazdasági tárcához irányított, amit viszont nem értünk el.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.