Csökkenő munkanélküliség, héthavi csúcson a foglalkoztatottak száma – váratlanul jól sikerült a május a munkaerőpiacon

A vártnál és az előző hónapoknál is kedvezőbben alakultak a májusi foglalkoztatási adatok, a munkanélküliek száma 209 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közzétett jelentése szerint.

A 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 654 ezer volt májusban, ez egy hónap alatt 35 ezerrel nőtt. A március–májusi háromhónapos időszakban 4 millió 640 ezer volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma, ez 33 ezerrel elmaradt az egy évvel korábbitól. A 15–64 évesek körében a foglalkoztatási ráta 75 százalék volt, ez lényegében megegyezett az egy évvel ezelőttivel.

A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 448 ezren dolgoztak, 53 ezerrel kevesebben az előző év azonos időszakában mért szintnél. A közfoglalkoztatottak létszáma 71 ezer volt, a külföldön dolgozóké pedig 121 ezer.

A munkanélküliek száma április óta 7 ezerrel csökkent: a 209 ezres májusi adat az idei év legalacsonyabb adata, és még a tavalyi év átlagánál is alacsonyabb.

A márciustól májusig tartó időszakban a 15–74 éves munkanélküliek átlagos létszáma 208 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt. A férfiak esetében a munkanélküliek száma 109 ezer, a nőknél 99 ezer főt tett ki, a férfiaknál 4,2, míg a nőknél 4,4 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. Nőtt a hosszú ideje munkát keresők aránya is: a munkakeresés átlagos időtartama 13,3 hónap volt, a 4–11 hónapja munkát keresők aránya 6,7 százalékponttal 31,4 százalékra, míg a több mint egy éve munkát keresőké 3,7 százalékponttal, 36,9 százalékra emelkedett.

Virovácz Péter, az ING elemzője szerint kijelenthető, hogy érdemi pozitív elmozdulás történt a magyar munkaerőpiacon, különösen a munkanélküliségben, az azonban kérdéses, mennyire lesz tartós a változás. Az elemző az adatok alapján kiemeli, hogy a foglalkoztatotti létszám nagyjából ledolgozta az áprilisi visszaesést, a mutató ezzel héthavi csúcsra emelkedett. Szerinte ez azért is érdekes, mert az üzleti bizalmi index – szemben a fogyasztói bizalmi indexszel – érdemben nem javult az elmúlt hónapokban.

Virovácz szerint a munkaerőpiacon az arányszámok alapján továbbra is a feszesség jellemző, itt „a fő kérdés a momentum fenntarthatósága. Az első negyedévi gazdasági élénkülés részben egyszeri tényezőkhöz köthető, a második negyedéves adatok – bár még kevés van – pedig már mintha a kifulladást jeleznék. A most látott pozitív munkaerőpiaci változás tehát könnyen lehet, hogy csak átmenetinek bizonyul majd. A geopolitikai kockázatok enyhülése és a hazai gazdaságpolitikai változások tisztázódása ugyanakkor segíthet a bizalom helyreállításában, megelőzve a negatív fordulatot a munkaerőpiacon” – vélekedik az elemző.