Mindenki elfogadja, hogy a paradicsomnak és a kenyérnek nőtt az ára az elmúlt 13 évben, el kell fogadni, hogy az energia ára is folyamatosan nőtt

Az ország energiarendszerével kapcsolatban négy probléma van, amikre minél előbb megoldást kell találnunk: nagy az ország energiaimport-kitettsége; az évről-évre növekvő villamosenergia-igényünk; a kevés megújulótermelés- és felhasználás az energiamixben; és az, hogy az itthon is tapasztalható klímaváltozást okozó üvegházhatású-gázok 70 százaléka az energetikai szektorhoz kapcsolódik. Mekkora Magyarország potenciálja a megújuló energiaforrások területén? Hogyan lehet úgy csökkenteni az energiafelhasználást, hogy közben senki nem akarja feladni a saját kényelmét? Hogyan lehetne Magyarországnak független energiarendszere?

A Magyarország Jövő Időben legújabb adásában ezekre a kérdésekre is kerestük a választ Holoda Attila energetikai szakértővel, és Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet szakértőjével. Ebben a cikkben az adás legfontosabb állításait foglaljuk össze.

Atomenergiában vagyunk a legkiszolgáltatottabbak

Amikor az ország orosz energiafüggőségéről beszélünk, mindenki az olajról és a földgázról beszél. Holoda Attila szerint viszont leginkább az atomenergia területén vagyunk kiszolgáltatva Oroszországnak, a paksi atomerőműben ugyanis csak orosz típusú fűtőelemeket lehet használni. Bár nyugati vállalatok már dolgoznak ezeknek a fűtőelemeknek a lehetséges kiváltásán, egyelőre még nincs alternatívája az orosz forrásoknak.

A magyar energiarendszer második leggyengébb pontja Holoda szerint az olajszállítás. Jelenleg itt is az oroszokra vagyunk utalva, de a Barátság kőolajvezetéknek azért lenne alternatívája. A Horvátországból induló Adria kőolajvezeték ugyanis Magyarországot is érinti, így azon keresztül is érkezhetne olaj a Mol finomítóiba. „Van tehát két vezetékünk, van kétoldali betáplálási lehetőség, ugyanakkor mind szerződési szempontból, mind a feldolgozott nyersanyag minőségi szempontjából vannak viták, hogy képesek vagyunk-e feldolgozni az Adrián keresztül érkező olajat” – mondta Holoda.

Az energetikai szakértő szerint a legjobb helyzetben a földgáz szempontjából vagyunk. Bár a gázimportunk jelentős része szintén Oroszországból jön, a hazai földgáz rendszer szinte az összes szomszédos ország rendszereivel kapcsolatban van, ezeknek a rendelkezésre álló kapacitása pedig bőven meghaladja a magyarországi éves fogyasztást. Emellett jelentős tároló kapacitással is rendelkezünk, teljes feltöltöttség esetén az éves fogyasztás 72 százaléka biztosított. Holoda szerint „nem sok ilyen ország van Európában, amelyik ilyen mennyiségben képes tárolni”.

Fizikailag tehát minden adottságunk megvan arra, hogy leváljunk az orosz gázról, így amikor az előző kormány arról beszélt, hogy fizikai kényszerből vásárolunk az oroszoktól az nem volt igaz. Az EU által kitűzött 2027 őszi határidőig tehát mindenféle különösebb gond nélkül le fogunk tudni válni az oroszokról, csak a megfelelő szerződéseket meg kell kötni.

Nagyon sok energiát pazarlunk

Holoda szerint a rezsicsökkentés bármeddig fenntartható, ez ugyanis egy politikai kérdés. Az viszont szerinte „önmagában egy paradoxon, hogy vannak Magyarországon olyanok, akik elhiszik, hogy hozzánk nem gyűrűzik be a nemzetközi árhatás. Mindenki elfogadja, hogy a paradicsomnak és a kenyérnek nőtt az ára az elmúlt 13 évben, el kell fogadni, hogy az energia ára is folyamatosan nőtt”. Ugyanakkor a jelenlegi állás szerint a magyar jövedelmi viszonyok nem engedik meg, hogy mindenki piaci áron vegye az energiát, vannak ugyanis olyan családok, akiknek még a 13 éve változatlan ár kifizetése is gondot okoz.

Holoda szerint sokkal igazságosabbá, méltányosabbá kéne tenni a rendszert, amiben figyelembe vesszük, hogy ki mennyit fogyaszt. Aki nem szorul rá, azt nem kell támogatni, aki rászorul, vagy jobban rászorul, azt még jobban támogatni kellene. Ezzel lehetne csökkenteni a rezsicsökkentésre költött összeget. Ezen felül, nem csak arra kéne törekedni, hogy mindenki ki tudja fizetni a számlát, hanem hogy mindenki hatékonyabban használja fel az energiát.

Nagyon rossz a magyar épületek energiahatékonysága, Holoda szerint a magyar épületek több mint 70 százalékánál, a felhasznált energia 40 százaléka veszendőbe megy. Csernus Dóra szerint ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a már meglévő épületeink 80 százaléka 2050-ben is velünk lesz, akkor az energiapazarlás csökkentéséhez nem elégséges, ha csak az új épületeknél írják elő a korszerű, dekarbonizált energetikai rendszer használatát, átfogó épületenergetikai és korszerűsítési programra lenne szükség.

Jelenleg a végső energiafelhasználás 40 százaléka, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százaléka is az épületeinkhez kapcsolódik, így a felújított épületállomány hozzájárulna az energiafelhasználás és az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséhez is. „Ehhez évente 100-140 ezer épületet kellene felújítani, de minél többet várunk, annál többet kell majd” – mondta Csernus.

A fosszilis energia se nem olcsó, se nem biztonságos

Ha jól működő energiarendszert szeretnénk akkor, az energiabiztonság, a klímabiztonság és a versenyképesség szempontjait kell szem előtt tartani, amihez az út a fosszilis energiahordozók felhasználásának a csökkentésén keresztül vezet. Csernus szerint diverzifikálni kell mind abból a szempontból, hogy földrajzilag honnan importáljuk az energiát, mind az energiahordozó-típusok szempontjából. Előbbi esetében jól haladunk, folytatni kell a megkezdett tárgyalásokat, utóbbi esetében is van előrelépés, de még bőven van tér fejlesztésre.

„Az elmúlt évek geopolitikai eseményei rávilágítottak arra, hogy a fosszilis energia se nem olcsó, se nem biztonságos, legalábbis kiszámíthatónak semmiképp nem mondható” – mondta Csernus. Az Egyensúly Intézet szakértője szerint célként kéne kitűzni a szén teljes kivezetését, a földgáznál pedig annyira csökkenteni a felhasználást, ami az időjárásfüggő energiatermelésből adódó ingadozás kiegyenlítését segítené.

2020 és 2024 között itthon napenergia-termelési boom ment végbe, 12-ről 24 százalékra nőtt a napenergia részesedése a hazai villamosenergia-termelésben. Csernus szerint „ez egy sikertörténet, az EU-n belül első helyen vagyunk a napenergia-felhasználásban”. A szélenergia viszont már sokkal problémásabb Magyarországon, miután a 2010-es évek elejétől nem lehetett itthon szélenergia kapacitást fejleszteni. Nem meglepő, hogy itt sereghajtók vagyunk az EU-ban. Soha nem lesz olyan kapacitásunk mint „a magas hegyekkel vagy az off-shore tengeri, óceáni szélerőmű-farmokkal rendelkező országoknak”, de a jelenleginél sokkal nagyobb potenciálja van az országnak.

Az Egyensúly Intézet javaslata alapján ahhoz, hogy a Magyarország egy függetlenebb energiarendszer felé mozduljon el a következő 5 évben:

• szükség lenne egy kiszámítható és egyértelmű tervre a gáz kivezetésére;
• növelni kell a a nap-, és a szélenergia arányát az energiamixben;
• fejleszteni kell a tárolókapacitásokat és az energiahálózatot;
• el kell indítani egy épületenergetikai felújítási programot.

A teljes videót itt lehet megnézni-meghallgatni: