Tardos Gergely lesz az Államadósság-kezelő Központ vezetője

„Vezetőváltás az Államadósság Kezelő Központ élén. Június 22-től Tardos Gergely veszi át az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezetését” – jelentette be Kármán András pénzügyminiszter a Facebook-oldalán.

Tardos az ÁKK élén az államháztartás finanszírozásáért, az államadósság és likviditás kezeléséért felel majd. Kármán azt írta, ezzel összefüggésben „fontos célkitűzés az állam kamatköltségeinek a leszorítása is annak érdekében, hogy jelentősebb forrás maradjon majd többek között közszolgáltatásokra: az eddig súlyosan alulfinanszírozott egészségügyre, oktatásra, közösségi közlekedésre és más infrastruktúra fejlesztésére, valamint a közszférában dolgozók bérére”.

A pénzügyminiszter szerint Tardos Gergely több mint 25 éves tapasztalattal rendelkező közgazdász, aki pályafutása során a makrogazdasági elemzés, előrejelzés, a monetáris és a fiskális politika, a kötvény- és devizapiacok területén vált szakértővé.

Tardos eddig az OTP Bank Stratégiai és Pénzügyi Divíziójának Elemzési Központját vezette igazgatóként. Felelős volt a magyarországi és a leányvállalati piacokra vonatkozó makrogazdasági, bankipiacméret-, hozamkörnyezet- és árfolyam-előrejelzésekért, illetve az utóbbiakra vonatkozó befektetési stratégiákért és az ágazati kockázatok felméréséért. Rendszeres résztvevője volt a Magyarországra érkező külföldi befektetőkkel folytatott tárgyalásoknak.

Korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági, majd pénzpolitikai főosztályán dolgozott. Tardos az MNB-nél az állami adósságkezeléssel, a kamategyenleg előrejelzésével, a magánszektor eladósodottságával, a külső egyensúllyal és a devizatartalék-stratégiával foglalkozott.

Tardos a Portfolio júniusi konferenciáján arról beszélt, komoly esély nyílt arra, hogy a gazdaságpolitika rendezze a költségvetési, inflációs és bizalmi problémákat, bár kérdés, hogy az optimizmus utólag nem bizonyul-e túlzottnak. Az euró bevezetéséről pedig azt mondta, hogy a saját deviza önmagában hasznos gazdaságpolitikai eszköz lehetne, mert tompíthatja a külső sokkokat, de Magyarország az elmúlt évtizedekben nem tudta jól használni a forintot. Tardos szerint „éppen ezért erős a társadalmi támogatottsága az eurónak: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret”.